2016. szeptember 12-én Erzsébetvárosban a Városüzemeltetési Bizottság ülésén tájékoztató hangzott el a VII. kerületi vízáramlásról. Ez azért volt érdekes, mert a tájékoztató tartalmazta az FTV Geotechnikai, Geodéziai és Környezetvédelmi Zrt. vízbázis-védelmi hatástanulmányát, melynek megléte a tervezett városligeti beruházások előfeltétele volt (elérhető itt: http://www.ligetbudapest.org/media/...).
E szakértői vélemény kiadásának dátuma 2014. április 28-a, azaz az akkor ismert tervekben foglaltakkal számol, nem a jelenlegi, eddig utolsó tervekkel. Ezért itt a Közlekedési Múzeum csak 1 föld alatti szinttel rendelkezik, nem 3-mal (!!!), és a Dózsa György út – Ajtósi Dürer sor sarkára tervezett színház sem szerepel a számításokban.
Amit lényegesnek ítélek:
a) A talajvízszint csökkenése a víz áramlásának irányával egyezik, megállapítható, hogy a talajvíz Erzsébetvárosba elsősorban a Városliget irányából, a XIV. kerületből, részben pedig a VI. kerületből terjed át.
b) A 14. oldalon látható, hogy feltáró fúrásokat a Közlekedési Múzeumnál 1923-ban!!!, a tervezett Dózsa György úti mélygarázs helyszínén is legutoljára 1977-ben. E hatástanulmány is megállapítja:
„Mint korábban említettük, az elvégzett számítások és a kapott eredmények – jelen feltártsági viszonyok mellett - csak közelítésként vehetők figyelembe, ugyanis jellemzően szakirodalom és évtizedekkel ezelőtt készített feltárások alapján felállított elméleti számításokkal lettek meghatározva az eredmények, egy kimondottan bonyolult hidrogeológiai és adott beépítettségű területen.”
Mikor készülnek el az aktuális feltárások, melyek alapján nem kizárólag elméleti számításokkal lehet dolgozni?
c) A Városliget hidrogeológiai viszonyait bemutató szakvélemény 25. oldalától olvasható a Dózsa György úti mélygarázs jelenlegi terveinek bemutatása. Az elképzelések szerint az akár 3 szintes mélygarázs elérheti a terepszint alatti 15 méteres mélységet, tehát a szabad vízáramlást befolyásolni fogja. A hatás mérséklésére az FTV Zrt. tanácsolta a megrendelőnek, hogy létesítsenek vízáteresztő járatokat, illetve hagyjanak szabadon természetes talajsávokat, szegmentálják az eredeti tervben egybefüggő létesítményt.
„Mindezeket figyelembe véve ennek a mélygarázsnak gyakorlatilag a Városliget Dózsa Gy. út - Ajtósi Dürer sor - Hermina út által határolt teljes részére kihatása van. Itt - annak a Liget felőli oldalán - a mélygarázs mellett közvetlenül a maximális visszaduzzasztás kb. 50 - 60 cm-nek adódik és a kedvezőtlen geometriai viszonyok miatt a Liget alatt is 10 - 30 cm-es duzzasztások alakulnak ki. Az átellenes, beépített oldalon kb. 40 - 50 cm-es apadási zóna alakul ki; a depressziók döntő része itt is viszonylag gyorsan - néhány 10 m-es távolságon belül - lecseng, azonban még így is az itt meglévő, régi bérházak alá is benyúlik, talajmechanikai/statikai szempontból kedvezőtlen helyzetet teremtve. Az előrejelzett duzzasztási és apadási jelenségek számszerű értékei mellett az is óvatosságra ad okot, hogy az elvégzett számítások és a kapott eredmények - jelen feltártsági viszonyok mellett - csak közelítésként vehetők figyelembe, ugyanis jellemzően szakirodalom és évtizedekkel ezelőtt készített feltárások alapján felállított elméleti számításokkal lettek meghatározva az eredmények, egy kimondottan bonyolult hidrogeológiai és kedvezőtlen beépítettségű területen. Ennek okán nem elhanyagolható bizonytalanságok is terhelik a számításokat, melyek véleményünk szerint akár 30 - 50%-os eltérést is okozhatnak a tényleges, valós viszonyok között létrejövő folyamatoktól.
Mindezek alapján véleményünk szerint összességében olyan jelentős módosító hatások (és bizonytalanságok) léphetnek fel a Dózsa György úti mélygarázzsal kapcsolatban, amelyek - főként a beépített részeken létrejövő talajvízcsökkenés miatt - nem engedhetők meg, így műszaki védelem megtervezése szükséges a jelenlegi hidrogeológiai helyzet fenntartása érdekében.”
„Kivételt képezhet ez alól a Közlekedési Múzeum térszín alatti bővítése, mely - megépülte esetén - a hideg vizes kutak hidrogeológiai „A" zónáját (vö. 14. ábra) esetleg érintheti. Amennyiben ezen létesítmény ténylegesen kialakításra kerül, javasolt ezen zóna felülvizsgálat. Jelenlegi munkafázisban az épület elméleti léte, és egyelőre bizonytalan geometriai alakja miatt nincs értelme a célzott felülvizsgálatnak). Az elvégzett - de nem célzott - számítások alapján egyébként a tervezett épület nem befolyásolja a védőzónát.”
A Közlekedési Múzeum a tervek szerint 3 szinttel „bővül” a térszín alatt. Hol olvasható a javasolt felülvizsgálat?
„A későbbi munkafázisokban elengedhetetlen egy átfogó, a tervezett új létesítmények alapozásához, a mélygarázsok méretezéséhez az MSZ EN 1997:2006 (EUROCODE 7) előírásainak megfelelő részletes talajfeltáró fúrások, statikus és dinamikus szondázások, valamint a NAT által minősített vizsgáló laboratóriumi vizsgálatok vizsgálati eredményei alapján Talajvizsgálati Jelentés és Geotechnikai Terv (régi előírás szerinti Alapozás Kiviteli Tervek) elkészítése. Javasoljuk az új ismeretek, földtani - vízföldtani értelemben elvégzett pontosítások alapján a modellezések eredményeinek újraértékelését, szükség esetén a modellek újrafuttatását, és esetleges kiegészítését.”
Egyetértek. Hol olvasható a jelzett terv?
Összefoglalva: A Liget-projekt megkezdésének feltétele volt a vízbázis-védelmi hatástanulmány. Ez el is készült 2014-ben. Viszont az új adatok hiánya és a folyamatosan változó tervek miatt olyan, mint ha nem is lenne. A Városliget Zrt.-t ez nem érdekli. Hiszen a talajvízáramlás Erzsébetvárosra gyakorolt hatása eszükbe sem jut.
Az önkormányzat álláspontja: „Mivel a városligeti beruházások a VII. kerületen kívüli területekre korlátozódnak, nem a VII. kerületi önkormányzat feladata további hatástanulmányok készítése. Számos új monitoring kút létesítése, pontos hidrogeológiai numerikus elemzés és computeres modellezés nélkül nem állapíthatóak meg a VII. kerületre esetlegesen átterjedő hatások.”
A belenyugvás a legnagyobb ellenségünk!
Moldován László LMP-s önkormányzati képviselő
