Kocsis Máté a kudarcos népszavazási kezdeményezése után nagy erőkkel közrendvédelmi magánakcióba kezdett a VIII. kerületben és a mai napon elfogadtatja azt a kerületi rendeletet, ami többek között büntethetővé teszi azt, ha valaki a közterületet életvitelszerű lakhatás céljára használja.
A BRFK adatai szerint 15 ilyen van a kerületben szemben a több tucat „kövön ücsörgő” előállított emberrel. Kocsis Máté gyűlöletkeltő eljárása embertelen, szembemegy a fővárossal és nem jelent megoldást. Hova menjenek ezek az emberek, miután kitiltják őket a kerületből, majd a városból? Amennyiben valóban foglalkozni akarna a kormány ezzel a társadalmi jelenséggel, akkor a megelőzésre, a megfizethető lakhatásra és a kiterjedt szociális lakásszektorra helyezné a hangsúlyt. Emellett javítaná az ellátórendszert, képzési-foglalkoztatási és rehabilitációs programokat finanszírozna és a rend őreit a valóban bűnelkövetőkre irányítaná. És vigyázna arra, hogy a még meglévő társadalmi szolidaritás és összetartás fennmaradjon.
Kocsis Máté a kudarcos népszavazási kezdeményezése után nagy erőkkel közrendvédelmi magánakcióba kezdett a VIII. kerületben. Ennek keretében a Józsefvárosi Közterület-felügyelet és a Budapesti Rendőr főkapitányság (BRFK) VIII. kerületi Rendőrkapitánysága közreműködésével hajlék nélküli embereket visznek be a Víg utcai szabálysértési irodába. A hivatkozási alap az esetek döntő többségében a közterület „életvitelszerű lakhatás céljára használásának tilalma”, illetve néhány esetben köztisztasági szabálysértés. Mivel a közterület életvitelszerű lakhatásának tényállása nincs pontosan meghatározva, a hatóság nagy valószínűséggel jogsértően jár el, amikor például szállókon, éjjeli menedékhelyeken éjszakázó embereket állít elő, akik a kövön üldögélnek. Különösen érdekes mindez, hiszen a BRFK 2011. szeptemberi adatai szerint a fővárosban összesen 1032 hajléktalan tartózkodott életvitelszerűen közterületen, amiből 15 fő a VIII. kerületben. Ehhez képest a kerületben ilyen jogcímen ennél sokkal több embert állítottak elő és részesítettek szabálysértési figyelmeztetésben.
Ez az akció teljesen ellentétes a fővárosi közgyűlés által elfogadott rendelet indoklásával, valamint a Fővárosi Közterület-felügyelet eljárásával. A főváros legalább gondolkozik azelőtt, mielőtt ráuszítja a rendőrséget és a közterület-felügyelőket ezekre a hajléktalanokra, hiszen magatartáskódexet dolgozott ki a hatósági visszaélések és túlkapások elkerülésére. Érdemes elővenni a fővárosi rendelet indoklását is: „a tervezett szabályozás célja nem a büntetés, hanem az azokkal szembeni fellépés jogi lehetőségét kívánja megteremteni, akik a nekik felajánlott minden segítség ellenére a közterületen maradnak”. Elgondolkoztak már azon a Fideszben, hogy mihez vezet, ha minden kerület és a főváros is Józsefvároshoz hasonlóan jár el és a rendőröket elvonják a valós bűncselekmények felderítésétől? Megszünteti a hajléktalanságot az, ha ezeket az embereket börtönbe vetjük, vagy pedig kiűzzük a városból? Ráadásul mindjárt itt a tél és a fővárosnak még nincs Téli Operatív Programja. Mindezeket a kérdéseket Tarlós Istvánnak is írásban feltettem.
Jól mutatja ez az akció, hogy hova vezet az, ha egy társadalmi problémát rendészeti eszközökkel akar megszüntetni a politika. A hajléktalanság legalapvetőbb oka a szegénység: az, hogy sokaknak nincs elég jövedelme ahhoz, hogy biztosítani tudják a lakhatásukat. Kocsis Máté ráadásul a szájára vette az Európai Parlament nyilatkozatát, aminek célja a közterületi hajléktalanság megszüntetése 2015-ig. Kocsis Máté vagy nem tud olvasni, vagy szándékosan csúsztat. Az Európai Parlament nem rendészeti eszközökkel számolná fel a hajléktalanságot, hanem olyan integrált akciókkal, aminek a hívószavai: megfizethető lakhatás, foglalkoztatás, társadalmi befogadás, szegénység és társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem, hajléktalanok emberi méltósága, hajléktalanságban élők részvétele az őket érintő politikaalkotásban, hajléktalanokat segítő szolgáltatások minőségi javítása. Ehelyett a polgármester szótárában ezek a szavak szerepelnek: kiűzzük, rendőrség, közterület-felügyelet, utcán üldögélés tiltása, eltakarítjuk, nem kívánatos magatartásformák. A követendő példák Európában nem a hajléktalanokat üldözik, hanem mindenkire érvényesen nemkívánatos magatartásformákat büntetnek. Ne hivatkozzon európai célokra az, aki balkáni eszközöket vet be!
Kocsis Máté a mai józsefvárosi képviselőtestületi ülésre három hajléktalansággal kapcsolatos napirendet visz be. A most folyó „közrendvédelmi akciókra” az idén 20 millió forintot szán, ami jövőre legalább 70 millió forintba fog kerülni. Ezzel szemben tavaly 700 ezer forintot költött a szociális törvény által kötelező feladatként előírt utcai szociális munkára és nappali melegedőre semmit sem szánt. Akcióról beszél, ám semmilyen magatartás-kódexet nem dolgoz ki a hatóságok számára, hogy mi számít szabálysértésnek. Egy másik napirend keretében rendelet-módosítással büntethetővé teszi a hulladékok kivételét a kukából, megerősíti a koldulás és kéregetés tilalmát, átveszi a fővárosi rendeletet és kimondja, hogy tilos a közterületeket életvitelszerű lakhatás céljára használni, valamint tilossá teszi a dohányzást egyes tereken. A harmadik napirendben elfogadja a LÉLEK programot, amihez sajnos még nem rendel forrásokat és csak azokra az emberekre vonatkozik, akik az elmúlt öt évben Józsefvárosban váltak hajléktalanná. Kérdés, hogy a program elindulásáig nem menekülnek-e el ezek az emberek máshová a hatósági zaklatások elől. Ez az intézkedés már tartalmaz olyan elemeket, amikről beszélni kell a hajléktalanságból kivezető utak kapcsán, de még mindig nem foglalkozik a megelőzéssel. Ráadásul a fővárosi hajléktalanellátó rendszeren nem lehet számon kérni azokat a társadalmi-gazdasági folyamatokat, amik ahhoz vezetnek, hogy folyamatosan nő a hajléktalanok száma.
A végső felelősség persze a kormányé, azon belül azé a Pintér Sándoré, aki elindította ezt a folyamatot. A kormány egy év alatt nem fogadta el a hajléktalanság középtávú intézkedési tervét. Tartós megoldást és a probléma megelőzését egy kiterjedt közösségi lakásszektor és ezáltal a megfizethető lakhatás biztosítása jelentene, de ezeken kívül természetesen szükség van az ellátórendszer fejlesztésére, képzési-foglalkoztatási programokra, a lakhatási támogatások átalakítására. Erre kellene az energiákat fordítani inkább és arra, hogy a még meglévő társadalmi összetartás és szolidaritás fennmaradjon.
Somfai Ágnes és Scheiring Gábor
Lehet Más a Politika
Budapest, 2011. október 6.
fotó: fh
Képek a földön ülve tartott sajtótájékoztatóról, ahol az LMP országgyűlési képviselői: Dorosz Dávid, Kaufer Virág, Scheiring Gábor, Szabó Rebeka, Szilágyi Péter, Szilágyi László, az LMP Országos választmányának tagja: Turcsán Szabolcs, és az LMP józsefvárosi képviselője: Jakabfy Tamás vettek részt.
