Belső-Erzsébetvárosból menekülnek az ott élő lakók. Ennek oka, hogy alkotmányos alapjoguk, az egészséges környezethez, a pihenéshez való joguk súlyosan sérül, például a súlyos zajterhelés miatt
A Kúria eseti döntése (Kúria Kfv II.37.761/2012/8) értelmében egy üzlet nyitva tartása az érkező és távozó vendégek okozta „utcai zaj” miatt is korlátozható. Ha az „utcai” és a zeneszolgáltatás okozta zaj a környéken élőkre elviselhetetlen terhet ró, az üzlet éjszakai nyitva tartása megtiltható.
Az Alkotmánybíróság alig több mint 1 hónapja hozott egy határozatot (AB 17/2018. ((X.10.)) egy beadvánnyal kapcsolatban, melyben az egészséges környezethez való jog megsértése miatt megsemmisített egy autóversenypályákra vonatkozó, a zajterhelés aránytalan növelését megengedő szabályozást.
Az Alkotmánybíróság kitért arra is, hogy bár a nemzetközi versenypálya működése kedvezően hat a turizmusra, az autósportra, Magyarország hazai és nemzetközi megítélésére, és hasznos nemzetgazdasági hozadéka például az adóbevételek növekedése, így tehát a működése közérdek, még erre hivatkozással sem igazolható a már elért védelmi szintről történő visszalépés, jelen esetben az, hogy a rendelet módosításával a környező települések lakosságának nagyobb zajterhelést kell elviselnie a korábbiakhoz képest.
Hogy miért lehet jelentős mérföldkő a belső-erzsébetvárosiak életében ez a határozat?
Mert szerintem kerületünk jegyzőjét most már egy kúriai és egy alkotmánybírósági határozat is arra „ösztökéli”, hogy minden esetben lépjen fel a túlzott zajterhelés okozói ellen, és „A 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 6§. (5) bekezdés” alapján tegye a dolgát:
„A kereskedelmi hatóság bejelentés alapján vagy hivatalból - a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében - a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el.”
A november 14-i testületi ülésre előterjesztést nyújtottam be, mely alapján a képviselő-testület nyomatékosan kérné a jegyzőt a fentiek miatti cselekvésre, de Vattamány polgármester a jegyzői iroda állásfoglalása alapján a napirendre vételt megtagadta arra hivatkozva, hogy Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 18.§-ban meghatározott, államigazgatási feladat- és hatáskörben biztosított döntési szabadsága sérülne.
Én nem gondolom így, hiszen ez „csak” nyomatékos kérés lett volna, nem utasítás.
Ezután interpellálni szándékoztam a jegyzőt ebben az ügyben, de formai okokra hivatkozva ezt is megtagadták.
Moldován László,
erzsébetvárosi LMP-s önkormányzati képviselő
