HTML

Lájkolj minket!

Képgaléria

Budapest szmogtérképe

Budapest szmogtérképe

Friss topikok

Hajléktalanná váló családok Józsefvárosban

2012.04.19. 13:43 jt

 

Az LMP Józsefvárosi tagjait megkereste egy hölgy, aki önkormányzati bérlakásából április 30-i hatállyal kerül kilakoltatásra, 1 millió Ft díjhátraléka miatt. Az ügyről a hölgy a Magyar Nemzet március 30-i számában nyilatkozott. Személyiségi jogait tiszteletben tartva elsősorban azokat az információkat használom fel, melyeket a cikk a nyilvánosságával felvállalt. Ügyét most részletekbe menően nem mutatom be, csak pár alapinformációt, melyek ahhoz segítenek, hogy a rendszerszintű problémákra rávilágítsunk. Ez a hölgy problémáját önmagában nem oldja meg, de talán annyi elégtételt adhat számára, hogy nem csak ő hibáztatható azért ha esetleg utcára kerül, ahogy azt a cikk szerint a hivatal munkatársai rendszeresen sugallják vagy nyíltan állítják neki. A történet egyik ironikus pontja, hogy a hölgy korábban maga is a Családsegítő Szolgálat munkatársa volt.
 
Tünde 2004 óta él abban az önkormányzati bérlakásban, amelybe egy szükséglakásból került. Vele él legidősebb lánya (4 gyermeke van összesen) és a lánynak az 5 hónapos gyermeke. Az ügy már évekkel ezelőtt kezdődött, amikor először gyűjtött össze nagyobb tartozást, akkor kapott adósságcsökkentési támogatást, meg részletfizetési lehetőséget, de tartozásai visszafizetésével több okból elmaradt, majd túllépve a 750 000 Ft-os rendeletbeli határt is, elesett a további adósságkezelési lehetőségektől.
 
Először a Gyermekjóléti Központot kerestük meg, majd a jegyzőt, akitől - az unokára tekintettel - kértük, hogy nézzen utána az ügynek, és amíg nem lesz megnyugtató megoldás, halassza el a kilakoltatást. A jegyző arról tájékoztatott minket, hogy erre nincs módja. Megtudtuk továbbá, hogy a hölgynek, mivel jelenleg jogcím nélkül tartózkodik a lakásban és tartozása van, nincs lehetősége arra, hogy további segítségért forduljon az önkormányzathoz. A család jelenleg együtt próbál albérletet találni.
 
A vele élő lányának, aki a kisbaba anyja elvi szinten a következő lehetőségei lennének:
- Anyaotthonba kerülhet gyermekével, de az anyaotthonok tele vannak, annyira, hogy már a várólistára sem vesznek fel senkit (erről a Gyámhivatal informált minket), és nemcsak Budapesten, hanem annak 40 km-es körzetében sincs már hely.
- Családok Átmeneti Otthonába kerülhet, de Józsefváros Önkormányzatának önálló fenntartásban nincs ilyen intézménye, a hatodik kerülettel van ellátási szerződés két család részére, ezek a helyek beteltek.
- Józsefvárosban léteznek úgy nevezett krízislakások – van üres, de ezek most nincsenek beköltözhető állapotban.
 
A Gyámhivatal vezetője elmondta nekünk, hogy természetesen, ha a család nem tud fedélt találni, akkor nekik kötelességük lesz a kiskorút elhelyezni, és a családból kiemelni. És itt jön a helyzet egyik csapdája:
Ha a család arról nyilatkozik, hogy maguk oldják meg a helyzetet, és albérletbe mennek, akkor önként elsétálnak az önkormányzat látóköréből, és nem kapnak a továbbiakban lakhatás terén segítséget. Ha viszont segítséget kérnek, vagyis az anya kéri a fenti lehetőségek bármelyikét, akkor azt is bevallja, hogy nincs hová mennie. Mivel nincs szabad kapacitás, az egyetlen logikus következmény az lehet, hogy ekkor tényleg védelembe veszik, majd kiemelik a családból a gyermekét. Feltételezhetően ezzel tisztában van, ezért nem is kér segítséget. Ezért választották azt, hogy bár megtakarításuk nincs, albérletben próbálnak tovább élni.
 
A történet önmagában is rémisztő, ha valaki végiggondolja, hogy gyermekeiket önállóan nevelő nők kerülnek a hajléktalanság közelébe, átesnek a szociális háló résein. De rémisztőbb akkor, ha tudjuk, hogy Józsefvárosban akár több tucat családot is fenyeget közvetlenül hasonló sors, (csak az önkormányzati bérlakásokban élők közül, a magántulajdonukat elveszítők még e fölött vannak)  és a kerületnek nincs további kapacitása arra, hogy ellássa őket. A jelenlegi férőhelyek száma és az ellátásra fordítható pénz nem elég ahhoz, hogy ezeket a családokat megmentse a hajléktalanná válástól.
 
Üdvözöljük a jegyző asszony azon törekvését, hogy megerősítette a Kisfalu Kft. és a hivatal egyes irodái között korábban már létrejött jelzőrendszert, az ingatlankezelő cég munkatársai a három hónapot meghaladó tartozás esetén is jeleznek, hogy a bérlők már kisebb tartozásaik esetén találkozhassanak a hivatal munkatársaival, és segítségért fordulhassanak az önkormányzathoz.
 
Az eset rámutat arra, hogy a Családok Átmeneti Otthonának kapacitásbővítését vagy akár saját intézmény létrehozását nem halogathatja tovább Józsefváros. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény kimondja, hogy [i](94§) „Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén harmincezernél több állandó lakos él, családok átmeneti otthonát köteles működtetni.”
A Családok Átmeneti Otthonának feladatmegjelölésekor a törvény meghatározza, hogy[ii] (51. §) „A családok átmeneti otthona legalább tizenkettő, de legfeljebb negyven felnőtt és gyermek együttes ellátását biztosítja.”
A törvény lehetővé teszi, hogy ezt a kötelezettséget társulásban vagy ellátási szerződés révén biztosítsa az Önkormányzat. Véleményünk, illetve szakértőnk jogértelmezése szerint ebben az esetben is biztosítani szükséges a minimális létszámot, tehát a szerződést minimum 12 fő ellátására kell megkötni. Azzal, hogy Józsefváros jelenleg 2 család, vagyis 8 fő számára kötött szerződést, mulasztást követ el.
Felül kell vizsgálni, hogy van-e lehetőség a közeljövőben önálló, lehetőleg 12 főnél nagyobb kapacitású intézmény létrehozására, ha nincs, akkor módosítani kell a hatodik kerülettel kötött szerződést, biztosítva a minimális létszámot.
A Családok Átmeneti Otthona intézmény ugyanakkor nem a legideálisabb a lakhatási körülmények tekintetében. Az ENSZ állásfoglalása szerint ez az intézménnyi típus emberi jogokat sért. Ezért a jövőben célszerűbb olyan intézményi keretek létrehozása, amely a családok számára önálló életteret, nyugalmat, és biztonságot ad. Erre a kerületünkben létező krízislakások hálózata az Intenzív Családmegtartó és Családtámogatási Szolgáltatással kiegészülve alkalmas lehet.
Nagyon jónak tartjuk, hogy a kerület öt lakást biztosít krízislakásként a bajba jutott családok számára. Javasoljuk a jövőben a lakások számának bővítését. Ugyanakkor sajnáljuk, hogy jelenleg az üres krízislakások nincsenek beköltözhető állapotban. Önkéntesek bevonásával, civil szervezetekkel együttműködve, akár magán adományok gyűjtésével meg lehetne gyorsítani a felújítások folyamatát ( a Habitat for Humanity Foundation már dolgozott a kerületben hasonló projektben, de a TEK Szociális Építőtábor program csapatát is felkereshetjük). Egy ilyen programban az LMP tagjai is szívesen segítenek, mind fizikai munkával, mind adományok gyűjtésével vagy önkéntesek toborzásával. A kerületben működő Szigony-Útitárs Nonprofit Kft. vagy a Moravcsik Alapítvány is szervezi olyan megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását, akik ebben a munkában részt vehetnek.
A képviselő-testület lehetővé tette, hogy a LÉLEK programban 20 lakás váljon kedvezményes feltételekkel bérelhetővé hajléktalanok számára. Meg kell vizsgálni, hogy ezek között van-e olyan ahova teljes családok költözhetnek, illetve bővíthető-e ez a lehetőség családok számára.
A társadalom mind szélesebb rétegei vannak leszakadóban. Józsefváros Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója utoljára 2009-ben készült, 2011-ben elmulasztotta az Önkormányzat ennek megújítását pedig törvény kötelezi a két évenkénti megújításra ( A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény)[iii], így érthető, hogy a jelenlegi szociális krízisre nem tud megfelelően válaszolni. Idén bízunk benne elkészül az új koncepció és reméljük, hogy reális válaszokat ad majd a kerület lakosságának egyre romló szociális problémáira,és kiemelten kezeli majd a hajléktalanná válás megelőzését.
 
Bálint Mónika, LMP, Józsefváros (a Humánszolgáltatási Bizottság külsős tagja)
Flaskár Melinda LMP (a Humánszolgáltatási Bizottság tanácsadója)


[i]           94. § (1) A települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése.
            (2)459 A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében - a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.
            (3)460 Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén
            a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét,
            b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát,
            c) harmincezernél több állandó lakos él, az a) és b) pontokban meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát,
            d) negyvenezernél több állandó lakos él, az a)-c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot [40. § (3) bek.]
            köteles működtetni.
            (4)461 A megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni.
            (5)462 A települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerződésben vállalta más önkormányzat lakosságára is kiterjedően.
            (6)463 Ha az intézmény ellátási területe a fenntartó önkormányzat illetékességi területét meghaladja, - eltérő megállapodás hiányában - az ellátást valamennyi jogosult számára azonos feltételek szerint kell biztosítani. E rendelkezést kell alkalmazni az ellátás megszüntetése esetén is.
            (7)464 Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat kérésére az ellátást nem tagadhatja meg, ha e törvény hatálybalépésekor vagy külön megállapodásuk alapján már biztosított ellátást.
            (8)465 A települési önkormányzat a bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátásának biztosítására irányuló, a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a)pontjában foglalt kötelezettségének a bölcsőde működtetése mellett családi napközi formájában is eleget tehet.
 
[ii]    51. § (1)243 Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, valamint legfeljebb 21. életévének betöltéséig a gyermek nagykorú testvére, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől, családjától.
      (2)244 A családok átmeneti otthona legalább tizenkettő, de legfeljebb negyven felnőtt és gyermek együttes ellátását biztosítja. A családok átmeneti otthona működtethető telephelyenként legfeljebb tizenkét férőhelyes lakásban vagy családi házban. A telephelyek összférőhelyszáma nem haladhatja meg a székhely szerinti intézmény összes férőhelyeinek kétszeresét.
      (3)245 A családok átmeneti otthona a felnőtt és a gyermek együttes ellátása során
      a) befogadja az életvezetési problémák vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet kereső szülőt és gyermekét,
      b)246 befogadja a válsághelyzetben lévő bántalmazott vagy várandós anyát, illetve a szülészetről kikerülő anyát és gyermekét, valamint a várandós anya kérelmére az anya élettársát vagy férjét,
      c) biztosítja az ellátást igénylő gyermek átmeneti gondozását és befogadja otthontalanná vált szüleit,
      d)247 segítséget nyújt a szülőnek gyermeke szükség szerinti ellátásához, gondozásához, neveléséhez,
      e) biztosítja a szülő számára a gyermekével való együttes lakhatást és a szükség szerinti ellátást,
      f) a szülőknek az ellátás mellett jogi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget nyújt,
      g) közreműködik - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében.
      (4)248 A családok átmeneti otthona krízisközpontot működtethet.
      (5)249 A krízisközpont befogadja a hozzátartozók közötti erőszak miatt krízishelyzetbe került, a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerint bántalmazottnak minősülő személyt és azt a vele egy háztartásban élő személyt, akinek tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles (a továbbiakban együtt: bántalmazott család).
      (6)250 A krízisközpont a bántalmazott család számára
      a) alaptevékenysége keretében legfeljebb nyolc hét időtartamra
      aa) lakhatást biztosít és szükség esetén biztosítja az étkeztetést, a ruházattal való ellátást, a mentálhigiénés és egészségügyi ellátást,
      ab) közreműködik - a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - a krízisellátást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család, az egyén helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében,
      b) kiegészítő tevékenysége keretében a bántalmazott társadalmi reintegrációja érdekében legfeljebb öt év időtartamra félutasház-szolgáltatást nyújthat.
      (7)251 A félutasház-szolgáltatás keretében a krízisközpontból, illetve a családok átmenti otthonából kikerült bántalmazott család számára lakhatást és az életvezetéshez szükség szerinti segítséget kell biztosítani.
      (8)252 A félutasház-szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy
      a) a bántalmazottat biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztassák,
      b) a bántalmazott vállalja a külön jogszabályban meghatározott előtakarékossági programban való részvételt, és
      c) a bántalmazott vállalja a külön jogszabályban meghatározott társadalmi reintegrációt segítő programban való részvételt.
      (9)253 A krízisközpont működtetését az állam a jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott fenntartókkal kötött finanszírozási szerződés útján támogatja. A finanszírozási szerződést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - három évre kell megkötni.
      VII. Fejezet
[iii]   93§ A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát az önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja.

 

2 komment
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Címkék: hajléktalan 2012 józsefváros 8ker lakhatás

A bejegyzés trackback címe:

https://lmp678.blog.hu/api/trackback/id/tr644460989

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bmmv 2012.04.19. 21:15:56

Kiegészítés:
A cikkben említett problémát és javaslatainkat a Humánszolgáltatási Bizottság 2012. április 18-i ülésén
napirenden kívül elmondtam. Örömünkre Mészár Erika aljegyző azt a választ adta, hogy már vizsgálják
annak lehetőségét, hogy a LÉLEK programban hogyan lehetne családok számára is lehetőséget adni
kedvezményes lakhatás biztosításával, illetve a krízislakások esetében az önkéntes munka bevonására tett
felajánlásunk megvalósíthatóságának kereteit is átgondolják.
Bálint Mónika

bamblur 2012.04.22. 08:59:33

Az eredetileg Kocsis-piár célzatú népszavazásra, alkotmánysértő rendeletek érvényesítésére, hajléktalan vadászatra, 120 fős szabó-szolgálatra és a rosz-jófiúkra egy év alatt eldurrantott több százmillió forint bizony hiányzik az ellátásból.