HTML

Lájkolj minket!

Képgaléria

Budapest szmogtérképe

Budapest szmogtérképe

Friss topikok

ÍGY DOLGOZUNK A KÉPVISELŐTETÜLETBEN 1. Az átmeneti segélyezés rendszerének átalakítása Józsefvárosban

2011.07.05. 10:50 kretaszag

Új sorozatot indítunk, célja, hogy bemutassuk, miként dolgozunk: hogyan készülünk a képviselő-testületi ülésekre, milyen kritikákat és javaslatokat fogalmazunk meg a beérkező előterjesztésekhez, és legfőképp milyenek a saját előterjesztéseink, mit és hogyan csinálnánk másképp.

Budapest Józsefváros képviselőtestülete 2011. június 16-án tárgyalta a „szociális segélyezés 2010. évi tapasztalatairól” készített beszámolót, valamint azt a javaslatcsomagot, aminek célja a segélyezési eljárás megváltoztatása. Az előterjesztés teljes egészében itt olvasható (eredeti közzététel az önkormányzat honlapján). A szöveg a segélyformák ismertetésével kezdődik, tartalmazza a józsefvárosi segélyezési adatokat 2010-ből (1-3 o), ismerteti az átmeneti segélyezéssel kapcsolatos hatásköröket (polgármester, humánszolgáltatási bizottság) (4-6 o), majd javaslatokat fogalmaz meg az átmeneti segélyezés rendjének módosítására (6-7 o). A határozat melléklete (9-10 o) a rendeletmódosítási javaslatokat fejti ki részleteiben.

Úgy gondoljuk, érdemes a rendeletmódosítással alaposabban foglalkozni, hiszen az az állampolgárok szélesebb körét érinti, Józsefvárosban különösen releváns problémára összpontosít, és élesen rávilágít az önkormányzat és a szociális iroda működési logikájára, vagyis a komplex közigazgatási, szociális ellátási feladatkör kapcsán gyakorolt rutinok, eljárások sajátosságaira. Kocsis Máté polgármester országos politikai tevékenységét nyomon követve mindemellett azt is feltételezhetjük, hogy a szociális kérdések józsefvárosi kezelésének gyakorlata szoros összhangban van a már alkalmazott vagy jövőben bevezetésre kerülő országos politikai szintéren megjelenő kormányzási tartalommal és módszertannal.

Az alábbi szövegben rekonstruáljuk az LMP-s álláspont kialakításának háttérmunkáját. Míg a baloldali sávban összefoglaljuk a tervezet főbb állításait, a jobboldali sávban az LMP által megkérdezett szakértőktől (akik között egyaránt vannak tagok és függetlenek) beérkező, a szövegrészhez kapcsolódó kommentárokat és javaslatokat helyeztük el. A szöveg szakértői véleményezői pozíciójukból adódóan a rendelet különböző regisztereire látnak rá (a hivatali gyakorlatok beható ismeretétől kezdve a tágabb szociálpolitikai kontextuson át a politikai állásfoglalás megfogalmazásáig), ezt tükrözi, hogy véleményüket egy-egy megszólalói pozícióhoz, és nem személyekhez kötöttük.

Az előterjesztés

Vélemények, értelmezések, javaslatok

3. oldal

Támogatási típusok és támogatásban részesülők száma 2010-ben

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  

3. oldal. Támogatásban részesülők száma jövedelmi bontásban (2010)

Vidéki szociális iroda munkatársa, LMP tag:

Fontos kérdés, hogy mi a biztosíték arra, hogy a költségvetési megtakarítás a szociális költségvetésbe kerül visszaosztásra? A javaslat alapján nincs ilyen.

A TÖRVÉNYI KERET: A szociális támogatások esetében az önkormányzat költségvetését terheli:

- méltányossági közgyógyellátási igazolvány térítése a TB felé (730 fő)

- átmeneti segély: 3.303 eset, melyből csak 721 fő bontható ki, a fennmaradó 2.582 esetből nem állapítható meg, hogy hány főt takar. Ha ugyanazok a személyek 3x részesültek átmeneti segélyben, akkor vagy 844 főt, vagy ha 2x 1266 főt jelent. Az első a valószínűbb, mivel ezért akarják módosítani a rendeletet.

- temetési segély (96 fő)

- köztemetés (ez kimaradt!)

- lakbértámogatás (önként vállalt feladat) (247 fő)

Mindez összesen 1073+721=1794 (esetszámtól függ) főt érint Józsefvárosban, a szociális támogatásban részesülő 11.118 fővel szemben. A többi pénzbeli normatív ellátás esetében a saját erő a kifizetett összeg 10-20%-a, az Államkincstár egészíti ki a különbözetet (80-90%-ot.)

 Azon a normatív szociális ellátásokat, amelyek esetében az állam hozzájárulást ad (bérpótló juttatás, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési támogatás, időskorúak járadéka), nem célszerű a többszöri ellátásnál  figyelembe venni. Az efféle párhuzamosságot törvény nem zárja ki, a normatív alapú jogosultság esetében az önkormányzatnál nem jelentkezik jelentős többletköltség. (A bérpótló juttatás esetében a költség tetemesebb, hiszen  több embert érint, itt az önkormányzati költségvetésbe 20%-ot kell tervezni. Ha ezt egy emberre vetítjük  a 28.500,-Ft 20%-a= 5.700,-Ft/fő/hó. A 80%-ot az állam teszi hozzá.) A többi normatív ellátásnál  a saját erő a kifizetett összeg 10%.-a.  A normatív szociális ellátást - a Szoc. tv. alapján - az önkormányzat köteles biztosítani.

A táblázat szerint a kérelmezők többsége 42.750,-Ft jövedelem alatti háztartás vagy személy. Nyilvánvalóan ők több ellátási formába is beleférhetnek, és ezáltal jobb körülmények közé kerülhetnek.

 

LMP összegzés: A 2006-os év óta tartósan feleannyi a költségvetésben biztosított keret átmeneti segélyekre!

PROBLÉMÁK: A polgármesteri hatáskörben adható átmeneti segély:

-          rendkívül alacsony összegű (5-10 000 Ft),

-          rendkívül sokan kapják (2582 eset)

-          a kifizetett összeg magas: 15 368 000 Ft

sok az adminisztratív munkaóra a kérelmek kezelésével, elbírálásával, kifizetéssel.

Helyzetleírás (5-6 o.)

„Józsefvárosban a 37/2004. (VII. 15.) önkormányzati rendelet szabályozza az átmeneti segélyezést. Rendeletünkben csak az alkalmanként adható átmeneti segélyezés jogosultsági feltételei, hatásköri szabályai kerültek meghatározásra polgármesteri és bizottsági átruházott hatáskörben.

- a polgármester hatáskörébe tartozik a segély megállapítása:

ha az egyedül élő ügyfél jövedelme nem haladja meg a 42.750,- Ft-ot (150%),

családban élők esetében a 28.500,- Ft-ot (100%);

e körben egy évben legfeljebb 3 alkalommal állapítható meg a segély, melynek legkisebb összege 5.000 - Ft, legnagyobb összege 10.000,- Ft. (…)

2010. évben a polgármesteri hatáskörben 2582 esetben (megállapító határozatok száma) 15.368.000- Ft összegben került sor átmeneti segély megállapítására. A polgármesteri hatáskörben adott segélyezési forma hatalmas előnye, hogy a kérelem benyújtását követően, ha az ügyfél élethelyzete megkívánja, azonnali, soron kívüli pénzbeli (akar 2 napon belül) segítség nyújtható. Az ügyfélfogadás alkalmával az a professzionális szakmai tudással, tapasztalattal rendelkező ügyintéző találkozik az ügyféllel, aki nagy biztonsággal képes megállapítani az azonnali intézkedés szükségességet, a megállapító határozat előkészítését. Ez az eljárás teszi lehetővé az önkormányzat számára a rugalmas es gyors reagálást. (…)”

 

A Humánszolgáltatási Biz. Hatásköre a segély megállapítása:

- ha a kérelmező jövedelme nem haladja meg a 71.250,- Ft-ot (250%) – évente egy alkalommal. 2010-ben bizottsági hatáskörben 721 esetben 15.779.000,- Ft került megállapításra. A segély alsó minimum értéke nincs meghatározva, a segély mértékére a szociális iroda tesz javaslatot. Az ügyintéző szubjektív benyomások és objektív adatok alapján tesz javaslatot, az előkészítő munka alapinformációiból tájékozódik a bizottság (30-70 előterjesztés kerül egy-egy ülésen a bizottság elé). Az előterjesztés jelentős többletmunkát jelent, ami nincs arányban a segélyek összegével (döntően 10-15000 ft közt), és meghosszabbítja a kérelem átfutási idejét is (kb. 3-4 hét).

LMP-s humánszolgáltatási bizottsági tag

A szöveg leszögezi, hogy az átmeneti segélyek polgármesteri hatáskörbe helyezésére van szükség, így a bizottság nem fogja tárgyalni. A bizottság felülbírálhatná a döntést (elutasíthatja vagy esetenként más összeget ítél meg), emellett teher az is, hogy meg kell várni a kéthetente ülésező bizottság döntését. 

HÁTTÉR: Amióta bizottsági tag vagyok, a szociális iroda vezetője minden ülésen jelen volt, és szinte mindig kapott kérdéseket, majdnem mindig érte az irodát kritika, több esetben módosították az iroda által javasolt segély mértékét. Az MSZP-sek régóta kritizálják a segélyezési eljárást (az eljárás módszerét, átgondoltságát, azt javasolták, hogy a tartósan rossz helyzetben lévők számára találjanak megoldást), ennek az előterjesztésnek is ez áll a hátterében. Most megszületett a megoldás: nem támogatják a legszegényebbeket, és mostantól a bizottság ne is üsse bele ebbe az orrát. Csakhogy, ha a bizottság nem tárgyalja többé az átmeneti segélyeket, akkor az iroda működésének hibái láthatatlanná válnak, és a bizottságnak még kevesebb munkája lesz (legutóbb 40 percig tartott az ülés ahol szinte csak ezekről a segélyekről tárgyaltunk).

Közgazdász-szervezetelemző

Az átfutási idő csökkentése elfogadható érv a polgármester hatáskörének kiterjesztésére. Viszont ami lényeges, az az eljárás módszeressége. Azzal, hogy polgármesteri jogkörbe kerül a feladat, gyakorlatilag láthatatlanná válhat az elosztási mechanizmus: a polgármester ezentúl aláírja, amit az apparátus elé terjeszt, az apparátus szabad kezet kap, megszűnik a kontroll a segélyosztás felett.

A bizottsági kontroll valójában eddig is formális volt, ebből a szempontból a polgármesteri kontroll sem feltétlen rosszabb. Eddig a magas jövedelműek átmeneti segélyezése volt bizottsági hatáskörben. Sokkal fontosabb problémára mutat rá az indoklás: Az ügyintézők szakértők, empatikusak stb., és el tudják dönteni, mikor indokolt a segély. Az ügymenet részletes dokumentálására viszont úgymond nincs idő, és nem is éri meg, mert kicsi az összeg. Ha ez így működik, akkor lehetetlen ellenőrizni, hogy kiket miért utasítottak el. Akár attól lehet tartani, hogy a szegényeket elutasítják, a gazdagokat is segélyezik indokolatlanul. Ráadásul ugye az alsó középosztály a polgármestertől közvetlenül kaphat segélyt.

Vidéki szociális iroda munkatársa, LMP tag

ELJÁRÁSRENDI SZEMPONTOK: A bizottsági ülésre történő készülésben a 30-70 ügy előkészítése nem jelentős, ha ezt 30 napra osztjuk, napi 2-3 ügy előkészítését jelenti. A döntést követően számítógépes feldolgozással a megállapító határozatok sablonosan kitölthetők. Ez 70 ügyben egy ügyintézőnek max. 4 óra. Az utalást számítógépes listára vitellel meg tudják oldani. Ez a 70 név felvitele max. 1 óra. Az elutasító határozatok munkaigényesebbek, mert egyediek, de ezekre is van sablon. 

A bizottság által adható segélynél a "több" van meghatározva, így a minimum bármennyi lehet. A polgármesteri segélynél a minimum és a maximum összeg is meg van határozva. 

A polgármesteri hatáskörben lehetőség van azonnali segítség nyújtására, ami áthidalhatja a krízishelyzetet (évente 3x összesen max. 30.000,-Ft-ot adhat). A bizottság segélyezési eljárásban 1x adhat nagyobb összege, e hatáskör bizottságtól történő megvonásával a hivatal adminisztratív terhe jelentősen nem csökken.

Fellebbezés esetén a II. fokú döntés a képviselő-testületnél van, akik a megszorító szabályozás értelmében nem tehetnek mást, minthogy az I. fokú döntést helyben hagyják. A tervezett módosításban a II. fokú eljárás esetében a méltányosság nincs beépítve.

Ellentmondásos, hogy a bizottság a nagyobb jövedelműeknek több segélyt adhat, míg a polgármester az alacsonyabb jövedelműeknek kevesebbet. A nagyobb összeg - úgy látom - nem működött, mert a bizottság is átlagosan 10-15.000,- Ft-ot adott.

 

LMP ÖSSZEGZÉS: Az előterjesztés megállapítja, hogy figyelemmel az élethelyzetek romlására és az elszegényedésre ezek az összegek nem túl magasak, majd bevezetik a javaslatot, hogy a többszörös ellátásban részesülők ne kapjanak  átmeneti segélyt, ehelyett a pénzmaradványt magasabb összegű segélyre fordítanák. A magasabb összeg nyújtására azonban – bizottsági jogkörben – jelenleg is lehetőség van, ha van rá keret. (A többszörös ellátásban részesülők az alacsonyabb jövedelmi kategóriából kerülnek ki. Őket tervezik kivonni az átmeneti segély rendszeréből.)

Melléklet (javaslat a rendelet módosítására)

„A rendelet 18. § (5) bekezdésében szabályozott átmeneti segély esetében is kerüljön az első fokú döntés a polgármester hatáskörébe. Ezzel a döntéssel az ügyfelek szamara jelentősen felgyorsulhat az átmeneti segélyhez jutás folyamata, melynek hatására lényegesen javulhat az elégedettség es nagyobb hangsúlyt kaphat a szolgáltató közigazgatási jelleg, es ezzel együtt jelentősen csökkennének a hivatal (Szociális Iroda, Jogi Csoport, Szervezés) adminisztratív terhei is (bürokrácia csökkentese.”

Emellett a segélyek alacsony összege sem indokolja a bizottsági döntés szükségességét. A jelenlegi gyakorlat szerint a polgármesteri hatáskörben adható segélyek aláírása a jegyző es polgármesteri kabinet kontrolljával történik.

Vidéki szociális iroda munkatársa, LMP tag

Nem a segély összege a lényeges, hanem hogy a döntéshozatali folyamatba minél több embert vonjanak be annak érdekében, hogy a szubjektív döntés lehetőségét kiküszöböljék. Ha a polgármesterhez kerül a döntés, fennáll a veszélye, hogy az szubjektívvé, hivatal centrikussá, sablonossá, fegyelmezővé válhat, minden méltányossági lehetőség nélkül. A javaslatban szereplő módon a kérelem könnyebben elutasítható, és az ügyfél szabadon szankcionálható.

Eljárásilag kétséges, hogy a polgármesteri hatáskörben adható átmeneti segélyt a jegyző egyáltalán aláírhatja-e (még ha a jegyzőt a polgármesteri kabinet „kontrollálja” is…).

Az Sztv. szerint:

„25.§.(3) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára

a) települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint

aa) időskorúak járadékát,

ab) bérpótló juttatást,

ad) a 41.§.(1) bekezdésben és a 43/A.§ (1)bekezdésében foglalt ápolási díjat:

b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint

ba) a 38.§.(1) bekezdésében foglalt lakásfenntartási támogatást,

bb) a 43/B.§ (1) bekezdésben foglalt ápolási díjat,

bc) átmeneti segélyt,

bd) temetési segélyt állapit meg…”

A helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. törvény 9.§.(3) bekezdése szerint

„A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületeire, a kisebbségi önkormányzat testületére, a törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja.”

Itt a jegyzőnek nincs felhatalmazása az átmeneti segéllyel kapcsolatos ügyekben történő eljárásra, legfeljebb annak törvényességi vizsgálatára.

Kerüljön egyértelmű meghatározásra az átmeneti segélyre nem jogosultak köre: átmeneti segélyt ne kapjon az a személy, aki „saját maga vagy családtagjai (háztartás) a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban az ÖNY 250%-át (71.250,- Ft) meghaladó összegű adósságcsökkentési támogatás”-ban; vagy lakbértámogatásban ill. havi 5000,- ft-nál magasabb összegű lakásfenntartási támogatásban részesülnek; aki a megelőző 12 hónapban gyerekvédelmi támogatásban illetve rendkívüli gyerekvédelmi támogatásban részesült, aki „saját maga vagy családtagjai (háztartás) vagyonnal rendelkezik, kivéve az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik. A jogosultsági feltételek fennállása eseten se kapjon átmeneti segélyt az, aki jogosulatlanul vett fel az önkormányzati rendeletben szabályozott pénzbeli ellátást és visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget vagy „akinek az önkormányzat felé adó, bírság, büntetés… stb. fizetési kötelezettsége van, amíg azt nem rendezte, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van.”

Az indoklás szerint a módosítás célja a családon belüli támogatások halmozásának elkerülése, illetve azok kizárása a segélyezésből, akik nem működnek együtt az önkormányzattal. Emellett a „valós krízishelyzet áthidalására” szolgáló magasabb összegű segélyekre több jutna a keretből.

Vidéki szociális iroda munkatársa, LMP tag

Az adósságkezelési támogatás az időskorúak járadéka, az ápolási díj, a bérpótló juttatás, valamint a lakásfenntartási támogatás normatív  ellátás, vagyis az önkormányzatnak, csak minimális költséget (10% saját erő, kivéve a bérpótló juttatást, mely 20% saját erő) jelent. Emiatt nem logikus kizárni az ügyfelet. A kötelező normatív ellátásokra hivatkozva eleve kizárják a kérelmezőt az önkormányzati támogatásokból. A normatív ellátást  nem vehetik el, csak ha a Sztv. erre felhatalmazást  ad.

A lakbértámogatás és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás az önkormányzat költségvetésében tervezett kiadás, a többszörös ellátásnál ezeket lehet esetleg figyelembe venni kiadáscsökkentési céllal.

Ha a vagyont is figyelembe akarják venni, akkor azt az Sztv. 4.§.(1) bekezdés, b./pontja alapján kellene meghatározni a küszöböt.

Az Sztv.17.§(1) bekezdése szerint: "... a szociális ellátást meg kell szüntetni, aki az ellátást jogosulatlanul és a rosszhiszeműen igénybevevőt visszafizetésre kell kötelezni..."

A szociális törvény itt is beépíti a méltányosság elvét: ilyen esetben akkor csökkenthető a támogatás, hogyha a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét (71.250,-Ft) nem haladja meg.

Hiányzik a rendeletből az önhibán kívüliség vizsgálatának lehetősége. A megtakarítás valószínűleg az összes kiadáshoz viszonyítva nem lesz jelentős, valójában a normatív ellátás megvonásával az állami költségvetésnek spórol majd többet az önkormányzat.

Kerüljön egyértelmű meghatározásra, „hogy nem minősül a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek a rendszeresen vagy tartósan fennálló létfenntartást veszélyeztető élethelyzet. Ezzel a döntéssel meghatározható, hogy nem lehet a kérelmező rendszeres megélhetési forrása az átmeneti segély.”

LMP-s humánszolgáltatási bizottsági tag

Ez az átminősítés felháborító: a javaslat szerint ha valaki tartósan veszélyeztetett élethelyzetbe kerül, annak átmeneti segélyt nem adnak, a megoldásokról viszont nincsen szó.

Szociális munkás

A "rendszeres vagy tartósan fennálló létfenntartást veszélyeztető élethelyzet" mint a rendkívüli élethelyzet megállapítását kizáró ok fából vaskarika, még akkor is, ha szándék érthető. Ez azt jelenti, hogy akinek nagyon rossz, annak nem lehet elismerten újabb okok miatt még rosszabb.

Vidéki szociális iroda munkatársa, LMP tag

TÖRVÉNYI KERET: A  Sztv. 45.§.(1) bekezdése:

 "A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt." Ha  a rendkívüli élethelyzetet vagy a  tartósan fennálló létfenntartást veszélyeztető élethelyzetet átminősítik,  az egész átmeneti segély  elveszíti célját, feladatát és jelentőségét. Ezeknek  a fogalmi meghatározásoknak az  élét az önkormányzat saját szabályozással nem veheti el.

Az önkormányzat indoklása elfogadhatatlan, ha számszerűsítem az állítást (3+1 esetszámot figyelembe véve), a jelenlegi rendszerben ez az összeg max. 45.000,- Ft lehet, 45 000/12= 3.750,-Ft/hó. Éljen meg belőle az, aki ezt a mondatot kitalálta.

„A Rendelet 18. §-a új - (9) bekezdéssel egészüljön ki: Amennyiben az önkormányzat tárgyévi költségvetésében átmeneti segélyre elkülönített előirányzat felhasználásra került és a keretösszeg más, szociális célú előirányzat átcsoportosításával sem egészíthető ki, abban az esetben - a költségvetési fedezet hiánya miatt - átmeneti segély nem állapítható meg.”

Szociális munkás

Az éves zárt keret önkormányzati költségvetési logika mentén történik, de ha már ragaszkodnak ehhez, követhető lenne a havi, negyedéves is, így elkerülnék, hogy pont év végén - ami költséges időszak - függesszék fel az átmeneti segély megállapítását.

Vidéki szociális iroda munkatársa, LMP tag

TÖRVÉNYI KERET: Az Sztv. 7.§.(1) bekezdése szerint: "A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti." Ebből következik, hogyha létkérdés a fenti ellátások folyósítása, ezt még az önkormányzat  anyagi  helyzete sem írhatja felül. Ilyen jogcímen nem vonhatják meg, és nem szüntethetik meg a fenti ellátásokat.

19/A§ A bérpótló juttatásra való jogosultság feltétele, hogy a kérelem benyújtójának lakókörnyezet rendezettségét köteles biztosítani: „rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása”. A rendelet módosítása a továbbiakban ezt részletezi: jogszerű lakáshasználat igazolása, mindennapi életvitelhez szükséges bútorok, berendezési tárgyak biztosítása, közszolgáltatások szabályos vételezése, a lakás rágcsálóktól, kártevőktől mentesítése, lakás padlózatának, falainak tisztán tartása és takarítása (szükség esetén meszelése), mosásra és rendszeres tisztálkodásra alkalmas helyiségek, illemhely rendszeres tisztítása, stb. A feltételek teljesítésének elmulasztása a jogosultság megszüntetését vonja maga után.

LMP-s humánszolgáltatási bizottsági tag:

Az ellenőrzés plusz terhet jelent majd az irodának, igaz  az esetek megismeréséhez számos esetben most is környezettanulmányt készítenek. A családsegítővel, gyermekvédelemmel kapcsolatban korábban kiderült pl. hogy jelenleg a kapacitásuk jelentős részét leköti az igazolatlan órák miatt indított eljárások kezelése.

Szociális munkás

A 19/A § a mostanság ragályosan terjedő passzusok helyi alakzata, ami itt különösen azért (is) csúnya, mert az önkormányzat a bérlakások állagát egyáltalán nem tartja karban, illetve jónéhány elvárás teljesítésének vizsgálata szubjektív.

Közgazdász-szervezetelemző

A környezettanulmányozásról: A környezettanulmány készítéséről módszertani eljárásrendnek kellene készülnie, azt a humánszolgáltatási bizottság véleményezhetné. Az önkormányzat élni akar a lakókörnyezet tisztaságának, a segélyért cserében elvégzendő otthoni feladatok differenciált meghatározásának diszkrecionális jogával, vagyis úgy néz ki, mégis ráérnek arra, amire akarnak. Ab ovo nem kifogásolnám: nem állítható, hogy mindez a szegények rovására menne, vagy hogy nem fogják szakszerűen csinálni. Azonban két feltétele van: az azonos elvek szerint módszeresen végzett eljárás és a szakmai nyilvánosság, Tarthatatlan, hogy a segély megállapításának okairól továbbra se lehessen tudni semmit senkinek az ügyintézőn kívül. A környezettanulmány pedig az eljárás legszubjektívebb, a hibák elkövetésére és az önkényességre nagyon érzékeny része. Szükség lenne arra, hogy dokumentáljanak és eseteket megbeszéljék. Bekapcsolhatnának külső szakértőt, esetleg szupervízort. Összegezve: készítsenek eljárásrendeket, belső és külső résztvevővel rendszeres esetmegbeszélést, megengedhetetlen, hogy amint eddig, minden információ "az ügyintéző fejében" legyen.

Vidéki szociális iroda munkatársa, LMP tag

A passzussal a bérpótló juttatásban részesülőket kívánják „fegyelmezni”: „dolgozz meg a segélyedért” legalább azzal, hogy a környezetet rendben tartod.

Az önkormányzati bérlakás esetében a lakás állagának megóvása (meszelés, különböző javítások stb.) a lakbért beszedő cég feladata, a költséget a lakó a lakbérben fizeti.

  

Összegzés

Vidéki szociális iroda munkatársa, LMP tag

A tervezet egyes pontokon ellentétes az Sztv.1.§(1) bekezdésével: „E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam  által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság  feltételeit, valamint érvényesülésének garanciáit." A jelenlegi koncepció-tervezetnek nem a szociális biztonság megteremtése a célja, hanem az ellátásra jogosultak körének szűkítése, és a családok megélhetési helyzetének nehezítése. A javasolt változtatások nem az állampolgárok érdekét szolgálják, hanem a költségek, illetve a költségvetési hiány csökkentését célozzák, nem törődve a korlátozás szociális következményeivel.

A javaslat ellentétes az előterjesztés "Értelmezés" részében leírtakkal, amely szerint "A segélyek részben a hiányzó jövedelmet pótolják, részben pedig a létfenntartás költségeihez járulnak hozzá." A táblázatok adataiból látszik, hogy az alacsonyabb jövedelműek között vannak a többszörösen ellátottak. Ha csökkentik az ellátásokat, azzal megélhetési körülményeket rontják, az ellátásra jogosulatlan szegénységben élők száma növekedhet, mindez újabb szociális problémákat generálhat.

Szociális munkás

A tájékoztatónál jóval részletesebben kellene ismertetni a kinek-mikor-mi kérdéskört. Különösen a tekintetben, hogy az önkormányzatnak milyen szándékai vannak hosszabb távon (szociálpolitikai, ennek részeként segélyezési, ellátási-szervezési jövőkép, ami a múltbéli tapasztalatokra épül), hogy a vélt/valós kiskapukat hogyan szándékozik bezárni, és költségvetésileg tervezhetőbbé tenni a rendszert.

Közgazdász-szervezetelemző

A teljes szociális rendszer átalakítása az esetszintű értékelés és differenciálás, a homogén ellátási csoportok megállapításának, majd az esetek ezekbe való besorolásának irányába megy. Ha a munkatársak gyakorlatot szereznek a tények rögzítésében és értelmezésében, a differenciált intézkedések megindokolásában, az a szakmai tudásukba való befektetésnek számít, és – amennyiben az intézményrendszer professzionálisabbá válik –, akkor számukra egyénileg is megtérülhet. Ebbe a bizottság az eljárásrend megvitatásával, mondjuk félévente a szociális iroda munkatársaival végzett  közös összegzéssel, a fellebbezések áttekintésével kapcsolódhat be. Ha az ügyfél függőségét a hivatali véleménytől nagymértékben növelik, akkor a hivatalnak is rendezettebbé kell tenni az eljárását. Ennek eszközei: eljárásrend, kollegiális kontroll, külső szemek, esetmegbeszélések, szupervízió, rendszeres beszámolók a bizottságnak, a jogorvoslati eljárások nyomon követése .

 

Beszámoló a bizottsági ülésről: LMP-s bizottsági tag rövid beszámolója

 

Az ülés 30 perces volt, mivel a tagság tekintettel volt az elnök programjára. (…) Kikértem az I/2-est, II.2 és II.3-as előterjesztéseket.

 

I.2, Oláh Zoltán tanácsadói szerződésének teljesítésigazolása. Az előterjesztésből kiderült, hogy Oláh egy 17 oldalas dokumentumot készített a szociális segélyezéssel kapcsolatban, és tanácsait a 2010-es beszámoló tartalmazza (II.2). Kértem, hogy a dokumentumot megismerhessük.

II.2 Szociális segélyezésről készült beszámoló és módosítási javaslat

Mivel szűk volt az időkeret, siettetve éreztem magam, és nem minden pontra reflektáltam. Elmondtam, hogy nem támogatjuk, hogy az átmeneti segélyek osztásának hatásköre teljes egészében a polgármesteré legyen, mivel ezzel a kiosztás módszerei, az esetleges ismétlődő hibák, és a segélyezettek köre nem lesz követhető - magyarul megszűnik az ellenőrzés az átmeneti segélyezés felett, hiszen a polgármester illetve annak irodája valójában nem fogja felülbírálni a szociális iroda döntéseit. Javasoljuk, hogy a polgármesteri hatáskörben kiadható kis összegű segélyek minimumösszegét növeljék 10 000 Ft-ra, a keretet pedig csökkentsék, ezzel megnövelve a Humánszolgáltatási Bizottság keretét (a kettő aránya legyen kb. 30-70%).

Hiányoljuk az áttekintésből a gyermekszegénység problémájának kezelését, javasoljuk kerületi gyermekszegénység felmérése és enyhítése céljából komplex kerületi koncepció és program kidolgozását.

Az előterjesztés azzal indokolta a polgármesteri hatáskörbe helyezést, hogy ez a kérelmezők számára meggyorsítja a segélyhez jutás lehetőségét, és hogy csökkenti az irodára háruló terheket. Az első érv méltányolható, de a másodikról elmondtam, hogy nem indokolt. Az iroda vezetője azt válaszolta, a többletterhet az jelenti, hogy a bizottsági döntés alapján egy határozatot kell írniuk, és ennek kivonata alapján adhatják csak oda a segélyt. Elmondtam, hogy a "rendezett környezet ellenőrzése" várhatóan jelentős többletmunkát fog jelenteni, kérdés, hogy az apparátus erre felkészült-e. A környezettanulmányok elkészítésének módszertanáról konzultálnánk, módszertani tanácsokat fogalmaznánk meg. Az előterjesztésre nemmel szavaztam.

 

 


Epilógus

A Barikád.hu cikke szerint a segélyezési rendszer átalakításának a Jobbik kerületi képviselője a jegyzővel folytatott előzetes konzultációján vetette fel a lakókörnyezet rendbetételére vonatkozó passzusokat: „Finoman fogalmazva, a jegyző megmosolyogta az ötletemet – emlékszik vissza Pintér a történtekre. Éppen ezért lepődött meg, amikor a testületi ülésre készített előterjesztésben mégiscsak viszontlátta a javaslatát. Az okokat firtató kérdésére a jegyző válasza az volt, hogy a polgármesternek megtetszett az ötlet.”

 

2 komment
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Címkék: önkormányzat józsefváros közpolitika 8ker igydolgozunk

A bejegyzés trackback címe:

https://lmp678.blog.hu/api/trackback/id/tr883041082

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

08.szabogabor 2011.07.07. 07:00:03

Nahát-nahát, csak nem vajdapeter csapott fel LMP-szakértőnek? A közgazdász-szervezetelmező érvelési technikája, a kulcsszavak, mind-mind Őrá utalnak.

Tévedek?