Megkaptam. Önnők is megkapták?
A 12 pontot így március elején. A 12 kérdést az alkotmányról. Már rég vártam őket. Az új alkotmányt és a kérdéseket egyaránt. Nem is kicsit. Tudják, nagyon.
A borítékból ráadásként két hiteles, magyar arc tekint le ránk. Két őszinte tekintet. Vagy négy? Két embernek hány tekintete van? Ők borítékolták gondolom a leveleket. Szájer József, Szili Katalin. Bekopognak az ajtónkon. Hogy vagytok? Mit gondoltok? Védjük alkotmányilag a családot? És a jövő nemzedéket? És a rendet?
A kérdések annyira manipulatívak és felszínesek, hogy nem érdemes foglalkozni velük. Érdekesebb talán az, ami kimaradt pl.: köztársaság, szabadságjogok – ilyesfajta apróságok. De gondolom ezek nem annyira fontosak, mint mondjuk a vizsgálóbizottságok előtti megjelenés című porhintés.
No meg azért ismerjük el szép, és bravúros az az óvatos elővigyázatosság, ahogy próbálnak még inkább hatni a kedves ikszelni készülő polgárra. Mert azoknál a kérdéseknél, ahol esetleg elgondolkodna valaki, melyiket ikszeljem, jaj anyu gyere segíts má' – azoknál, a gondos formázó kezek a szívüknek kedves válaszokat picit nagyobb betűmérettel szedték. Ej, de elegáns is ez az eljárás!
De hát biztos ami biztos. Nem bíztak semmit a véletlenre. Az amúgy is nyilván roppant átlátható, nyilvános és hiteles kiértékelési folyamat végén kapott eredmények miatt nem lesznek senkinek álmatlan éjszakái. Nincs miért izgulni.
Kár is erre elpazarolni egymilliárd forintot. Én személy szerint 300 millióért bárkinek megmondom, hogy melyik kérdésre mit mond majd a nép. Mond, inkább kiált, hisz régi vágya teljesül! Tudjátok mit, mivel a totó is csak 13 milliót ad a telitalálatra, annyiért is elvállalom. Ez úgy is kicsit könnyebb.
Szerző: HS
