HTML

Lájkolj minket!

Képgaléria

Budapest szmogtérképe

Budapest szmogtérképe

Friss topikok

LMP helyi hírlevél - április

2015.04.17. 19:08 Lastres

Múzeumi negyed a Városligetben – Na nemá!

2013-ban a Kormány gondolt egyet és úgy döntött, hogy kisajátítja a Városligetet (2013. évi CCXLII. törvény), amely addig Zugló és a Főváros tulajdonában és kezelésében állott. Mindezt tette azért, hogy kiemelt beruházás keretében sok-sok baromi ronda modern beton és üveg épületet, mélygarázsokat építhessen a tervezett büdzsé alapján 150 milliárd forintból. 

liget_rita.jpgBár a Liget közigazgatásilag nem Terézvároshoz tartozik,  azonban az elvitathatatlan tény, hogy a kerület lakosainak mindennapi és közvetlen köze van a ligethez, életünket jelentős mértékben határozza meg.

A Corvinus Egyetem a Múzeumi negyedről készített kutatásában, mely egy 30.000-es mintán alapult, megállapította, hogy a ligetbe látogatók 62,8%-a a park természetszerű jellegét, 48,2% -a a növényzet, idős fák, 29,1%-a a csend, nyugalom meglétét említette a park legfőbb vonzerejének. A múzeumokat ugyanakkor csak 15%, a rendezvényeket 6% preferálta. Egyértelműen látszik a számokból, hogy a belső kerületek lakosainak, köztük a terézvárosiaknak az egyetlen közeli helyük, ahol rekreációs céllal tölthetnek időt, ahol a természetélményt megélhetik és erre van főleg igényük. Az sem csoda, hogy a múzeumok ligetbe vonzó ereje ilyen alacsony lett – elvégre, ha Cézanne van a Szépművészetiben, amire kíváncsi vagyok, az sem zavarna, ha a Szépművészeti Mátyásföldön lenne…

A terézvárosi Városgazdálkodási és Környezetvédelmi Bizottságban kezdeményeztük a párbeszédet a témáról, és szeretnénk elérni, hogy első körben a Bizottság, majd Terézváros Önkormányzata is helyezkedjen az itt élők oldalára és közleményben ellenezze a projektet.

Erről lesz szó jövő szombaton, 14 órakor a Kertemben nyitott beszélgetésünkön. Gyere el :)
https://www.facebook.com/events/936469339717658/

Juhász Tímea

 

TTIP - a jövő kiárusítása?

Ma még kevesen tudják, mit jelent a TTIP. Transatlantic Trade and Investment Partnership: lényegében egy szabadkereskedelmi egyezmény az EU és az USA között. Magyarországon keveset foglalkoznak vele, pedig életünket alapvetően változtathatja meg. Európa szerte erősödnek a tiltakozások, és most már - köszönhetően az LMP-nek - itthon is kezdenek odafigyelni rá, volt parlamenti vitanap, civil szervezetek is demonstráltak egy nagy Trójai Falóval.

ttip_detti.jpg

ttip_piac.jpg

 



 

 

 

 

 

Miért ellenezzük ezt az egyezményt? Mert minden olyan "korlátot" lebontana, ami a kereskedelem útjában áll: pedig ezek a korlátok többnyire az egészségünket, a környezetünket, a helyi gazdaságot védik. Azaz feláldoznák ezeket a fontos dolgokat a profitért. 

Ezt úgy érik el, hogy amit szabad az egyik országban, azt nem lehet tiltani a másikban sem. Néhány példáa, milyen veszélyeket rejt ez: 

- Klóros csirke: Az USÁ-ban megengedett, hogy a levágott csirkéket klóros vízbe áztatva "készítsék fel" a bolti eladásra, ezzel "szedve le" róla a kórokozókat és egyéb dolgokat.
- az USA-ban engedélyezett a GMO termékek gyártása, nálunk az alkotmány tiltja - most még. 
- csökkenhetnek a munkavállalói jogok (mintha a Fidesz új munka törvénykönyve ne lenne elég...), mert az USA kevesebb jogot ismer el (pl. sztrájkjog). 
- a magyar kormányt multi cégek nemzetközi bíróság elé rángathatják, ha állampolgárai védelmében olyan környezetvédelmi, egészségügyi szabályokat merészelne hozni, amik sértik a cég profitját! (ez Mexikóval már megtörtént). Súlyos összegeket fizethetnénk nekik. 
- a nagy, "egységes" piac megint csak az óriásvállalatoknak lenne jó, a kis vállalkozások - akik egy egsézséges gazdaság gerincét alkotják - veszélybe kerülnének. 

Ez az egyezmény tehát egy nagy gazdasági térséget hozna létre. Még támogatói szerint is a haszna mindössze a GDP 0,3-0,4%-os (!) többlet-növekedése lenne - kára viszont rengeteg. Ezért tiltakozunk ellene. 

Bővebben: 
http://lehetmas.hu/stoptti

A holnapi demonstráció eseményoldala: https://www.facebook.com/events/1584590181758658/

 

Enyém, tiéd, övé - Közös problémánk a Társasházban!

A kerületünkben lévő házak nagy része az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején épült.

Bár erős anyagból, nagy tudású építész tervezők és tapasztalattal rendelkező építőmunkás szakemberek által készültek (sokkal jobb minőségben, mint az új építésű házak), az idők folyamán sokat romlott az állapotuk, egyrészt elhasználódtak, a háborús küzdelmek során megrongálódtak, másrészt a minden hozzáértést nélkülöző beavatkozások miatt mentek tönkre, veszették el eredeti értékeiket.

Sokat változott az idők során a tulajdonosi szerkezet is. A legtöbb ház eredetileg magánkézben volt és bérházként működött, az egypártrendszeri időkben államosították ezeket és a házkezelőségek tartották fenn úgy-ahogy az épületek állagát, majd az 1990-ben bekövetkezett rendszerváltás után a lakásokat a tulajdonosaik megvásárolhatták, és a házak társasházakká alakultak.

Egykoron a házakban volt házmester, aki ott élt, ismerte a lakókat, az új beköltözőkkel felvette a kapcsolatot, ismertette a házirendet. Volt olyan ház, ahol az emberek ismerték és tisztelték egymást, odafigyeltek a többiekre, nem volt ritka, hogy a szomszédok között baráti viszony alakult ki. Milyen jó lenne manapság is ilyen házban élni!

A mai társasházak ügyeit a társasházi törvény alapján a közös képviselők (akiket mostanában inkább önképviselőknek lehetne mondani) intézik, és a társasházkezelő cégek, akiknek a haszonszerzés a céljuk, nem a lakók érdekeinek képviselete. Természetesen vannak kivételek, olyan közös képviseletek, amelyek valóban a lakók érdekében járnak el. Egyes házakban pedig maguk a lakók jelölnek ki maguk közül közös képviselőt.

lakogyules_587x392px.jpg

Mi, - az LMP tagjai -, az emberekkel folytatott beszélgetések alkalmával azt tapasztaljuk, hogy sajnos a kivételek csak erősítik a szabályt, egyre több ember kiszolgáltatott helyzetbe kerül a jelenlegi közös képviselői rendszer által, és ez a jelenség fokozatosan erősödik.

A társasházi törvény kimondja, hogy ha egy közös képviselő nem jól végzi munkáját, csak a társasház közössége jogosult a leváltására. De sajnos tudjuk, hogy az emberek legtöbb esetben közömbösek e téren. A tulajdonosok és lakók elszigetelődtek egymástól, egymás mellett élnek, de nem közösségben.

Ezen szeretnénk mi, LMP-sek változtatni!

Néha ámulva nézzük, hogy a mellettünk levő társasházban rendszeresen fejlesztéseket végeznek, szépítik a házakat és nem tudjuk az okát, hogy miért pont a miénkkel nem történik semmi.

Egyszerű a válasz! Mi magunk nem veszünk aktívan részt a közgyűléseken, nem nézünk utána a társasházunk könyvelésének, nem kérjük a szükséges dokumentációt ahhoz, hogy képben legyünk a házunkkal, otthonunkkal kapcsolatban.

Ha információhiánnyal rendelkezünk, ha nem olvasunk erről a témáról, ha végképp tudatlanok maradunk és nem ellenőrizzük a közös képviselő munkáját, akkor ő saját meglátása és igényei szerint játszik a pénzünkkel. Nem pályázik semmilyen beruházásra és egyszerűen a közgyűlésen kijelenti nekünk, hogy a ház tartozása miatt ez nem lehetséges. És sajnos még az is lehet, hogy igaza van: egyre többen nem fizetik a közös költséget, nagy akadályt gördítve így az elé, hogy egy beruházás elinduljon egy társasházban. A társasházi törvény kimondja, hogy háromszori felszólítás után a közös képviselőnek el kell indítani a nem fizetővel szemben a végrehajtást. Sajnos ehelyett gyakran a közös költség felemelése jelenti a megoldást. Ismerünk olyan házakat, ahol 5 éve a rendesen fizető tulajdonosok fizetik a potyázók tartozását. Soha nincs vége, mert a nem fizető tulajdonosok úgy gondolják, hogy ez így rendben van, a közös képviselő pedig semmit sem tesz e probléma rendezésért.

Tényleg el kell ezt fogadni? El kell fogadni, hogy sok-sok éveken keresztül azok helyett is mi fizetünk, akik nem is hajlandóak tartozásukat még részletekben sem kiegyenlíteni?

Mi tudjuk, hogy vannak, akik igen nehéz körülmények között élnek, mégis igyekeznek a rájuk eső költséget kifizetni, de mások abszolút nem mutatnak hajlandóságot erre. Az ő viselkedésük hátráltatja a házak fejlődését, ezért a közös képviselőt rá kell bírnunk, hogy hatékonyan avatkozzon közbe, ha ilyen problémákkal szembesül.

Mert itt vagyunk mi, állampolgárok és tulajdonosok, aki kezünkbe vehetjük a döntést, amennyiben részt veszünk minden társadalmi folyamatban, így a társasházi közgyűléseken is,és rendszeresen megbeszéljük egymással a minket érintő gondokat. Természetesen a beszélgetések ne csak panaszáradatot jelentsenek, találjunk közösen egy jó megoldást! Ne legyünk kiszolgáltatva másoknak!

A döntés a kezünkben van!

Az LMP 6. kerületi csoportja elkötelezett abban, hogy segítse a lakókat ebben a folyamatban. Áprilisban elindítunk egy közösségi beszélgetési programot a társasházakban, ahová invitáljuk a lakókat, hogy közösen tárjuk fel, milyen problémákkal küzdenek a lakóközösségükben. Szeretnénk, ha minél többen részt vennének a találkozókon, mert csak így lehetséges a megoldásokra összpontosítani, összehangolni elképzeléseinket.

Szilágyiné Lucy, Soós Andrea, Hajdú Krisztina

 

 

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

A bejegyzés trackback címe:

https://lmp678.blog.hu/api/trackback/id/tr137376508

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.