Ma reggel a József utcában a parkoló autók között szemétre vadászó köztisztaságiakba botlottam. Végigmértem az összesöpört szemét tartalmát, és nem találtam olyat benne, amit egykori gazdája ne tudott volna a következő kukáig elvinni. Beugrott, hogy a minap ezzel kapcsolatban emailben kaptam kérdést egy választótól. Gondoltam, hátha a válaszom első pár mondata közérdeklődésre tart számot:
Mint a VIII. kerületi választókerületének szavazója kérdezem Önt, hogy a jelenlegi életminőségemen a leggyorsabban javítani hivatott köztéri rend, tisztaság, kellemetlen szagok és állati ürülékek valamint a parkolás ügyében milyen konkrét megoldási javaslatai, elképzelései lennének illetve megválasztását követően milyen intézkedéseket foganatosítana?
Hadd kezdjem azzal, hogy az én vízióm egy tiszta és rendezett kerület,
amely azonban nem azért tiszta, mert a mainál háromszor vagy tízszer
többet költünk a tisztítására, hanem azért, mert a lakói nem szórják
el a szemetet, nem hagyják, hogy a kutyák mások kapualjába
piszkítsanak, mint ahogy ez nálunk is elég gyakran előfordul.
Nos, ez az. Azt szeretném megértetni a társadalommal, hogy ha ún. externális kölségeket generálunk, azaz az általunk előidézett károk felszámolását a közösségre hagyjuk (szemetelünk, levegőt, talajt, vizet szennyezünk, éjszaka hangoskodunk, vagy nagyobb skálán: úgy építünk lakóparkot, hogy nem építjük ki hozzá az infrastruktúrát, utat, közösségi közlekedést, óvodát, orvosi rendelőt), akkor a közös jövőnkből, vagy gyermekeink, unokáink jövőjéből élünk fel egy darabot. Az externális károk eltakarítása ugyanis közpénzből történik, azaz a Te pénzedből, az Ön pénzéből, az én pénzemből, és a mi pénzünkből.
Ennél még nagyobb a felelőssége azoknak a politikusoknak, akik a lobbiérdekeknek megfelelő szabályozással hagyják ezen externális költségek felmerülését. Ez a téma már messzire vezet, de mi be fogjuk vinni a közgyűlésbe.
Addig is, kérek mindenkit, hogy kezdjük ott közös jövőnk építését, hogy a szemetet elvisszük a következő kukáig!