A Józsefvárosi újságból és egy későbbi ülés most közzétett jegyzőkönyvéből ( jozsefvaros.hu/tu_dokumentumok/2033_20111117_nyilt_ules_hatarozat.pdf ) a köz is értesülhet a folytatásról.

Az ügy itt befejeződni látszik, ami szerintem kár volna, mert adódnak tanulságok:

1.

A polgármester szerint a felelősség egyértelműen a társasházé, ami annyira nyilvánvaló, hogy - az újsággal azonos módon - gúnyos, kioktató hangnemet tart indokoltnak. Miközben természetesen elhiszem, hogy ez a jogi helyzet, az előzményekből a legkevésbé sem tűnik egyértelműnek. Egy kerületi blogban a városüzemeltetés vezetője, aki a témával több cikluson keresztül politikai tanácsadóként és önkormányzati tanácsnokként foglalkozott, a megjelent poszt alapján a feladatellátás kiszervezése tipikus problémájának nevezte az ügyet, amit a visszaszerződés és a városüzemeltetés rendbetétele hivatott a jövőben biztosítani. Igaz, a testületi ülésen erről hallgatott, ahogy mindenki más is. Akikről most utólag megtudjuk, hogy mind azért hallgattak, mert ismerték a nyilvánvaló választ. Hát, legalábbis a reakcióidejük elég nagy. De azt is el tudom képzelni, hogy Szabó Gábornak volt mégis igaza, vagy legalábbis nem ennyire fehér-fekete a helyzet, kinek a dolga foglalkozni azzal a résszel.

2.

Ha a társasház dolga is, felmerül, hogy mi van, ha nem csinálja. Nem elsősorban büntetésre, hanem odafigyelésre és figyelmeztetésre gondolok. Szabó Gábor néhány hete azt írta, hogy a városüzemeltetés keretében ezt meg fogják csinálni, ha tényleg így lesz, akkor az jelentős fejlesztés lesz.

Jelenleg inkább az jellemző, hogy az önkormányzati apparátuson belül is mindenki hárít, úgy viselkedik, mintha egyáltalán nem kellene együttműködnie és kezdeményeznie, a vezetők pedig úgy viselkednek, mintha nem felelnének semmiért. Ha van külső szereplő az ügyben, akkor az apparátus és a vezetők boldogan szövetkeznek, hogy felelőssé tegyék mindenért.

Annak a sarokháznak az utcafrontján hosszú évekig - a feliratokból ítélve évtizedekig - működött egy orvosi rendelő. Nem derült ki, mi a társasház tulajdoni összetétele, milyen felelősségvállalást tanúsítanak hasonló ügyekben, tudni-e valamit például arról, hogy a járdát télen ki takarítja, beszélt-e korábban és beszélt-e most velük a felelősséggel kapcsolatban.

Ilyen felelősségi játék zajlott le nyáron a CaPE és az önkormányzat között. Most úgy látom, hogy ott két simlis állt egymással szemben, akik egymást megérdemelték, viszont rajtuk kívül mások is vannak.

Ebből az ügyből szerintem lényeges és sokaknak hasznos tanulságokat lehetne levonni, ha a szereplők össze tudnák kötni a rendszerszemléletet a mikromenedzsmenttel. Az óriási döntési mandátummal rendelkező döntéshozó megmutathatná, hogy vegyíteni tudja a saját felelősségvállalást, az ésszerűen megoldható segítségnyújtást (amit például a Tisztviselőtelep lakóinak hosszú évek óta nyújt a saját kertjük karbantartásában is), a rend betartatását. Egy kis ellenzéki pártnak talán nem volna rossz téma, hogy a maga korlátozott eszközeivel kezdeményez és odafigyel sokak mindennapjait befolyásoló részletekre, és nyomon követi az önkormányzat intézkedéseit e téren.

3.

A jegyző válaszán ("a hivatal mindig kellő körültekintéssel és alapossággal jár el minden egyes válasz tekintetében"), mint a hivatal régi levelezője közérdekű ügyekben, csak kínosan nevetni tudok. A válaszok nagy többségében én főleg mellébeszélést és felelősséghárítást találok. Kivételesen - és a megfigyelésem szerint egyre ritkábban - fordul csak elő, hogy az apparátuson kívülről érkező észrevételekre úgy reagálnak, hogy a problémamegoldás szándékát hangsúlyozzák, és hatékony megoldást keresnek. A jegyzőt helyettesítő aljegyző válaszaiban különösen szembetűnő az "én nem tehetek semmit", "jelen sem vagyok", "még csak továbbítani sem tudom a beadványát az illetékes helyre", "úgy kell maradnia, ahogy eddig volt" mentalitás.

Javasolni fogom - ha addig nem teszi meg más -, hogy a képviselői kérdésekre adott válaszokat is tekintsék a képviselő-testületi működést érintő rendszeres közzététel tárgyának. A jegyzőt helyettesítő aljegyző egyik konstruktív válasza nekem az volt, hogy tavaly elfogadta az érvelésem, hogy a közmeghallgatásra beküldött kérdéseket, az írásos válaszokat és a jegyzőkönyvet is bele kell érteni a kötelező közzétételbe. Hasonló a képviselői kérdés, amelyet a jegyzőkönyvből ismerhetünk, a választ azonban nem, illetve csak a polgármester és helyenként mások gyors kommentjeit ismerhetjük.

4.

A beadványok megválaszolási idejét tekintve szerintem a képviselő is, a jegyzőt helyettesítő aljegyző is kever három dolgot, nem világos, melyikről van szó:
- képviselői kérdés: 15 nap (itt írja a jegyző)
- közérdekű bejelentés, közérdekű kérdés: 30 nap (a képviselői mail is ennek számít)
- közérdekű adatigény teljesítése: 15 nap (Jakabfy Tamás megfogalmazása erre utal, a jegyző nem veszi a lapot), elutasítás esetén 8 nap, utána lehet perelni (azt hiszem, 15 napon belül)

@vajdapeterutca:

Feltettem a kérdést Szabó Gábornak, elsőre hárít. Ezt el fogom vinni, ameddig egyedül tudom, mert szeretem összekötni a mikroprojekteket a rendszerszinttel, és mert ebben az ügyben - mivel semmi politikai és intézményi kötöttséget nem tartalmaz - tisztán lehet látni a szereplők attitüdjeit.

Belinkeltem az eddigi közléseket is. Az első hozzászólásokban az adományozás megszervezéséről van szó, aztán jön a gazprojekt:

www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=10150375671149117&id=181796144116&ref=notif&notif_t=feed_comment

Javaslom, vigyétek tovább ti is. Fogalmam sincs, mit lehet csinálni ezekkel a "zöldsávokkal". Mármint ha komolyan, ésszerű fajlagos költséggel, fenntartható módon akarunk vele kezdeni valamit, s nem csak belerúgni ezek ürügyén az ellenfélbe. Gondolom, a háta közepére kívánja őket mindenki, miközben közösségi gyakorlatokat, legalábbis tanácsadást igényelne a megoldás, ami kétségtelenül befolyásolja a városképet, a közérzetünket.

Hogy kinek a dolga, annyira nem volt egyértelmű azért, mint ahogy a polgármester állítja. A teremben levőknek egyértelműen fogalmuk sem volt róla a kérdés feltételekor. Beleértve ebbe Szabó Gábort, aki a zsákot személyesen vette át, és rögtön mondta, hogy 15 napon belül válaszolnak.

A válaszadási időkre válaszolva:
az én olvasatomban a képviselői mail is lehet közérdekű adatigénylés. Például ha megkérdezem, hány fát vágtak ki a metróépítés során vagy hányan jogosultak szociális lakbérre, esetleg hány üres önkormányzati lakás van, az csak egy adatkérés, szerintem a 15 nap vonatkozna rá. És nem is a 15 nap, idézem:
"az adatot kezelő szervnek az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül kell teljesíteni."
Azaz ha az adat amúgy megvan, nem lehet 15 napig visszatartani!
(És ha még ezt azzal is tovább gondoljuk, hogy a képviselői kérdés is minősülhet közérdekű adatigénylésnek, akkor azt is késedelem nélkül kéne megválaszolni...)

@jt:

A facebook-on azóta jócskán folytattuk Szabó Gáborral, és számomra sok minden kiderült az ügyről, és még több kérdés felvetődött.

Támogatás és ellenőrzés nélkül hivatkozni a társasházak kötelezettségére, az szerintem nem a problémamegoldáshoz való hozzájárulás a polgármester részéről, hanem hárítás, az apparátus és a képviselő leckéztetése.

Szabó Gábor, ha jól értettem, azt tervezi, hogy a városüzemeltetés felajánlja a gondozást fizetős szolgáltatásként, amit a hajléktalan foglalkoztatottjai látnának el, a szolgáltatást nem igénylő társasházakat pedig ellenőriznék. Ezt nagyon jó ötletnek tartom. Ugyanakkor a munkát elvégző társasházaknak is szükségük lehet tanácsra, például hogy mit érdemes ültetni egy ilyen adottságú "zöldsávba".

Érdemes volna a konkrét Baross u. 118. társasház viszonyait is megnézni, hogy ne csak általánosságban beszéljen senki róla. Ma is eljöttem ott, összefutottam egy lakóval, szerinte a ház nagy része az önkormányzaté, egyébként meg kevesen lakják. A kezelő, közös képviselő adatai nincsenek feltüntetve. Tanulságos lehetne megkérdezni, mi a helyzet ténylegesen, az adott helyzetben csak a szocializmusból örökölt miniszteri rendeletből kiindulva hogyan lesz ott konkrét döntés és cselekvés.

Adatigénylés:

A jogászok azt javasolják, hogy jelöld meg, minek tekinted az igényed. Az adatigénylést általában komolyan veszik, mert ismerik a jogkövetkezményeket, ahol nem, ott az egyéb jogkövetéssel is nagyobb problémák vannak az átlagosnál (saját tapasztalatban a mélypontok a közterületi rendészet és a művelődési ügyosztály). Az adatigénylésnek van megadott szerkezete, melyet könnyű betartani, ha megteszed, az barátságos az apparátussal, és kevesebb indok a késedelmes teljesítésre.

A 15 nap előtti teljesítést illetően szerintem csak a józan észre hivatkozhatsz, politikai nyomást tudsz kifejteni, vagy a nyilvánossághoz fordulhatsz. A vezetők és a tisztviselők akarata ellenére ritkán fogod tudni kikényszeríteni a 15 nap előtti válaszadást. Persze egyáltalán nem mindegy, milyen adatról van szó, innen közelítenék, ennek általános fejlesztő hatása is van. Vannak adatok, amelyeknek az elérhetősége hozzá kell tartozzon az adott ügyosztály mindennapjaihoz, ha nincs megszervezve, akkor a konkrét adatigénynél fontosabb kérdés, hogy szervezzék meg, ha pedig meg van, akkor tényleg nincs törvényes lehetőség a visszatartásra. Az is a dolog része, hogy a 15 napos határidő egyes kéréseknél nagyon rövid lehet. Ilyenkor a mértéktartás, a megegyezés az ütemezett átadásról szerintem természetes.

Az én adatkéréssel kapcsolatos tapasztalataim skálája a hivatalnál a korrekt és együttműködő hozzáállástól, a rendkívül alapos magyarázattól (amivel esetenként nem kellett volna sok órát töltenie az illetőnek, ha a főnöke a kisujját mozdítja a maga felelősségében), a kisebb zűrökkel teljesített adatközlésen keresztül, az ön- és közsorsrontó ostobaságig és hazudozásig terjedt.