HTML

Lájkolj minket!

Képgaléria

Budapest szmogtérképe

Budapest szmogtérképe

Friss topikok

A Heti Betevő Egyesületről

2017.06.24. 13:29 oglu

 

A Heti Betevő Egyesület, civil közösség, a tagok ​saját energiáját, szabad idejét feláldozva segít a rászorulókon

a Klauzál téren.​ 3,5 éve osztanak​ meleg ételt szegényeknek, hajléktalanoknak, alkalmanként 250-300 főnek minden vasárnap, télen-nyáron, hőségben-fagyban.

Ezek az emberek lehet, hogy egyedül itt jutnak meleg ételhez azon a héten. Korábban rendelkeztek közterület-használati engedéllyel, de ​ezt az önkormányzat 2016. május 31. után már nem hosszabbította meg.

​Az ételosztók a rendőrségen bejelentett rendezvényként folytatták tevékenységüket, de így is megbírságolták őket. Egy éve próbálnak más helyszínt találni, de az önkormányzat nem segíti őket, ezért gyakorlatilag ellehetetlenült a helyzetük.

​Hogy miért? Állítólag a lakók panaszkodtak, meg az önkormányzat ​a Klauzál térre mélygarázs építését tervezte

​De hol marad a szolidaritás, az embertársainkon való segítés öröme? Közös szégyenünk, hogy emberek ilyen helyzetbe kerülhetnek, hogy a napi betevőjük és hajlékuk is kétséges. És ha jön néhány civil, akik az állam helyett nyújtanak segítséget, a fideszes kerületvezetés nem támogatja őket, hanem ellehetetleníti tevékenységüket. 

Szégyen!   

 

Moldován László, 

erzsébetvárosi önkormányzati képviselő

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

A Liget-projekt ​Dózsa György útra tervezett mélygarázsá​ról

2017.06.20. 10:10 oglu

  A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala 2017. június 1-i határozatában megállapít​otta, hogy a tervezett, Budapest,​ XIV. kerület, Dózsa György úti mélygarázs létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges.

A tervek szerint a Damjanich és a Marek J. utca magasságában tervezett, 263 méter hosszú (mint a Parlament épülete), 34 méter széles, 21 méter mély (az alapozó résfalakkal) betonmonstrum építésének a hivatal szerint semmilyen hatása nem lesz a Dózsa György út másik oldalán fekvő Erzsébetvárosra!

Már javában zajlanak az építési munkálatok, elindították a hozzá vezető vízcső- és csatornacserét, és a troli vezetékek áthelyezéséhez szükséges elektromos vezeték fektetését.

A környező erzsébetvárosi házak állapotát nem mérték fel. Nincsenek hidrogeológiai (talajvíz-áramlási) mérések, fogalmunk sincs, hogy a házak milyen állagromlást fognak elszenvedni az építkezés következtében.

​ ​Állításuk szerint az építkezés a fákra nem lesz jelentős hatással, és csak ideiglenes lesz a környezetszennyezés (levegőminőség-romlás, zajterhelés, talajszennyezés).

Tehát a hivatal szerint környezeti hatásvizsgálat nem szükséges, jelentős környezeti hatással az építkezés nem jár!

Én laikusként és erzsébetvárosiként is fel vagyok háborodva,​ és felelőtlennek tartom a határozatot. ​

A Liget-projekt törvényen, szabályokon felül​ áll. Mindent megteszek, hogy ne valósuljon meg!

 

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

LIGETMENTŐ NÉPSZAVAZÁS!

2017.04.23. 21:57 oglu

Szombaton délelőtt elkezdődött a Ligetmentő népszavazási kampány, az LMP elindítja az előregisztrációt.

Mint köztudott, a Fővárosi Választási Bizottság az egyik kérdésemet hitelesítette a budapesti népszavazást célzó, Városligettel kapcsolatos kérdéseim közül. A kérdés így hangzik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés úgy módosítsa a Városligeti Építési Szabályzatot, hogy a Városliget közpark legkisebb zöldfelülete 70% legyen?”

A fellebbezési határidőn belül három felülvizsgálati kérelem érkezett. Ezekről a Kúria várhatóan május első hetében fog dönteni. Bízom a pozitív döntésben, abban, hogy a kúria elutasítja a kérelmeket. Teljes erővel készülünk a kampányra, és ugrásra készen állunk az aláírásgyűjtés megkezdésére.

Ne engedjük, hogy a kormány elvegye a Városligetet a budapestiektől, és betonmonstrumokkal építse be! Arra az alapvető kérdésre még mindig nem kaptunk választ, miért kellene a főváros egyik tüdejébe, a világ első parkjába, Budapest leglátogatottabb közparkjába, a Városligetbe 300 ezer betont önteni. A felmérések szerint a budapestiek több, mint 75%-a ezt elutasítja, és a Liget kizárólag rekreációs célú megújítását támogatja! Egy közparkban nincs helye gigantikus betonépületeknek. A Városligetbe azért mennek az emberek, mert nyugalomra, csendre, jó levegőre és a természet közelségére vágynak.

Itt a lehetőség, hogy bebizonyítsuk: a népszavazás nem a Fidesz kiváltsága. Az embereknek joguk van dönteni olyan horderejű kérdésekben, mint Paks2 vagy a Városliget sorsa.

Hiába próbálja a Fidesz átverni az embereket: pontosan tudjuk, hogy a kivágott, százéves fát pontosan száz év alatt lehet csak pótolni. Ne hagyjuk, hogy felszámolják közparkjainkat. Tegyünk meg mindent azért, hogy Budapest lombos fákkal teli, élhető és zöld főváros legyen.

Elindult az előregisztrációs kampány. Kérjük a budapestieket, támogassák munkánkat. Minden segítségre, minden aláírásra szükség van. Az előregisztrációs felület a http://lehetmas.hu/ligetmentonepszavazas/ címen érhető el.

A Városliget a miénk, együtt meg tudjuk állítani a beépítését!

„A belenyugvás a legnagyobb ellenségünk!”

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Legyen független a képviselő!

2017.02.28. 10:00 jt

Józsefvárosban, a Magdolna negyedben, egy önkormányzati képviselő lemondása miatt időközi választás lesz április 23-án. Bejelentkezett már két független jelölt is, hogy indulna a körzetben.

Az LMP illetékes területi szervezete úgy döntött, hogy támogatja Bolba Márta evengélikus lelkész indulását független jelöltként.

Tesszük mindezt azért, mert Márta helyi munkája értékes és értékelendő, pártoktól való függetlensége pedig erény. Azt gondoljuk, hogy egy időközi választáson a mi számunkra észszerű egy helyben ismert és elismert, emiatt esélyes független jelöltet támogatni, mint mindenáron saját jelölthöz ragaszkodni. Márta is a lakókkal kötne szövetséget, nem a pártokkal, mint ahogyan mi is.

Márta programját olvasva és személyes találkozónkon meggyőződhettünk arról, hogy Márta az LMP három alapértékét is képviselni fogja megválasztása esetén:

  • a fenntarthatóságot például a felújított önkormányzati terek kapcsán,
  • az igazságosságot a szegények aktív segítésével,
  • a részvételt meg a helyi politika visszaszerzéséről programjában hangsúlyozott tevékenységek mentén

Kívánjuk, hogy a szavazók, civil szervezetek és pártok összefogásának új modellje sikerre vezessen, és Mártát nemsokára képviselőtársamként üdvözölhessem!

Márta kampányát magánszemélyként támogatni itt lehet.

(fotó Márta facebook oldaláról)

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

A február 15-i erzsébetvárosi képviselő-testületi ülésen történtek:

2017.02.18. 13:36 oglu

I. Ennyire félnek a fideszesek Erzsébetvárosban is egy helyi népszavazástól?

A decemberi testületi ülésre szerettem volna napirendre vetetni azt az előterjesztésemet, mely a helyi népszavazásról szólt, és azt célozta, hogy a választójoggal rendelkezők 10%-a (az eddigi 15%
helyett) kezdeményezhessen helyi népszavazást Erzsébetvárosban (a törvény szerint a 10% a lehetséges legkisebb szám).
A polgármester indoklás nélkül nem vette napirendre azzal, hogy majd a következő ülésen…
Januárban nem volt testületi ülés, a februárira újra benyújtottam az előterjesztést. Közölték, hogy a polgármester is kezdeményez Szervezeti és Működési Szabályzat-módosítást egy másik ügyben
(javaslata szerint július 1-jét, a Közszolgálati Tisztviselők Napját munkaszüneti nappá nyilvánítaná a képviselő-testület), ezért én csak módosító indítványként tudom beadni az előterjesztésemet. Ezt szabályosan megtettem, és mivel mind a 9 ellenzéki képviselő jelen volt az ülésen (a 8 fideszes mellett), bíztam a szavazásban.

Nagy meglepetésemre a polgármester a napirendi pont tárgyalása előtt előterjesztőként visszavonta a napirendi pontot, így a módosító indítványomról sem tudott a képviselő-testület szavazni.

Ennyire fél a kerület fideszes vezetése, hogy az erzsébetvárosiak helyi népszavazáson nyilvánítanak véleményt?

II. A 2017-es költségvetést is tárgyalta a képviselő-testület. A következő 5 módosítót adtam be:

1. A civil szervezetek keretét növeltem volna 5 millió forinttal, mert két éve folyamatosan csökken. Sajnos leszavazták.

2. Egy, az erzsébetvárosiak számára ingyenes jégpálya létesítésére csoportosítottam volna át 10 millió forintot. Ezt a tavalyi költségvetés tárgyalásakor is javasoltam, akkor és most is
leszavazták, miközben valamiféle jégpályaszerűséget üzemeltettek a Klauzál téren decemberben és januárban.

3. Külső-Erzsébetvárosban is szeretnék egy közösségi kertet létrehozatni, erre javasoltam 5 millió forintot. A már megvalósult Kis Diófa utcai közösségi kertnél ugyanis akkora volt a
túljelentkezés, hogy sok erzsébetvárosi nem tudott élni a lehetőséggel és így egy közösségi kert számos előnyével. Leszavazták.

4. 5 millió forintot javasoltam tűzfal-növényesítésre, mely tétel tavaly is bekerült a költségvetésbe, de csak egy tanulmányterv kidolgozásáig jutott el a megvalósítás. Ezt most is megszavazta a képviselő-testület.

5. 3 millió forintot irányoztam elő egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú ház komplett energetikai korszerűsítési lehetőségeinek felmérésére. Ez a tétel a tavalyi költségvetésbe is bekerült, de semmi sem történt az ügyben. Meglepetésemre ezt is leszavazták.

 

III. A tervezett budapesti olimpiával kapcsolatban terjesztettem elő határozati javaslatot a következő szöveggel:

"Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Képviselő-testülete úgy határoz, hogy nem támogatja a Budapestre 2024-ben tervezett olimpia megrendezését. A Képviselő-testület egyetért azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024.évi nyári olimpiai és paralimpiai játékokra benyújtott pályázatát."

Heves vita után az előterjesztésemet leszavazták: a fideszeseken kívül a jobbikos és egy független (de 2014-ben a baloldali listán indult) képviselőtársam sem szavazta meg, egy független képviselő pedig nem nyomott gombot.

 

Moldován László erzsébetvárosi LMP-s önkormányzati képviselő,

az LMP Budapesti Elnökségének tagja

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Ennyire félnek a fideszesek Erzsébetvárosban is egy helyi népszavazástól?

2017.02.18. 11:51 oglu

A decemberi testületi ülésre szerettem volna napirendre vetetni azt az előterjesztésemet, mely a helyi népszavazásról szólt, és azt célozta, hogy a választójoggal rendelkezők 10%-a (az eddigi 15% helyett) kezdeményezhessen helyi népszavazást Erzsébetvárosban (a törvény szerint a 10% a lehetséges legkisebb szám). A polgármester indoklás nélkül nem vette napirendre azzal, hogy majd a következő ülésen…

Januárban nem volt testületi ülés, a februárira újra benyújtottam az előterjesztést. Közölték, hogy a polgármester is kezdeményez Szervezeti és Működési Szabályzat-módosítást egy másik ügyben (javaslata szerint július 1-jét, a Közszolgálati Tisztviselők Napját munkaszüneti nappá nyilvánítaná a képviselő-testület), ezért én csak módosító indítványként tudom beadni az előterjesztésemet. Ezt szabályosan megtettem, és mivel mind a 9 ellenzéki képviselő jelen volt az ülésen (a 8 fideszes mellett), bíztam a szavazásban.

Nagy meglepetésemre a polgármester a napirendi pont tárgyalása előtt előterjesztőként visszavonta a napirendi pontot, így a módosító indítványomról sem tudott a képviselő-testület szavazni.

Ennyire fél a kerület fideszes vezetése, hogy az erzsébetvárosiak helyi népszavazáson nyilvánítanak véleményt?

 

Moldován László, erzsébetvárosi LMP-s önkormányzati képviselő,

Az LMP Budapesti Elnökségének tagja

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Mit értek el eddig a Ligetvédők?

2017.01.24. 15:05 oglu

 

  1. Olyan többrétegű, alulról szerveződő civil közösséget hoztak létre, amely nagyon ritka a széthúzásairól híres mai Magyarországon.
    2. Önzetlenül, idejüket, egészségüket, anyagi forrásaikat, segítségüket ajánlották fel a világ első közparkjának valódi zöldterületként való megtartásáért.
  2. Sok ember számára tették nyilvánvalóvá ennek a Liget-projekt megalapozatlanságát és képtelenségét.
    4. Békés, erőszakmentes eszközökkel állták a kopaszok és a rendőrség jogszerűtlen bevetését, ami a hatalom valódi természetét leplezte le.
    5. Kiállásuk távozásra késztette a projekt néhány korábbi emblematikus tagját.
  3. Folyamatos magyarázkodásra, a jogszabályok és munkavédelmi előírások betartására és engedményekre kényszerítik a Városliget Zrt-t, így lassítva a beruházást.
    7. Rámutatva a visszásságokra és a hivatalos kommunikáció állításainak alacsony valóságtartalmára megroppantották Baán László hitelességét.
    8. Fellépésükkel és szívós jelenlétükkel példát mutatnak civil kurázsiból, és óvatosabb üzemmódra állították a beruházást.
    9. Tántoríthatatlan elkötelezettségükkel kompenzációs lépéseket kényszerítettek ki a főváros zöldfelület-politikájában (10.000 fát Budapestre program, faültetések a Városligeti fasorban)
    10. A „minden csoda három napig tart” korszakban és a médiazajban is segítenek folyamatosan napirenden tartani az ügyet, és napi témát szolgáltatnak a sajtónak.
  4. Eddig az összes, a Ligetvédők ellen indított szabálysértési eljárást megszüntették.

 

Forrás: Bardóczi Sándor

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Nem törődik senki az esetleg megvalósuló Liget-projekt erzsébetvárosi talajvíz-áramlási hatásaival?

2016.09.14. 13:48 oglu

images.jpg

2016. szeptember 12-én Erzsébetvárosban a Városüzemeltetési Bizottság ülésén tájékoztató hangzott el a VII. kerületi vízáramlásról. Ez azért volt érdekes, mert a tájékoztató tartalmazta az FTV Geotechnikai, Geodéziai és Környezetvédelmi Zrt. vízbázis-védelmi hatástanulmányát, melynek megléte a tervezett városligeti beruházások előfeltétele volt (elérhető itt: http://www.ligetbudapest.org/media/...).
E szakértői vélemény kiadásának dátuma 2014. április 28-a, azaz az akkor ismert tervekben foglaltakkal számol, nem a jelenlegi, eddig utolsó tervekkel. Ezért itt a Közlekedési Múzeum csak 1 föld alatti szinttel rendelkezik, nem 3-mal (!!!), és a Dózsa György út – Ajtósi Dürer sor sarkára tervezett színház sem szerepel a számításokban.
Amit lényegesnek ítélek:
a) A talajvízszint csökkenése a víz áramlásának irányával egyezik, megállapítható, hogy a talajvíz Erzsébetvárosba elsősorban a Városliget irányából, a XIV. kerületből, részben pedig a VI. kerületből terjed át.
b) A 14. oldalon látható, hogy feltáró fúrásokat a Közlekedési Múzeumnál 1923-ban!!!, a tervezett Dózsa György úti mélygarázs helyszínén is legutoljára 1977-ben. E hatástanulmány is megállapítja:
„Mint korábban említettük, az elvégzett számítások és a kapott eredmények – jelen feltártsági viszonyok mellett - csak közelítésként vehetők figyelembe, ugyanis jellemzően szakirodalom és évtizedekkel ezelőtt készített feltárások alapján felállított elméleti számításokkal lettek meghatározva az eredmények, egy kimondottan bonyolult hidrogeológiai és adott beépítettségű területen.”
Mikor készülnek el az aktuális feltárások, melyek alapján nem kizárólag elméleti számításokkal lehet dolgozni?
c) A Városliget hidrogeológiai viszonyait bemutató szakvélemény 25. oldalától olvasható a Dózsa György úti mélygarázs jelenlegi terveinek bemutatása. Az elképzelések szerint az akár 3 szintes mélygarázs elérheti a terepszint alatti 15 méteres mélységet, tehát a szabad vízáramlást befolyásolni fogja. A hatás mérséklésére az FTV Zrt. tanácsolta a megrendelőnek, hogy létesítsenek vízáteresztő járatokat, illetve hagyjanak szabadon természetes talajsávokat, szegmentálják az eredeti tervben egybefüggő létesítményt.
„Mindezeket figyelembe véve ennek a mélygarázsnak gyakorlatilag a Városliget Dózsa Gy. út - Ajtósi Dürer sor - Hermina út által határolt teljes részére kihatása van. Itt - annak a Liget felőli oldalán - a mélygarázs mellett közvetlenül a maximális visszaduzzasztás kb. 50 - 60 cm-nek adódik és a kedvezőtlen geometriai viszonyok miatt a Liget alatt is 10 - 30 cm-es duzzasztások alakulnak ki. Az átellenes, beépített oldalon kb. 40 - 50 cm-es apadási zóna alakul ki; a depressziók döntő része itt is viszonylag gyorsan - néhány 10 m-es távolságon belül - lecseng, azonban még így is az itt meglévő, régi bérházak alá is benyúlik, talajmechanikai/statikai szempontból kedvezőtlen helyzetet teremtve. Az előrejelzett duzzasztási és apadási jelenségek számszerű értékei mellett az is óvatosságra ad okot, hogy az elvégzett számítások és a kapott eredmények - jelen feltártsági viszonyok mellett - csak közelítésként vehetők figyelembe, ugyanis jellemzően szakirodalom és évtizedekkel ezelőtt készített feltárások alapján felállított elméleti számításokkal lettek meghatározva az eredmények, egy kimondottan bonyolult hidrogeológiai és kedvezőtlen beépítettségű területen. Ennek okán nem elhanyagolható bizonytalanságok is terhelik a számításokat, melyek véleményünk szerint akár 30 - 50%-os eltérést is okozhatnak a tényleges, valós viszonyok között létrejövő folyamatoktól.
Mindezek alapján véleményünk szerint összességében olyan jelentős módosító hatások (és bizonytalanságok) léphetnek fel a Dózsa György úti mélygarázzsal kapcsolatban, amelyek - főként a beépített részeken létrejövő talajvízcsökkenés miatt - nem engedhetők meg, így műszaki védelem megtervezése szükséges a jelenlegi hidrogeológiai helyzet fenntartása érdekében.”
„Kivételt képezhet ez alól a Közlekedési Múzeum térszín alatti bővítése, mely - megépülte esetén - a hideg vizes kutak hidrogeológiai „A" zónáját (vö. 14. ábra) esetleg érintheti. Amennyiben ezen létesítmény ténylegesen kialakításra kerül, javasolt ezen zóna felülvizsgálat. Jelenlegi munkafázisban az épület elméleti léte, és egyelőre bizonytalan geometriai alakja miatt nincs értelme a célzott felülvizsgálatnak). Az elvégzett - de nem célzott - számítások alapján egyébként a tervezett épület nem befolyásolja a védőzónát.”
A Közlekedési Múzeum a tervek szerint 3 szinttel „bővül” a térszín alatt. Hol olvasható a javasolt felülvizsgálat?
„A későbbi munkafázisokban elengedhetetlen egy átfogó, a tervezett új létesítmények alapozásához, a mélygarázsok méretezéséhez az MSZ EN 1997:2006 (EUROCODE 7) előírásainak megfelelő részletes talajfeltáró fúrások, statikus és dinamikus szondázások, valamint a NAT által minősített vizsgáló laboratóriumi vizsgálatok vizsgálati eredményei alapján Talajvizsgálati Jelentés és Geotechnikai Terv (régi előírás szerinti Alapozás Kiviteli Tervek) elkészítése. Javasoljuk az új ismeretek, földtani - vízföldtani értelemben elvégzett pontosítások alapján a modellezések eredményeinek újraértékelését, szükség esetén a modellek újrafuttatását, és esetleges kiegészítését.”
Egyetértek. Hol olvasható a jelzett terv?
Összefoglalva: A Liget-projekt megkezdésének feltétele volt a vízbázis-védelmi hatástanulmány. Ez el is készült 2014-ben. Viszont az új adatok hiánya és a folyamatosan változó tervek miatt olyan, mint ha nem is lenne. A Városliget Zrt.-t ez nem érdekli. Hiszen a talajvízáramlás Erzsébetvárosra gyakorolt hatása eszükbe sem jut.
Az önkormányzat álláspontja: „Mivel a városligeti beruházások a VII. kerületen kívüli területekre korlátozódnak, nem a VII. kerületi önkormányzat feladata további hatástanulmányok készítése. Számos új monitoring kút létesítése, pontos hidrogeológiai numerikus elemzés és computeres modellezés nélkül nem állapíthatóak meg a VII. kerületre esetlegesen átterjedő hatások.”
A belenyugvás a legnagyobb ellenségünk!
Moldován László LMP-s önkormányzati képviselő

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

FELHÍVÁS

2016.09.13. 10:36 oglu

Az LMP budapesti VI., VII. és VIII. kerületi szervezete várja azok jelentkezését 2016. szeptember 15. 24 óráig, akik az október 2-i népszavazáson az LMP megbízásából önként szeretnének szavazatokat számolni az említett kerületi választókörzetekben (név, cím, személyi azonosító, elérhetőségek megadása szükséges).
 
Moldován László, moldovan@c3.hu, 06-70-7036533

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Jogállam?

2016.08.08. 13:42 oglu

Ma, 8-án délelőtt, a volt Kertem hátsó részénél, bejelentett demonstráció helyszínéről a rendőrség kiszorította a Ligetvédőket, és az ottani sátrakat és egyéb dolgokat is el kellett vinnünk. Az őrző-védők megint elkordonozták a közterület egy részét.

A rendőrök egy közterület-használati engedélyre (melyet valószínűleg a Főváros adott ki, és nekünk nem mutattak meg), hivatkoztak, és a szokásos gumicsontra, "mások jogainak sérelmére".

Arra a kérdésre, hogy a mi alkotmányos alapjogunkat, a gyülekezés jogát miért írja felül egy magán cég jogának vélt (merthogy információnk szerint belülről is tudnának bontani) sérelme, választ nem kaptunk.

A mai Magyarországon a rendőrség tudomásul vesz egy bejelentett demonstrációt egy közterületre, van olyan hatóság, mely ugyanerre a területre egy magán cégnek közterület-használati engedélyt ad ki, és a rendőrség utóbbi szellemében intézkedik.

Magyarország, 2016.

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Ligetvédők újratöltve

2016.08.04. 13:48 oglu

Ma délelőtt kellett megjelennem idézésre gyanúsítottként garázdaság vétségének gyanúja miatt a június 28-i, Közlekedési Múzeumnál történt események okán. Mint kiderült, csoportosan elkövetett kordonrongálással elkövetett garázdasággal gyanúsítanak, plusz az okozott kár 15 darab megrongált kerítéselem 190.305 forint értékben. "Rabosítottak", azaz ujj- és tenyérlenyomatot vettek, lefényképeztek több oldalról, mint a filmekben. Természetesen panaszt tettem a gyanúsítás ellen. Itt tartunk most.

2016. június 26-áról 27-ére virradóra őrző-védők egy csoportja elkordonozta a Közlekedési Múzeum melletti Ferencsik János út nagy részét építési területnek nyilvánítva a közterületet. A kiérkezett Ligetvédők, de a közterület-felügyelet, illetve a rendőrség számára sem tudtak hitelt érdemlő papírt mutatni tettük jogosságáról.

Június 28-án délelőtt a kordon bedőlt. A Ligetvédők és érdeklődők a kordonon belül sétálgatva, üldögélve spontán demonstráció keretében, "polgári engedetlenkedtek". A kiérkezett rendőrség "mások jogainak sérelmére" hivatkozva feloszlatta a demonstrációt, egy cég magán jogának vélt sérelmére hivatkozva.

Elfogadhatatlannak tartom, hogy a mai Magyarországon állampolgárok alkotmányos alapjogának gyakorlását (a gyülekezés és véleménynyilvánítás joga) a rendőrség alacsonyabb rendűnek nyilvánítva megakadályozza, és e jogokat gyakorlók ellen intézkedik.

A demonstráció közterületen zajlott. Hogy mi minősül építési-munkaterületnek egy Kormányrendelet (191/2009) egyértelműen meghatározza. Fenti helyszín az előírt követelményeknek egyértelműen nem felelt meg.

 

Moldován László

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Fáklyás felvonulás a Városligetért!

2016.07.22. 19:26 oglu

2016. július 20-án Közlekedési Múzeumnál mondtam el ezt a beszédet:

27 éve, 1989-ben hasonló módon tiltakoztunk Kádár puha diktatúrájának jogtalanságai, törvénysértései, a jogállam sárba tiprása ellen. Az ember bármikor fiatalodna 27 évet, de ezt most szívesen kihagytam volna.

A NEMZETI ERŐSZAK RENDSZERÉRŐL szeretnék beszélni

Megvalósulni látszik egy hagymázas rémálom, melyről azt gondolhatjuk, hogy olyan emberek találhatták ki, akik emléket szándékoznak állítani maguknak az utókor számára: elkezdődött a Liget projekt megvalósítása. A Városligetben a park rehabilitációja helyett monstrumokat akarnak építeni. 300 ezer tonna betont egy közparkba!

Egy közparkba, ahol maximálisan 3% a beépíthetőség, és az épületek magassága is maximált. A projektet egy törvénnyel kiemelt beruházásnak nyilvánították, és így kivették a szabályozások, így a városfejlesztési, építési szabályok hatálya alól. A érintett szakmák képviselőinek véleményére csak akkor voltak kíváncsiak, ha az alátámasztotta a tervet. A városlakókat, a környéken élőket senki nem kérdezte meg, pedig két, ligettel határos kerület, a VI. és VII. egy betondzsungel, ahol az egy főre jutó zöldfelület aránya messze a legkisebb Budapesten.

Felmérések szerint a budapestiek több mint 80%-a elutasítja monstrumok építését a Városliget nevű közparkba.

Mindezekkel a hatalom tisztában van, ezért megakadályozták a projektről szóló népszavazás kiírását, ma a Liget-törvény újratárgyalását, és több száz millió forintot, becslések szerint már több mint 400 milliót költöttek-költenek hazug propagandára.

Látszólag a beruházás elleni tiltakozók jogi és politikai eszközei kimerültek. Baán és Orbán kényelmesen hátradőlhetett. A jogsértések, szabálytalanságok, törvénysértések, az élővilág tönkretétele, életek veszélyeztetése nekik úgy sem számítanak. Sínen van a projekt. A csókosok felkészülnek.

De egy valamivel nem számoltak: civilek megszervezték az ellenállást, és energiájukat, idejüket, pénzüket nem kímélve, erőszakmentesen, a polgári engedetlenséget választva álltak-állnak ellen, gyakorolnak kontrollt a beruházás felett, ha kell testükkel akadályozva a projektet.

A mai Magyarországon ilyesmit a Nemzeti Erőszak Rendszere nem tűrhet el, ezért az államigazgatást is bevetette a Ligetvédők ellen!

Az volt a kezdet, hogy az egészséges fák kivágását is lehetővé tevő fakivágási határozat meghozatalának másnapján elkezdték kivágni a fákat a volt Kertem területén, a 15 napos fellebbezési határidőt semmibe véve. Ezt a Ligetvédők néhány fa kivágása kivételével megakadályozták.

Majd itt, a Közlekedési Múzeumnál, a Ferencsik János úton az egyik éjszaka biztonsági emberek, őrző védők nevük és nyilvántartási számuk feltüntetése nélkül, kordonozták el a közterület egy részét, építési területté nyilvánítva azt. Ezek az emberek azóta két héten belül már a harmadik cég alkalmazásában állnak.

Csak a legfontosabbról feledkeztek meg, az építési területekre vonatkozó jogszabályi előírásokról: az elektronikus építési naplót nem nyitották meg (ha jól tudom, azóta sem), nem tüntették fel az építtető és a kivitelező nevét és nyilvántartási számát, a műszaki vezető nevét, az építkezés kezdetét és várható időtartamát, az építési engedély számát, a tervező nevét stb.

De ilyesmi a közterület-felügyeletet és a rendőrséget nem zavarja.
A rendőrség hangsúlyozza, hogy nem tiszte eldönteni a jogvitát, melynek lényege, hogy egy alkotmányos alapjog, a gyülekezés és véleménynyilvánítás jogát felülírhatja-e egy cég magán jogának vélt sérelme. Ennek ellenére a Városliget Zrt. mellett avatkozik be, egyre brutálisabban. Mégis, hogy van ez?

Nem intézkedik, amikor őrző-védők bántalmaznak Ligetvédőket.

Ligetvédőket emel ki, állít elő és sújt 50-150000 forintos pénzbírsággal, ahelyett, hogy a demonstrációt biztosítaná.

Kérdésünkre megjegyzik: ha nem tetszik, forduljunk bírósághoz. Hát persze! Fél év, egy év, három év múlva lesz egy papírunk, de a projekt addig nyugodtan dübörög tovább. HÁT NEM!

És mindig akad olyan jegyző, aki a laikus számára is jól láthatóan jogsértő birtokvédelmi határozatot ad ki. Olyan birtokvédelmi határozatot, melyben nincs megnevezve a másik fél, a kötelezett, aki ellen a birtokvédelmet kérik. Olyan birtokvédelmi határozatot, melyet senkinek nem adtak át, csak a kerítésre függesztették ki, mivel nem volt meghatározott másik fél. Olyan birtokvédelmi határozatot, melyet azonnal végrehajthattak, mert senki nem tudott nyilatkozatot tenni. És persze fellebbezésnek helye nincs!

A mai Magyarországon megtörténhet az, hogy egy Ligetvédőt a szólásszabadság gyakorlásában megakadályoznak, és bűncselekmény megalapozott gyanújával folyik ellene eljárás.

A mai Magyarországon megtörténhet az, hogy egy Ligetvédőt a pszichiátriára szállítanak (állítólag napszúrás gyanújával, bár utána napokig strázsál egy biztonsági ember ugyanott a tetőn, és nála valamiért nem merült fel ez a gyanú).

A mai Magyarországon megtörténhet az, hogy egy újságírót előállítanak és pénzbírsággal sújtanak, pedig a munkáját végzi.

A mai Magyarországon megtörténhet az, hogy nemcsak brutális bírságokkal sújtanak Ligetvédőket, de némelyiküket még garázdasággal is vádolják.

És a mai Magyarországon megtörténhet az, hogy egy Ligetvédő arcába üvölti az építésvezető: "Nincs jogod! Nincs jogod!", majd oldalról egy társa sunyin gyomorszájon vágja.

Üzenem mindenkinek: Van jogunk! Van jogunk, mert a Városliget a miénk!

És rögzítsük, hogy mindenki számára világos legyen: a mai Magyarországon a Ligetvédők tevékenysége védi a jogállamiságot!

LIGETVÉDŐK! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK, ÉS ÖRÜLÖK, HOGY KÖZÉTEK TARTOZOM!

https://www.facebook.com/events/1562026334092961/

 

Moldován László

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Közösségi kert Erzsébetvárosban!

2016.06.26. 22:07 oglu

 

Évek óta szorgalmazom megvalósulását kerületünkben. Sokáig reménytelennek tűnt, de tavaly már a kerület költségvetése is számolt a kialakításával. Úgy néz ki, valóban lesz belőle valami még idén nyáron-ősszel, a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szakmai irányításával a Kis Diófa utca 4.-ben.

Miért jó egy közösségi kert?

A résztvevők környezettudatosságot tanulhatnak, közösséget építhetnek, a betondzsungel közepén is kertészkedhetnek, gyümölcsöt-zöldséget termelhetnek saját fogyasztásra, vegyszermentesen, sok élményt, örömet, terményeket kapva fáradozásukért cserébe.

A június 23-i, utolsó bejáráson kiderült, hogy óriási az érdeklődés, háromszoros a túljelentkezés, pedig csak kerületiek jelentkezését fogadják el.

És most, a hétvégén a szerencsések elkezdték a hely birtokba vételét, a közösségi kert kialakítását annak reményében, hogy néhány hónap múlva már saját termést fogyaszthatnak.

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Mélygarázst a Klauzál tér alatt? Ne!

2016.02.26. 11:02 oglu

A február 16-i erzsébetvárosi képviselő-testületi ülésen derült ki, hogy a fideszes kerületvezetés milyen pályázatokon tervezi az indulást. Ezek között legnagyobb megdöbbenésemre ez is szerepelt:

B) 2016. évben benyújtásra kerülő pályázatok

1) Fenntartható közlekedésfejlesztés Budapesten VEKOP-5.3.1-16

Projekt rövid leírása: Mélygarázs kialakítása és felette park létesítése a Klauzál téren. A mélygarázshoz kapcsolódó infrastrukturális és informatikai korszerűsítés, fejlesztés. Kiegészítő jelleggel forgalomcsillapítási és közlekedésbiztonsági intézkedések elvégzése, valamint a gyalogos közlekedés feltételeinek javítása.
Projekt tervezett összköltsége: 4.000.000 ezer Ft
Tervezett önerő: 600.000 ezer Ft

Már attól is "dobtam egy hátast", hogy a fenntartható közlekedésfejlesztés számukra mélygarázs építését jelenti. Számomra inkább a gépjármű-forgalom jelentős csillapítását (az átmenő forgalom korlátozását), a gyalogos- és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítását, sétáló utcákat stb. Mélygarázs építését egyáltalán nem!
A most létező parkot is el kell bontani -- gondolom --, hogy aztán egy újat létesítsenek (csakhogy a több évtizedes fák zöldfelülete nyilván nem egyezik meg az újonnan telepítettekkel).

Kérdésemre kiderült, hogy se a környéken élő lakókat nem kérdezték meg a tervezett projektről(!!!), sem semmilyen hatástanulmány nem készült, hogy valós-e az igény, de a környező házak esetleges állagromlásáról sem. 600 milliós önrésszel.

A válasz az volt, hogy ez még csak a pályázat szakasza, az általam említettek a pályázat megnyerése esetén lesznek aktuálisak.

Szerintem meg a pályázat megnyerése esetén gyakorlatilag visszafordíthatatlan lesz a folyamat, hiszen ha már ennyi pénzt nyert a kerület, akkor meg kell csinálni a beruházást -- lesz a fő érv, szerintem.

 

Moldován László önkormányzati képviselő,

LMP

24 komment
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Tüntetés a Városliget beépítése ellen

2015.10.18. 12:44 oglu

E hasábokon is már leírtam az LMP álláspontját: elutasítjuk a tervezett múzeumi negyed Városligetbe költöztetését (júniusban az erzsébetvárosi képviselő-testület elé terjesztettem az erről szóló állásfoglalás-tervezetemet, de sajnos leszavazták)! A liget Budapest második legnagyobb zöld területe, közpark, és ebből következő rekreációs funkcióit kellene erősíteni, feltételeit javítani, hogy az itt élők – köztük az erzsébetvárosiak – életminősége javuljon. Erre a tervezett értelmetlen beruházás előrelátható költségvetésének töredéke elég lenne, viszont tovább már nem halogatható!

A múzeumi negyed Városligetben való megvalósulása ellen eddig is többen tiltakoztak, civilek, építészek, politikai pártok, urbanisták, városvédők.

Szeptember 26-án egy erzsébetvárosi és egy zuglói civil szervezet szervezett tüntetést „Nem kellenek monstrumok a ligetbe!” jelszóval. Az LMP segített a tervezett beruházás elleni aláírásgyűjtésben, saját kiadvány megjelentetésével hívta fel a figyelmet a tüntetésre, és aktivistáink szép számmal vettek részt magán a rendezvényen is.

Nem adjuk fel!

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Ligetvédők

2015.09.18. 16:52 Lastres

A Városliget beépítése ellen többször is felemeltük már a szavunkat. Most egy újságban is összefoglaltuk, mit akarnak építeni, az miért nem jó, s mit kellene helyette tenni. A képre kattintva olvashatjátok :)

 Jövő szombaton tüntetés, 16 órakor, a Királydombtól indulva, gyertek!

lmp_ligetvedok001.jpg

 

 

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Ez lenne a kerület érdeke?

2015.07.13. 11:51 oglu

Mivel májusban előttem ismeretlen okok miatt nem volt testületi ülés, a június 24-i képviselő-testületi ülésen nagyon sok, 38 napirendi pontot tárgyaltunk. Ezek közül 4 az én előterjesztésem volt. Mivel 9 ellenzéki képviselő van a testületben (bár nagyon sok jelölő szervezetből) 8 fideszes mellett, és természetesem meg vagyok róla győződve (ahogy eddig is), hogy javaslataim elfogadása Erzsébetváros hasznára lenne, úgy gondoltam, komoly esély van legalább 2-3 megszavazására.

A testületi ülés elején jött a hideg zuhany: egy DK-s és a jobbikos képviselőtársam nem tudott részt venni az ülésen, így az arány 7:8-ra módosult. Ekkor már rosszat sejtettem, és sajnos, igazam lett.

Első előterjesztésem a lakóközösségeknek és az önkormányzati intézményeknek nyújtandó növényesítési támogatásról szóló rendelet módosítása volt. Ebben az önkormányzati támogatás mértékét szándékoztam felemelni 70%-ról 80%-ra, hogy a kisebb önrész több jelentkezőt eredményezhessen, mert a költségvetésben erre elkülönített 4 millió forintos keret az első pályázati körben nem merült ki (tavaly sem). A pályázható összeg határát pedig 250000 forintról 350000 forintra terveztem felemelni, hogy azok a pályázók, akik megtehetik, a nagyobb összegből komolyabb növényesítést tudjanak végeztetni a házukban.

Bár szóban mindig egyetért a fideszes kerületvezetés is azzal, hogy a kerületben jelentős zöldfelület-növelésre van szükség, csak a 6 ellenzéki képviselőtársam támogatta rendeletmódosításomat, a fideszesek nem, így nem lett elfogadva.

Második előterjesztésem az üresen álló nem lakás célú helyiségek hasznosítását célozta Külső-Erzsébetvárosban. Bárki végigsétál vagy átutazik a kerület e részén, elborzadva látja a Thököly úton és a kisebb utcákban is az üres üzletek sorát. Ez a látvány nemcsak utcaképi szempontból lehangoló, hanem komoly anyagi terhet jelent az önkormányzat számára, mert nemcsak, hogy nincs bevétel ezekből az ingatlanokból, de a közös költséget is az önkormányzatnak kell fizetnie.

Javaslatom szerint az állami, önkormányzati egészségügyi tevékenység, az önálló kulturális tevékenység, kiállítás, illetve a karitatív, civil, közérdekű, közhasznú egyesület és alapítvány 80%-os kedvezményt kapna a bérleti díjból, csak a rezsit és minimális bérleti díjat kellene fizetniük Külső-Erzsébetvárosban.

A vitában a fideszesek a koncepciót hiányolták (és mintha félreértették volna a javaslatot), mire azt válaszoltam, hogy az én koncepcióm annyi, hogy megtöltsük élettel ezt a kerületrészt is, és lehet, hogy a fideszes kerületvezetésnek van koncepciója, de ebből a gyakorlatban semmi nem látszik.  

A szavazásnál velem együtt 4-en voksoltunk igennel, a fideszesek plusz 3 ellenzéki képviselőtársam (a két szocialista és Molnár István független (aki a baloldal listáján indult)) nem támogatott (hogy ők miért, nem tudom, a vitához nem szóltak hozzá).

Harmadik előterjesztésem az ingatlanok elidegenítésével kapcsolatos proaktív adatszolgáltatásról szóló javaslatom volt. Másodszor futottam neki, egyszer már leszavazta a képviselő-testület (bár a Fővárosi Közgyűlésben Vattamány polgármester megszavazta) arra hivatkozva, hogy teljesítése nagyon megterhelné a hivatali apparátust, és személyiségi jogi aggályokat is felvet a javaslat.

Az előterjesztés elfogadása azt tenné lehetővé, hogy az önkormányzat, illetve az önkormányzat tulajdonában levő cégek tulajdonában (résztulajdonában) található ingatlanvagyon elidegenítésével kapcsolatos szerződések időpontját, megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, az ingatlan természetbeni elhelyezkedését, helyrajzi számát, az ingatlan értékbecslését a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül a Polgármesteri Hivatal internetes portálján közzé kelljen tenni a jövőben, illetve 2002-ig visszamenőleg.

Mivel kiderült, hogy a kerületben maximum havi 10-15 ingatlaneladás van, a személyiségi jogi aggályokra pedig mellékeltem dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos állásfoglalását, mely nem természetes személyek esetén semmilyen korlátozást nem támogat, természetes személyek (magánemberek) esetén pedig az érintett beazonosíthatóságán kívül minden adat közzétételét pártolja, bizakodtam.

Sajnos csalódnom kellett, velem együtt 6 igen szavazat érkezett, a fideszeseken kívül Molnár István nem támogatott, így ez a javaslatom sem lett elfogadva.

Negyedik előterjesztésem a Városligetbe telepítendő Múzeumi Negyeddel kapcsolatos állásfoglalás volt, mely kimondta volna, hogy Erzsébetváros képviselő-testülete elutasítja múzeumok ligetbe való telepítését, a Liget-projekt megvalósítását.

Itt már előzetesen is voltak kétségeim az állásfoglalás elfogadásával kapcsolatban, hiszen az országos politikában egyértelmű a projekt támogatása a Fideszen belül. Bár azt is elmondtam a vitában, hogy a VI. kerület fideszes kerületvezetése határozatot hozott arról, hogy ők alternatív helyszínt ajánlanának fel, ha nem a Városligetben valósulna meg a terv, a VIII. kerület pedig arról, hogy Kocsis Máté polgármester kezdjen tárgyalásokat a Józsefvárosi pályaudvar esetleges bevonásáról.

Egy kerületi lakó is felszólalt az unokája jövőjét emlegetve, a szocialisták módosító javaslata fentieken kívül még a Rákosrendezőt is felvetette mint alternatív helyszínt, de hiába: megint csak velem együtt 6 igen szavazat gyűlt össze, a fideszesek és Molnár István megint leszavazták az előterjesztést.

 

Összefoglalva: Szerintem mind a négy javaslatom a kerület érdekét szolgálta. A Városligettel kapcsolatban még el tudom fogadni, hogy a fideszes kerületvezetés nem mert „beleállni”, de a többit valószínűleg csak azért nem fogadták el, mert én, Moldován László, LMP-s képviselő terjesztettem elő.

És ez elfogadhatatlan!

 

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Életminőség-javítást, ne piaci alapú funkciókat!

2015.06.10. 15:00 oglu

 

 

 

A Képviselő-testület 145-147/2015. (III.25.) számú határozataiban döntött arról, hogy a Budapest VII. kerület, Százház utca 1-27. szám alatti ingatlan hasznosítása tárgyában szükséges feladatok végrehajtásával az EVIKVÁR Kft.-t bízza meg. A hasznosítási koncepció, valamint az előzetes költségbecslés elkészítésének a cég eleget tett, az elkészült hasznosítási koncepciót a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság 2015.06.09-én tárgyalta.

Mint köztudott, az e területen levő sportcsarnokot még 2010 előtt lebontották, és bár komoly előkészületek történtek egy új felépítésére, de pénzügyi okokra hivatkozva végül el sem kezdődött az építkezés.

A terület hasznosításával kapcsolatosan eddig csak közösségi célokról (közpark, közösségi kert, sportolási lehetőségek, játszótér, kutyafuttató) lehetett hallani. A környező épületekben lakókat is megkérdezték (dicséretes módon), és ők is ezeket az igényeket említették, piaci 
alapú hasznosítás fel sem merült.

Ezért keltett nagy meglepetést számomra, hogy az elénk került hasznosítási koncepció piaci alapú funkciókkal (lakások bérbeadása, kereskedelem) is számol. Ezzel több baj van.

Az egyik, hogy ez egy többemeletes lakóház építését jelentené. Erzsébetváros Budapest legsűrűbben lakott kerülete, körülbelül 2 négyzetkilométeren él több mint 60000 ember. Inkább a meglevő lepusztult, leromlott bérlakásállomány javítására, megújítására költeném az erzsébetvárosiak pénzét, mint új lakások építésére.

Kereskedelmi célú hasznosítás. Ez egy kisebb bevásárlóközpont(?) építését jelentheti, vagy más üzletekét. Minek? Közel van a Garay téri piac, a Keleti pályaudvar környékén rengeteg bolt van, egy óriási bevásárlóközpont is.

A koncepció előirányzata 4,4 milliárd forint. Ebből a közösségi funkcióké 1,1 milliárd, a piacié 3,3 ! Jelenleg az önkormányzatnak nincs forrása a projekt megvalósítására. De a terv szerint elköltenénk egy csomó pénzt (szerintem teljesen feleslegesen!) azért, hogy aztán valamiféle bevételben lehessen reménykedni (a vitában ez hangzott el érvként a piaci funkciók mellett).

Az egyik határozati javaslatban az szerepelt, „hogy az előterjesztésben kerüljön rögzítésre, hogy a terület legalább 60%-át úgy kell beépíteni, hogy az elsősorban közösségi célokat szolgáljon”. Ez magyarul még a 60%-os közösségi célú hasznosítást sem garantálja.

Fentiek miatt módosító indítványomban 100%-os közösségi funkciójú hasznosítást kértem.

Sem fideszes, sem DK-s, sem szocialista képviselőtársaim nem támogattak.

Én olyan Százház utcai hasznosítást szeretnék, mely közparkot, tanuszodát, nyári-téli sportlehetőségeket, közösségi kertet, esetleg játszóteret, kutyafuttatót jelent. Meggyőződésem szerint ez javítaná az erzsébetvárosiak életminőségét!

 

 

Moldován László

LMP

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Józsefvárosi közügyek

2015.05.22. 16:28 jt

Ezen a blogon régóta nem jelent meg írás Józsefvárosról, az ottani történések átköltöztek a képviselői blogra. A választás óta eltelt időszak fontosabb kerületi eseményeiről a következő cikkek születtek:

  • Fénymásolt rezsiszámlákkal számolt el a Fradi
    • Egy feljelentés története, amelyben az önkormányzat által évi 20 millióval támogatott sportcég gyakorlatilag mindennel elszámolhatott volna, mégis sikerült ezt törvénytelenül megtenni.
  • Nemzeti Közszolgálati Kisgömböc
    • A kormányzatban erős hátszéllel rendelkező NKE most a Wallenberg iskola és a Bárka színház épületét kebelezi be.
  • Múzeumi Negyedet Józsefvárosba
    • A Városliget zöldjének beépítése helyett legyen az elhagyott, romos Józsefvárosi pályaudvar területén. Óriási impulzust jelentene a kerület szomszédos, lepusztult részeinek fejlődéséhez az állami beruházás idehozatala.
  • A társadalmi ellenállás ellenére is összevonják az óvodákat
    • Csepel és Újbuda után Józsefvárosban is óriási ellenállást váltott ki a terv a szülők és az óvópedagógusok részéről. Itt azonban a petíció ezer aláírójának, ebből 700 szülő akaratát semmibe vége tolták át az összevonást. A szülők véleményét az LMP képviselője vitte be a testület elé az anyaghoz nem mellékelt, de korábban kikért hivatalos vélemények felolvasásával.

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Címkék: politika 8ker 2015

Újragondolás

2015.05.06. 16:37 Lastres

Terézváros képviselő-testülete, jelentősen módosítva az LMP-s előterjesztést, az alábbi szövegű határozatot fogadta el tegnap a Liget Budapest projekt kapcsán:
"Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testülete felkéri Hassay Zsófia polgármestert, hogy amennyiben az új múzeumi épületek nem az eredeti helyszínen valósulnak meg, folytasson tárgyalásokat a Nyugati-pályaudvar mögötti barna mezős terület projektbe való bevonásáról, s egyben a helykijelölő pályázat újragondolásáról."

Puha megfogalmazás, kétségtelen. Mégis kifejezi azt, hogy még Terézváros - egyébként fideszes többségű - képviselő-testülete sem tartja jó ötletnek a jelenlegi elhelyezést, az óriási épületek zöldbe telepítését. (Amúgy a határozat második fele kicsit önfarkába harapó kígyó: hiszen a helykijelölő pályázatot nem akkor kell újragondolni, amikor kiderül, hogy nem az eredeti helyszínen "valósulnak meg" az épületek; akkor nem ott fognak "megvalósulni", ha előbb van egy új helykijelölő pályázat, ahol máshova is lehet tervezni...)

liget_muzeumok_e.jpg


Az is jelzésértékű, hogy egy fideszes önkormányzat nyíltan felveti, a hatályban lévő Városliget törvény és a kormány hivatalos támogatása ellenére: lehet, hogy még sem ott valósul meg a projekt, ahova tervezték. Ezek szerint a projekt támogatása az általunk láthatatlan szférákban valóban megingott, annyira, hogy egy kerület bejelentkezhet alternatív helyszínekkel. (Ez egyébként Józsefvárosban is felmerült már, a józsefvárosi pályaudvarral kapcsolatban, ott határozat még nem született). Sőt tovább megy, már felvázolja a jelenlegi tervek bukása után teendő lépéseket. Kár persze, hogy nem tudjuk, mi folyik a háttérben - ez az egyik dolog, hogy miért elszabott az egész projekt: a nyilvánosság hiánya. Állítólag kormányülésen fog szerepelni a kérdés, de nem tudjuk hogy melyiken, és nem tudjuk, hogy milyen előterjesztéssel. Állítólag gondolkoznak alternatív helyszíneken egyesek, például L. Simon László, aki aztán össze-vissza nyilatkozik, egyik nap ezt, másik nap azt. Állítólag 30 milliárd forint lesz rá a jövő évi költségvetésben, de a tervezetet még nem ismerjük.

Mindezzel együtt a terézvárosi határozat határozottan gyengébb, mint a minapi zuglói, ahol - a fideszes képviselők kivételével - megszavazták, hogy egyértelműen ellenzik a múzeumi negyedet. A terézvárosi képviselőknek is ezt kellett volna tenniük, hiszen a lakosok, akiket elvileg képviselnek, és akikre felesküdtek, túlnyomórészt ellenzik a ligetbeépítést. Viszont, ami fontos, és amit a döntéshozóknak most minimum követniük kell a következő döntésüknél, az az utolsó szó: újragondolás.

Heltai László

önkormányzati képviselő, Terézváros 

 

 

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

LMP-s siker: Terézváros is parkot szeretne a Ligetben, nem új épületeket!

2015.05.05. 15:03 Lastres

A Városliget megvédése ügyében jelentős lépést tettünk ma! A képviselő-testületben Juhász Timi javaslatára előterjesztést tettünk, hogy Terézváros is nyilvánítsa ki: nem kér a Ligetbe építendő új múzeumi épületekből, a park jelleget szeretné megőrizni. Valamint hogy szólítsa fel az Országgyűlést a Városliget törvény visszavonására. 

csoportkep_logoval_fent.jpg

Úgy látszik, jól érveltünk, mert ma délelőtt a fideszes többségű testület, felpuhítva ugyan, de elfogadta a javaslatot! Azt ugyan nem mondta ki, hogy ellenzi a múzeumi negyedet (ahogy javasoltuk), de felkérte a polgármestert, hogy kezdjen tárgyalásokat az elhelyezési pályázat újranyitásáról. Ami nyilván azt jelenti, hogy a mostani elhelyezés nem jó...

Persze ez a határozat, akárcsak a múlt heti zuglói, jogi erővel nem bír a projekt végrehajtói felé. De jelzi: a helyben lakók, és az őket képviselő önkormányzatok ellenzik új épületek telepítését a Ligetbe, s parkot szeretnének. 

Felkészül a VII. kerület, Erzsébetváros, ahol Moldován Laci hasonló javaslattal élt a testület felé. Reméljük, ott még kevesebb akadályt kell leküzdeni :) (Budapest legkevesebb zöldterülettel rendelkező kerületéről van szó,ugye.)

(A határozat pontos szövege még nincs meg, mert helyszíni módosítások után született, amint meglesz, frissítek.)

Heltai László

képviselő, Budapest VI. kerület

 

3 komment
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Maradjon a Liget park! - szombati fórumunkról

2015.04.27. 11:32 Lastres

Szombaton a városligeti Kertemben tartottunk nyitott beszélgetést a Liget Budapest projektről „kellenek-e új múzeumok a Városligetbe?” címmel.

A meghívott beszélgetőtársak Pásztor Erika, az Építészfórum főszerkesztője, Pető Ernő történész-muzeológus és Szél Bernadett, az LMP társelnöke voltak.

A beszélgetés felvezetéseként idéztem abból a levélből, amit a Középiskolai Tanáregylet budapesti köre intézett a Székesfőváros Tanácsához a Városliget liget jellegének visszaállítása iránt, 1897-ben. Ezt az idézetet nagyon szeretem, mert egy mondatban tartalmazza szinte összes problémát:

"Majdnem úgy tűnik fel, hogy valahányszor valamely középület számára ingyen telekre van szükség, ezt mindenkor a Városliget fogja megbánni." (1897. május 5.)

liget_0425_kep.jpg

A beszélgetés a kezdetektől az aktuális helyzetig sok témára kiterjedt. A közönség kérdései és véleménye alapján az is kiderült: a múzeumi negyed Városligetbe helyezésének terve minimális támogatottságnak „örvend” mind a helyiek, mind a szakma körében. Főképp azért, mert a hivatalos tervek már az első, alapvető kédésre sem tudnak válaszolni: MIÉRT PONT IDE??

A meghívottak közül Pásztor Erika elmondta:az egész projekt lehet, hogy egy félreértésből indult, amikor Finta Sándor, Budapest főépítésze azt mondta Baán Lászlónak, hogy a Ligetet rendbe kell hozni. Utóbbi félreértette, és a múzeumi negyed iránti támogatásnak vélte...

Ami egyébként korábban nem így nézett ki, eredet tervek szerint – már amikor eljutottak a Városliget környéke, mint helyszín felhasználásához –a korábbi Felvonulási tér betoncsíkján sorakozó múzeumokról volt szó. Aztán hirtelen az egész liget, a zöldterületekkel együtt bekerült a tervekbe...

Pedig, egyetértve sokakkal, pl. Erick van Egeraat holland építesszel, úgy véli: Budapest maga a múzeum. S hogy ami területet egyszer már elvettünk a természetből, azt kellene tovább hasznosítani, nem újabb zöldterületeket kiszakítani a kevésből.

Pásztor Erika megmutatta azt is, hogy hova s mi épülne. Például a beszélgetés helyszíne, a Kertem kávézó helyén a Magyar Zene Háza terülne el. De a legdurvább beavatkozás a Nemzeti Galéria épülettömbje lenne. 40 méter magas(!), óriási építmény. A jelenlegi látványtervek torzítanak, kisebbnek mutatják, mintha alig nyúlna a fák fölé. De ez csalás, mint ahogy a múlt pénteki konferencián Zoboki Gábor is említette, hisz ha méretarányosan nézzük, a látványterveken 30-40 méter magas fák (amik a valóságban maximum 20-25 méteresek) és 3 méter magas emberek vannak!  A MűPa, a maga igen nagy tömbjével, mindössze 26 méter magas. Ez az épület több, mint másfélszer nagyobb lenne.

Végszóként azt mondta: fontos kérdés, hogy mit is akarunk? Ne csak mindig arról beszéljünk hogy mit nem. Az ilyen beszélgetések arra is szolgálnak, hogy az emberek bekapcsolódhassanak normálisan a közügyekbe, és kialakíthassuk, mit is szeretnénk. 

Szél Bernadett, az LMP társelnökeazzal kezdte, hogy visszaemlékezett a Városliget törvény 2013 decemberi elfogadására, amikor ő képviselte az LMP álláspontját a Parlamentben. A törvény szinte egy kaptafára készült a szintén akkoriban tárgyalt Normafa törvénnyel: kivette minden helyi szabályozás és terv hatálya alól a területet, és lényegében egy biankó felhatalmazást adott a kezelőknek bármire.

A törvényt egy vasárnap délután nyújtották be – Papcsák Ferenc, akkori zuglói polgármester egyéni képviselői indítványa volt. Hétfőn már a bizottság tárgyalta, kedden a plenárison le is zavarták a „vitát”...

Detti emlékei szerint Papcsák Ferenc „álmokra” hivatkozott,  és hogy a nagyívű fejlesztések mennyi jót hoznak.  Miközben már akkor kiderült, hogy nincsenek hatástanulmányok, a szakmával nem egyeztettek (sőt ellenérzéseiket hangoztatták), a helyieket teljesen kihagyták az egészből.

Kisebb vita alakult ki akkor, amikor valaki megemlítette, hogy idén „csak” 15 milliárd forint van a projekre, és ez egy ilyen beruházásnál nem sok pénz. Detti szerint ez egy megalomán elképzelés: csak a múzeumi negyed részét 150 milliárdra becsülik. Amikor a Kormány azzal utasítja el az isztambuli egyezmény végrehajtását, a családon belüli erőszak elleni hatásos fellépést, hogy nincs rá pénz – 8 milliárd forintot kértünk volna a költségvetésből -, akkor ez igenis sok pénz. Amikor a frakció hiába kérte, hogy minden gyerek egy évben eltölthessen egy hétvégét vagy hetet egy erdei iskolában, hogy közvetlenül tapasztalhassa meg a természetet, annak működését, itt élő állatokkal közvetlenül érintkezhet – amikor erre nincs pénz, akkor az a 15 milliárd nagyon sok pénz. Nem beszélve a Biodómról, ahol a hírek szerint vízi szafari is lesz.

Pető Ernő egy hasonlattal kezdte:ezek a múzeumok tulajdonképpen lovasszobrok. Lehetne egy olyan törvényt hozni, hogy bizonyos pozíció felett lovasszobor járna a vezetőknek, így nem kényszerülnének rá, hogy ilyen kerülő úton, sokkal nagyobb kárt okozva állítsanak maguknak emlékművet.

Komolyabban véve, a múzeumi negyed, mint koncepció sok sebből vérzik. Kettőnél több múzeumot az ember nem tud megnézni, ha rendesen koncentrál. Sokkal hasznosabb, ha lehet közben kicsit sétálni, lazítani. És a „remélt” 1-1,5 milliós látogatószám-növekedés sem biztosított. A legnagyobb látogatottságú múzeumaink, a Szépművészeti és az egri Dobó vármúzeum, 500-600 ezres látogatottságúak. A Szépművészeti ennél magasabbat is tud, ám az az egyedi kiállításoknak köszönhető.

Vannak példák múzeumi negyedre, akár új építésűekre is a világban. Például Valenciában, ahol ráadásul jelentősen növekedett a látogatószám is. Csakhogy ez éppen egybe esett a világturizmus növekedésével, a fapadosok elterjedésével, az egy hétvégés turistautak megugrásával! Azaz nem állítható, hogy a múzeumok miatt történént a növekedés. És az sem mellékes, hogy Valenciában sok plázát is építettek, úgy néz ki a terület, hogy múzeum-pláza-múzeum-pláza, ezt talán itt mégse kéne...

Vannak persze évtizedes hiányok, a fotómúzeum, az építészeti múzeum, vagy a Magyar Zene Háza olyan dolgok, amiket már régóta szeretnének megvalósítani. Ám nem így kellene. 

Muzeológiai szempontból a legkritikusabb kérdés a műtárgyak mozgatása. A Nemzeti Galériában 150 000 műtárgy van. Ezeket kellene lehozni a várból. Ezeknek a műtárgyaknak a mozgatása olyan követelményeket támaszt, ami már önmagában óriási költség. Zárt, klimatizált tárolókban, rázkódás nélkül, sérülésveszély nélkül kellene lehozni őket. Ekkora műtárgy számnál az, hogy számos alkotás megsemmisüljön, egyszerűen elkerülhetetlen.

Végszóként elmondtam: biztos vagyok abban, hogy ez a megalomán terv nem fog megvalósulni, ám ahhoz nekünk még sok mindent meg kell tenni. Sorban meg kell cáfolni minden hangoztatott indokot, a gazdaságitól az építészetin át a zöld területeket illetőkig, és ezt tudatosítani mindenkiben.

Heltai László 

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

LMP helyi hírlevél - április

2015.04.17. 19:08 Lastres

Múzeumi negyed a Városligetben – Na nemá!

2013-ban a Kormány gondolt egyet és úgy döntött, hogy kisajátítja a Városligetet (2013. évi CCXLII. törvény), amely addig Zugló és a Főváros tulajdonában és kezelésében állott. Mindezt tette azért, hogy kiemelt beruházás keretében sok-sok baromi ronda modern beton és üveg épületet, mélygarázsokat építhessen a tervezett büdzsé alapján 150 milliárd forintból. 

liget_rita.jpgBár a Liget közigazgatásilag nem Terézvároshoz tartozik,  azonban az elvitathatatlan tény, hogy a kerület lakosainak mindennapi és közvetlen köze van a ligethez, életünket jelentős mértékben határozza meg.

A Corvinus Egyetem a Múzeumi negyedről készített kutatásában, mely egy 30.000-es mintán alapult, megállapította, hogy a ligetbe látogatók 62,8%-a a park természetszerű jellegét, 48,2% -a a növényzet, idős fák, 29,1%-a a csend, nyugalom meglétét említette a park legfőbb vonzerejének. A múzeumokat ugyanakkor csak 15%, a rendezvényeket 6% preferálta. Egyértelműen látszik a számokból, hogy a belső kerületek lakosainak, köztük a terézvárosiaknak az egyetlen közeli helyük, ahol rekreációs céllal tölthetnek időt, ahol a természetélményt megélhetik és erre van főleg igényük. Az sem csoda, hogy a múzeumok ligetbe vonzó ereje ilyen alacsony lett – elvégre, ha Cézanne van a Szépművészetiben, amire kíváncsi vagyok, az sem zavarna, ha a Szépművészeti Mátyásföldön lenne…

A terézvárosi Városgazdálkodási és Környezetvédelmi Bizottságban kezdeményeztük a párbeszédet a témáról, és szeretnénk elérni, hogy első körben a Bizottság, majd Terézváros Önkormányzata is helyezkedjen az itt élők oldalára és közleményben ellenezze a projektet.

Erről lesz szó jövő szombaton, 14 órakor a Kertemben nyitott beszélgetésünkön. Gyere el :)
https://www.facebook.com/events/936469339717658/

Juhász Tímea

 

TTIP - a jövő kiárusítása?

Ma még kevesen tudják, mit jelent a TTIP. Transatlantic Trade and Investment Partnership: lényegében egy szabadkereskedelmi egyezmény az EU és az USA között. Magyarországon keveset foglalkoznak vele, pedig életünket alapvetően változtathatja meg. Európa szerte erősödnek a tiltakozások, és most már - köszönhetően az LMP-nek - itthon is kezdenek odafigyelni rá, volt parlamenti vitanap, civil szervezetek is demonstráltak egy nagy Trójai Falóval.

ttip_detti.jpg

ttip_piac.jpg

 



 

 

 

 

 

Miért ellenezzük ezt az egyezményt? Mert minden olyan "korlátot" lebontana, ami a kereskedelem útjában áll: pedig ezek a korlátok többnyire az egészségünket, a környezetünket, a helyi gazdaságot védik. Azaz feláldoznák ezeket a fontos dolgokat a profitért. 

Ezt úgy érik el, hogy amit szabad az egyik országban, azt nem lehet tiltani a másikban sem. Néhány példáa, milyen veszélyeket rejt ez: 

- Klóros csirke: Az USÁ-ban megengedett, hogy a levágott csirkéket klóros vízbe áztatva "készítsék fel" a bolti eladásra, ezzel "szedve le" róla a kórokozókat és egyéb dolgokat.
- az USA-ban engedélyezett a GMO termékek gyártása, nálunk az alkotmány tiltja - most még. 
- csökkenhetnek a munkavállalói jogok (mintha a Fidesz új munka törvénykönyve ne lenne elég...), mert az USA kevesebb jogot ismer el (pl. sztrájkjog). 
- a magyar kormányt multi cégek nemzetközi bíróság elé rángathatják, ha állampolgárai védelmében olyan környezetvédelmi, egészségügyi szabályokat merészelne hozni, amik sértik a cég profitját! (ez Mexikóval már megtörtént). Súlyos összegeket fizethetnénk nekik. 
- a nagy, "egységes" piac megint csak az óriásvállalatoknak lenne jó, a kis vállalkozások - akik egy egsézséges gazdaság gerincét alkotják - veszélybe kerülnének. 

Ez az egyezmény tehát egy nagy gazdasági térséget hozna létre. Még támogatói szerint is a haszna mindössze a GDP 0,3-0,4%-os (!) többlet-növekedése lenne - kára viszont rengeteg. Ezért tiltakozunk ellene. 

Bővebben: 
http://lehetmas.hu/stoptti

A holnapi demonstráció eseményoldala: https://www.facebook.com/events/1584590181758658/

 

Enyém, tiéd, övé - Közös problémánk a Társasházban!

A kerületünkben lévő házak nagy része az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején épült.

Bár erős anyagból, nagy tudású építész tervezők és tapasztalattal rendelkező építőmunkás szakemberek által készültek (sokkal jobb minőségben, mint az új építésű házak), az idők folyamán sokat romlott az állapotuk, egyrészt elhasználódtak, a háborús küzdelmek során megrongálódtak, másrészt a minden hozzáértést nélkülöző beavatkozások miatt mentek tönkre, veszették el eredeti értékeiket.

Sokat változott az idők során a tulajdonosi szerkezet is. A legtöbb ház eredetileg magánkézben volt és bérházként működött, az egypártrendszeri időkben államosították ezeket és a házkezelőségek tartották fenn úgy-ahogy az épületek állagát, majd az 1990-ben bekövetkezett rendszerváltás után a lakásokat a tulajdonosaik megvásárolhatták, és a házak társasházakká alakultak.

Egykoron a házakban volt házmester, aki ott élt, ismerte a lakókat, az új beköltözőkkel felvette a kapcsolatot, ismertette a házirendet. Volt olyan ház, ahol az emberek ismerték és tisztelték egymást, odafigyeltek a többiekre, nem volt ritka, hogy a szomszédok között baráti viszony alakult ki. Milyen jó lenne manapság is ilyen házban élni!

A mai társasházak ügyeit a társasházi törvény alapján a közös képviselők (akiket mostanában inkább önképviselőknek lehetne mondani) intézik, és a társasházkezelő cégek, akiknek a haszonszerzés a céljuk, nem a lakók érdekeinek képviselete. Természetesen vannak kivételek, olyan közös képviseletek, amelyek valóban a lakók érdekében járnak el. Egyes házakban pedig maguk a lakók jelölnek ki maguk közül közös képviselőt.

lakogyules_587x392px.jpg

Mi, - az LMP tagjai -, az emberekkel folytatott beszélgetések alkalmával azt tapasztaljuk, hogy sajnos a kivételek csak erősítik a szabályt, egyre több ember kiszolgáltatott helyzetbe kerül a jelenlegi közös képviselői rendszer által, és ez a jelenség fokozatosan erősödik.

A társasházi törvény kimondja, hogy ha egy közös képviselő nem jól végzi munkáját, csak a társasház közössége jogosult a leváltására. De sajnos tudjuk, hogy az emberek legtöbb esetben közömbösek e téren. A tulajdonosok és lakók elszigetelődtek egymástól, egymás mellett élnek, de nem közösségben.

Ezen szeretnénk mi, LMP-sek változtatni!

Néha ámulva nézzük, hogy a mellettünk levő társasházban rendszeresen fejlesztéseket végeznek, szépítik a házakat és nem tudjuk az okát, hogy miért pont a miénkkel nem történik semmi.

Egyszerű a válasz! Mi magunk nem veszünk aktívan részt a közgyűléseken, nem nézünk utána a társasházunk könyvelésének, nem kérjük a szükséges dokumentációt ahhoz, hogy képben legyünk a házunkkal, otthonunkkal kapcsolatban.

Ha információhiánnyal rendelkezünk, ha nem olvasunk erről a témáról, ha végképp tudatlanok maradunk és nem ellenőrizzük a közös képviselő munkáját, akkor ő saját meglátása és igényei szerint játszik a pénzünkkel. Nem pályázik semmilyen beruházásra és egyszerűen a közgyűlésen kijelenti nekünk, hogy a ház tartozása miatt ez nem lehetséges. És sajnos még az is lehet, hogy igaza van: egyre többen nem fizetik a közös költséget, nagy akadályt gördítve így az elé, hogy egy beruházás elinduljon egy társasházban. A társasházi törvény kimondja, hogy háromszori felszólítás után a közös képviselőnek el kell indítani a nem fizetővel szemben a végrehajtást. Sajnos ehelyett gyakran a közös költség felemelése jelenti a megoldást. Ismerünk olyan házakat, ahol 5 éve a rendesen fizető tulajdonosok fizetik a potyázók tartozását. Soha nincs vége, mert a nem fizető tulajdonosok úgy gondolják, hogy ez így rendben van, a közös képviselő pedig semmit sem tesz e probléma rendezésért.

Tényleg el kell ezt fogadni? El kell fogadni, hogy sok-sok éveken keresztül azok helyett is mi fizetünk, akik nem is hajlandóak tartozásukat még részletekben sem kiegyenlíteni?

Mi tudjuk, hogy vannak, akik igen nehéz körülmények között élnek, mégis igyekeznek a rájuk eső költséget kifizetni, de mások abszolút nem mutatnak hajlandóságot erre. Az ő viselkedésük hátráltatja a házak fejlődését, ezért a közös képviselőt rá kell bírnunk, hogy hatékonyan avatkozzon közbe, ha ilyen problémákkal szembesül.

Mert itt vagyunk mi, állampolgárok és tulajdonosok, aki kezünkbe vehetjük a döntést, amennyiben részt veszünk minden társadalmi folyamatban, így a társasházi közgyűléseken is,és rendszeresen megbeszéljük egymással a minket érintő gondokat. Természetesen a beszélgetések ne csak panaszáradatot jelentsenek, találjunk közösen egy jó megoldást! Ne legyünk kiszolgáltatva másoknak!

A döntés a kezünkben van!

Az LMP 6. kerületi csoportja elkötelezett abban, hogy segítse a lakókat ebben a folyamatban. Áprilisban elindítunk egy közösségi beszélgetési programot a társasházakban, ahová invitáljuk a lakókat, hogy közösen tárjuk fel, milyen problémákkal küzdenek a lakóközösségükben. Szeretnénk, ha minél többen részt vennének a találkozókon, mert csak így lehetséges a megoldásokra összpontosítani, összehangolni elképzeléseinket.

Szilágyiné Lucy, Soós Andrea, Hajdú Krisztina

 

 

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Hétköznapi izgalmak – márciusi képviselő-testületi ülés a VI. kerületben

2015.03.31. 16:12 Lastres

Terézvárosban ismét egy „izgalmas” ülésen vagyunk túl. Újabb igen fontos javaslatunkat fogadták el! – majdnem. 

Kezdődött azzal, hogy a napirendet meg sem szavaztam. A Fidesz ugyanis nem volt hajlandó napirendre venni azt az mszp-s javaslatot, hogy a Polgármester rendszeresen számoljon be, hogyan is áll a választási csalásos nyomozás, mit tudnak… (a gyanú szerint ugye a Fidesz az önkormányzati választásokon a Schmuck Andor-féle „szocdemeknek” adott át több száz nevet, azok meg aláírásokat hamisítottak rá.)  Érthető, hogy kényelmetlen nekik erről beszélni, de attól még elfogadhatatlan a cenzúra.

A következő izgalmas pont az önkormányzat családbarát munkahely kialakítását célzó pályázata volt. (Egy konditerem építéséről van szó a dolgozóknak). Itt üvöltözésbe fajuló, személyeskedő „vita” alakult ki a „kritizáló” mszp-s Hatvani Csaba és a fideszes Czuppon Zsolt között. Hatvani belekötött abba is, hogy a Czupponék a kisgyereküket is "behordják" a hivatalba, sőt bizottsági és testületi ülésekre is! Erre azért mondtam neki, hogy szerintem ez igencsak gáz egy állítólagos „baloldali” képviselőtől, hogy az fáj neki, hogy az asszony nem marad otthon a tűzhely és a kölykök mellett. Felhoztam az olasz EP képviselőnő, Licia Ronzulli példáját is, aki az ülésterembe is magával vitte csemetéjét. (Oké, valami kis igazság volt abban, hogy ha ők megtehetik, akkor a hivatal többi dolgozója is megtehesse, de alapvetően gusztustalan volt pont ebbe belekötni).

Aztán az előterjesztést szinte mindenki megszavazta – Hatvani is. Ez annyira jellemző, a nagyhangú melldöngetés az megy, aztán amikor szavazni kell, akkorra valahogy becsirkül, s nem vállalja a véleményét. (Pedig a konditermet csak az önkormányzat dolgozói használhatják, „mezei” terézvárosi nem.)

A nap csúcspontja az volt, amikor arról a – többedszer beterjesztett – lmp-s javaslatról szavaztunk, hogy a helyi népszavazás alsó határát vigyék le a törvényi minimumra, 10%-ra (most 20%). Ismét elmondtam az érveimet, a válasz süket csönd, majd – 8 igennel megszavazzuk! (14 tagú a testület). Már éppen kezdtem volna örülni, amikor az egyik fideszes szólt, hogy izé, félreértették, nem tudták miről… Úgyhogy újraszavaztunk, ekkor már papírforma. Bár nem értem, ez miért fáj nekik, miért ellenzik, van olyan fideszes kerület, ahol 10% ez az érték. Mindegy, beterjesztjük még néhányszor, hátha egyszer el is olvassák az indoklást.

Hát így, Húsvét előtt. 

Heltai László, önkormányzati képviselő

66252_530640_1000x700.jpg

Forrás: best-posts.com

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

ERZSÉBETVÁROSI ÖNKORMÁNYZATI NAPLÓ IV.

2015.02.27. 09:36 oglu

 

Most akkor ki az ellenzéki Erzsébetvárosban?

 

 A február 17-i testületi ülésre benyújtottam a Fővárosi Közgyűlésben már LMP-s javaslatra elfogadott, az ingatlanok elidegenítésével kapcsolatos proaktív adatszolgáltatásról szóló határozati javaslatot Erzsébetvárosra adaptálva.

A fideszesek közül hatan tartózkodtak (köztük a polgármester, aki a fővárosban vita nélkül megszavazta), egy nemmel szavazott, egy valamiért nem szavazott. A két szocialista képviselő (Devosa Gábor és Kispál Tibor) közül egyikük tartózkodott, a másik kiment a teremből a szavazás alatt, és egy képviselő (Molnár István), aki ugyancsak a baloldali összefogás jelöltje volt az önkormányzati választáson (de most független), nem szavazott. Így a hat igen szavazat (négy baloldali (a Szövetség az Európai Erzsébetvárosért frakció), a jobbikos képviselőé, plusz az enyém) kevésnek bizonyult, előterjesztésemet elutasították.

Határozati javaslatom második része visszamenőleg 2002-ig tette volna transzparenssé az ingatlanszerződéseket (a Hunvald-féle ingatlaneladások kezdetéig). A szavazási arány szinte megismétlődött (illetve az egyik előbb tartózkodó fideszes most nemmel szavazott, az előbb nem szavazó pedig tartózkodott).

A most is tartózkodó, illetve „távol levő” három baloldali képviselő a Hunvald-érában is önkormányzati képviselő volt. Gondolhatnám, hogy csak az ingatlaneladások transzparenciája zavarná őket, de nem. Két interpellációimnál is (melyekben a jegyző, illetve a polgármester magatartását kifogásoltam bizonyos ügyeken) a válaszokat (melyeket én nem fogadtam el) kettejük (Devosa és Molnár) „közreműködésével” fogadta el a testület.

Moldován László, LMP-s erzsébetvárosi önkormányzati képviselő

 

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!