Sok sikert, Kata! Megpróbálok szerezni neked még néhány ajánlószelvényt.

Köszi. Zöldre át! :)

Kedves Kata!
"Azt gondolom, hogy életünk döntő része bennünk zajlik, és nem a külvilágban."
Mivel biológus vagy, ezért meg merem kérdezni, hogy:
Miért gondolod,h az ember életének döntő része saját magában zajlik?
Ha jól tudom, az ember evolúciójának utolsó néhány millió éve éppen a közösségi lét, a rendkívül magas fokú szocialitás (munkamegosztás, önfeláldozás, bizalom, szeretet,szabálykövetés, erős csoportkötődés,...) kialakulásáról szólt, ami számomra azt jelenti, hogy az ember nem önmagában való lény,hanem elsősorban társas lény.
A bemutatkozásodból idézett mondatot én sokkal inkább vonatkoztatnám a szinglikre, akik élete tényleg csak saját magukban zajlik, az embertársaikkal a vélt és valós érdekeiknek megfelelően kompromisszumokon alapuló viszonyt tartanak fent, életüket a racionalitás illúziójában szervezik, hiányzik embertársi viszonyaikból a bizalom, a kötődés, az önfeláldozás.

Szerintem félreértetted Tiriti, nem azt írta hogy egyedül zajlik, hanem hogy bennünk.

Viszont engem meg épp ezért elbizonytalanított kicsit a politikát illetően ez az adatlap. Furcsa ilyeneket olvasni egy politikustól. Mennyire gondolod komolyan ezeket kedves Kata, a fenti kérdést, meg főleg amit a végén az elszámolásról írsz?

Pedig nagyon jól mondja Tiriti..
Életünk döntő része nagyonis rajtunk kívül zajlik és rajtunk kívülálló folyamatokra reagálva történik.
Furcsa pont egy politikai pályára készülő ifjútól ilyen buddhista elvet olvasni. Hogyan akartok hatni olyanra, ami belül zajlik ? Contradictio in adiecto.. mint sok annyi más az LMP-nél..

Nem a döntő része zajlik bennünk, hanem az egész.

Hogyan is lehetne másképp? Hiszen minden, amit a külvilágból felfogunk (mégha úgy is néz ki, hogy külső információk hatnak ránk) csak hatás, ami az érzékszerveinken keresztül, de bennünk: az agyunk jól elhatárolt területén képeződik le. Minden gondolatunk, minden érzésünk belülről fakad, és az, hogy mit vált ki belőlünk mindenkinek a személyiségétől - családi, közösségi háttér, hitek, meggyőződések, iskolázottság, műveltség, fizikai egészség, vagy annak hiánya - függ.

A külvilág csak hat ránk: a történések, reakciók bennünk zajlanak.

@sire-lancelot:
Nem kéne keverni az életet a felfogott, az agyban is kontrollált folyamatokkal.
Az életed nemcsak az érzeteidből áll, hanem abból is, amikor apád jól leteremtett, amikor anyád megsimogatott, amikor a barátnőd rád mosolygott, amikor fociztál, amikor hegyet másztál, amikor elütöttek az utcán, amikor megáztál az esőben, stb. Ezek mind kívül történtek, Te legfeljebb így vagy úgy érzékeled az a agyad segítségével, de az csak egy eszköz..

Asszem kevered az életedet az érzéseiddel és érzeteiddel.

(Tudod, ha nem éreznél valamit az agyadban, ami megtörténik veled - mert pont alszol, de közben a haverjaid lefényképeznek, attól az még az életed része.Vagy alva nem is élsz ?
Ha be vagy rúgva és másnap nem emlékszel, mit csináltál, attól az az életed része, bár az agy nem fogta fel..)

stb, stb,

Az életed nem benned zajlik, az annak csak egy része..

Jobb lenne, ha nem sok olyan ember lenne, aki azt hiszi, hogy ha behunyja a szemét, akkor nem is történik vele semmi, mert nem is látja.
Attól még történik sok minden az életével.
Csak későn jön rá.

Aki azt hiszi, hogy az élete kizárólag az agyában zajlódik, az vagy szolipszista vagy valszeg kábszeresként éli az életét.

Huhh... remek hozzászólások. Azt hogy életünk döntő része bennünk zajlik, számomra azt jelenti, hogy az életünk minősége sokkal jobban függ attól, hogy miként éljük meg a dolgokat, mint attól, hogy mit is élünk meg éppen. Ha előhozakodnék a tudományos publicisztikákkal arról, hogy a magyar társadalom alapvetően jóval keserűbben látja helyzetét, sorsát, jövőjét, semmint arra a világ gazdasági rangsorában elfoglalt helye alapján oka lehetne, akkor sem lennék közelebb ahhoz, amit nap mint nap tapasztalok. Ezek az tanulmányok valahol arra engednek következtetni, hogy nagyobb baj van a belső világban, mint a pénztárcákban, pedig ott súlyos gondok vannak sokaknál.

A belső világ kifejezés használata nem jelenti a magányos befelé fordulást, épp ellenkezőleg egy egészséges belső világhoz hozzátartozik a jó közösség, közeli baráti kapcsolatok. Részemről ez egy percig sem individualista vonal, habár szavaimat átolvasva megértem, hogy úgy is lehet értelmezni.

Viszont nem kívánom végig lelkizni és filozofálni jelen politikában eltöltött időmet, még ha azt gondolom is, hogy a tény, hogy "furcsa ilyeneket hallani politikustól" csak annyit jelent, hogy eddig nem voltak ilyen minőségű politikusaink, és nem többet. Én azt gondolom, hogy ideje felismerni a politikában is az érzelmi intelligencia értékét. Máshol azt a véleményt kaptam, hogy "nem gondolták, hogy politikai fórumon elhangozhatnak ilyen szavak". Ekkor azt gondolom nem járok/járunk rossz úton.

Baráti üdv: Kata

Kedves Kata!
Köszönöm (jük) a válaszokat!

Szívesen boncolgatnám tovább a "belső világ"-"külső világ" közötti összefüggés kérdéskörét, sőt újabbak is felmerültek bennem

Pl1. Miért gondolod, hogy a GDP-ben mérhető gazdasági jólét és a személyes "jóllét" vagy "jóllét-érzet" között olyan egyértelműen pozitív összefüggés van/kellene lennie?
Pl2. Hogy lehet behozni az érzelmi intelligenciát a politikába, ahol a személyes,mély kapcsolatok kialakításának és fenntartásnak de facto nincsenek, és soha nem is lesznek meg a lehetőségei)?
De ahogy érzékelem az utolsó bekezdésedből, nem is nagyon akarsz ezen a fórumon ezekbe mélyebben belemenni. Megértem. ;-)

Úgyhogy csak annyit kérdezek még, hogy neked, és a parlamenti mandátumot nem szerzett többi elempés politikusjelöltnek milyen perspektívák látszanak a következő évekre a politikai életben.

Üdv,
tiriti