2014. 09. 15.
Teleki László kezeit összefonva szomorúan nézné, mik történtek Józsefvárosban.
A város eladta a piac telkének egy részét, abból tervezte felépíteni egy év alatt az új piacot. Végül majdnem három évig tartott, és legalább 200 millióval költötték túl. A vadonatúj piac már most beázik, erre panaszkodnak az árusok, vevők!
Szeretnénk köszönetet mondani az Európai Uniónak, hogy lehetővé tette a tér túloldalának felújítását. Dicséretes a közösségi tervezés, és sajnálatos, hogy az önkormányzat vezetése elutasította, hogy a többi tér is így készülhessen el!
Nem örülünk annak, hogy ennyit leköveznek tereinkből, reméljük, hogy ezek a zöldet tovább csökkentő „felvonulási terek” nem a május elseje visszahozatala miatt, és nem katonai bemutatók számára készülnek. Bár a most épülő rendszerbe sajnos mindkettő beleillene.
Nem örülünk a terek bekerítésének, akkor sem, ha jogosnak tűnik. Nem azért szabadult rá ugyanis Józsefvárosra a bűnözés és a hajléktalanság, mert a józsefvárosiak eredendően ilyenek volnának, hanem azért, mert az előző 24 év kormányai közül egyik sem volt sikeres az emberek életszínvonalának európai szintre emelésében! Gazdaságpolitikájukkal kiszolgáltatottá tették az országot az oligarcháknak, és a saját hátországuk zsebét tömték! Egyenes út vezetett ahhoz, hogy több tízezer ember hajléktalanná és bűnözővé váljon, és velük lehessen hergelni a többieket: akár népszavazással is. A kerítés szimbóluma a mostani rendszernek! Nem lenne rá szükség, ha a rendszerváltás után szolidáris államot építettek volna. Most ezrek élnek az utcán, és miközben 500 önkormányzati lakás áll üresen és romokban, nincsen felújítási program ezekre, és nincsenek nagy tömeget elérő lakáspályázatok sem. Ami mégis van, azon meg fideszes képviselő nyer.
Nézzék meg jobban a Teleki-szobrot, nem jókedvében ül karba tett kézzel.
