HTML

Lájkolj minket!

Képgaléria

Budapest szmogtérképe

Budapest szmogtérképe

Friss topikok

Nem törődik senki az esetleg megvalósuló Liget-projekt erzsébetvárosi talajvíz-áramlási hatásaival?

2016.09.14. 13:48 oglu

images.jpg

2016. szeptember 12-én Erzsébetvárosban a Városüzemeltetési Bizottság ülésén tájékoztató hangzott el a VII. kerületi vízáramlásról. Ez azért volt érdekes, mert a tájékoztató tartalmazta az FTV Geotechnikai, Geodéziai és Környezetvédelmi Zrt. vízbázis-védelmi hatástanulmányát, melynek megléte a tervezett városligeti beruházások előfeltétele volt (elérhető itt: http://www.ligetbudapest.org/media/...).
E szakértői vélemény kiadásának dátuma 2014. április 28-a, azaz az akkor ismert tervekben foglaltakkal számol, nem a jelenlegi, eddig utolsó tervekkel. Ezért itt a Közlekedési Múzeum csak 1 föld alatti szinttel rendelkezik, nem 3-mal (!!!), és a Dózsa György út – Ajtósi Dürer sor sarkára tervezett színház sem szerepel a számításokban.
Amit lényegesnek ítélek:
a) A talajvízszint csökkenése a víz áramlásának irányával egyezik, megállapítható, hogy a talajvíz Erzsébetvárosba elsősorban a Városliget irányából, a XIV. kerületből, részben pedig a VI. kerületből terjed át.
b) A 14. oldalon látható, hogy feltáró fúrásokat a Közlekedési Múzeumnál 1923-ban!!!, a tervezett Dózsa György úti mélygarázs helyszínén is legutoljára 1977-ben. E hatástanulmány is megállapítja:
„Mint korábban említettük, az elvégzett számítások és a kapott eredmények – jelen feltártsági viszonyok mellett - csak közelítésként vehetők figyelembe, ugyanis jellemzően szakirodalom és évtizedekkel ezelőtt készített feltárások alapján felállított elméleti számításokkal lettek meghatározva az eredmények, egy kimondottan bonyolult hidrogeológiai és adott beépítettségű területen.”
Mikor készülnek el az aktuális feltárások, melyek alapján nem kizárólag elméleti számításokkal lehet dolgozni?
c) A Városliget hidrogeológiai viszonyait bemutató szakvélemény 25. oldalától olvasható a Dózsa György úti mélygarázs jelenlegi terveinek bemutatása. Az elképzelések szerint az akár 3 szintes mélygarázs elérheti a terepszint alatti 15 méteres mélységet, tehát a szabad vízáramlást befolyásolni fogja. A hatás mérséklésére az FTV Zrt. tanácsolta a megrendelőnek, hogy létesítsenek vízáteresztő járatokat, illetve hagyjanak szabadon természetes talajsávokat, szegmentálják az eredeti tervben egybefüggő létesítményt.
„Mindezeket figyelembe véve ennek a mélygarázsnak gyakorlatilag a Városliget Dózsa Gy. út - Ajtósi Dürer sor - Hermina út által határolt teljes részére kihatása van. Itt - annak a Liget felőli oldalán - a mélygarázs mellett közvetlenül a maximális visszaduzzasztás kb. 50 - 60 cm-nek adódik és a kedvezőtlen geometriai viszonyok miatt a Liget alatt is 10 - 30 cm-es duzzasztások alakulnak ki. Az átellenes, beépített oldalon kb. 40 - 50 cm-es apadási zóna alakul ki; a depressziók döntő része itt is viszonylag gyorsan - néhány 10 m-es távolságon belül - lecseng, azonban még így is az itt meglévő, régi bérházak alá is benyúlik, talajmechanikai/statikai szempontból kedvezőtlen helyzetet teremtve. Az előrejelzett duzzasztási és apadási jelenségek számszerű értékei mellett az is óvatosságra ad okot, hogy az elvégzett számítások és a kapott eredmények - jelen feltártsági viszonyok mellett - csak közelítésként vehetők figyelembe, ugyanis jellemzően szakirodalom és évtizedekkel ezelőtt készített feltárások alapján felállított elméleti számításokkal lettek meghatározva az eredmények, egy kimondottan bonyolult hidrogeológiai és kedvezőtlen beépítettségű területen. Ennek okán nem elhanyagolható bizonytalanságok is terhelik a számításokat, melyek véleményünk szerint akár 30 - 50%-os eltérést is okozhatnak a tényleges, valós viszonyok között létrejövő folyamatoktól.
Mindezek alapján véleményünk szerint összességében olyan jelentős módosító hatások (és bizonytalanságok) léphetnek fel a Dózsa György úti mélygarázzsal kapcsolatban, amelyek - főként a beépített részeken létrejövő talajvízcsökkenés miatt - nem engedhetők meg, így műszaki védelem megtervezése szükséges a jelenlegi hidrogeológiai helyzet fenntartása érdekében.”
„Kivételt képezhet ez alól a Közlekedési Múzeum térszín alatti bővítése, mely - megépülte esetén - a hideg vizes kutak hidrogeológiai „A" zónáját (vö. 14. ábra) esetleg érintheti. Amennyiben ezen létesítmény ténylegesen kialakításra kerül, javasolt ezen zóna felülvizsgálat. Jelenlegi munkafázisban az épület elméleti léte, és egyelőre bizonytalan geometriai alakja miatt nincs értelme a célzott felülvizsgálatnak). Az elvégzett - de nem célzott - számítások alapján egyébként a tervezett épület nem befolyásolja a védőzónát.”
A Közlekedési Múzeum a tervek szerint 3 szinttel „bővül” a térszín alatt. Hol olvasható a javasolt felülvizsgálat?
„A későbbi munkafázisokban elengedhetetlen egy átfogó, a tervezett új létesítmények alapozásához, a mélygarázsok méretezéséhez az MSZ EN 1997:2006 (EUROCODE 7) előírásainak megfelelő részletes talajfeltáró fúrások, statikus és dinamikus szondázások, valamint a NAT által minősített vizsgáló laboratóriumi vizsgálatok vizsgálati eredményei alapján Talajvizsgálati Jelentés és Geotechnikai Terv (régi előírás szerinti Alapozás Kiviteli Tervek) elkészítése. Javasoljuk az új ismeretek, földtani - vízföldtani értelemben elvégzett pontosítások alapján a modellezések eredményeinek újraértékelését, szükség esetén a modellek újrafuttatását, és esetleges kiegészítését.”
Egyetértek. Hol olvasható a jelzett terv?
Összefoglalva: A Liget-projekt megkezdésének feltétele volt a vízbázis-védelmi hatástanulmány. Ez el is készült 2014-ben. Viszont az új adatok hiánya és a folyamatosan változó tervek miatt olyan, mint ha nem is lenne. A Városliget Zrt.-t ez nem érdekli. Hiszen a talajvízáramlás Erzsébetvárosra gyakorolt hatása eszükbe sem jut.
Az önkormányzat álláspontja: „Mivel a városligeti beruházások a VII. kerületen kívüli területekre korlátozódnak, nem a VII. kerületi önkormányzat feladata további hatástanulmányok készítése. Számos új monitoring kút létesítése, pontos hidrogeológiai numerikus elemzés és computeres modellezés nélkül nem állapíthatóak meg a VII. kerületre esetlegesen átterjedő hatások.”
A belenyugvás a legnagyobb ellenségünk!
Moldován László LMP-s önkormányzati képviselő

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

FELHÍVÁS

2016.09.13. 10:36 oglu

Az LMP budapesti VI., VII. és VIII. kerületi szervezete várja azok jelentkezését 2016. szeptember 15. 24 óráig, akik az október 2-i népszavazáson az LMP megbízásából önként szeretnének szavazatokat számolni az említett kerületi választókörzetekben (név, cím, személyi azonosító, elérhetőségek megadása szükséges).
 
Moldován László, moldovan@c3.hu, 06-70-7036533

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Jogállam?

2016.08.08. 13:42 oglu

Ma, 8-án délelőtt, a volt Kertem hátsó részénél, bejelentett demonstráció helyszínéről a rendőrség kiszorította a Ligetvédőket, és az ottani sátrakat és egyéb dolgokat is el kellett vinnünk. Az őrző-védők megint elkordonozták a közterület egy részét.

A rendőrök egy közterület-használati engedélyre (melyet valószínűleg a Főváros adott ki, és nekünk nem mutattak meg), hivatkoztak, és a szokásos gumicsontra, "mások jogainak sérelmére".

Arra a kérdésre, hogy a mi alkotmányos alapjogunkat, a gyülekezés jogát miért írja felül egy magán cég jogának vélt (merthogy információnk szerint belülről is tudnának bontani) sérelme, választ nem kaptunk.

A mai Magyarországon a rendőrség tudomásul vesz egy bejelentett demonstrációt egy közterületre, van olyan hatóság, mely ugyanerre a területre egy magán cégnek közterület-használati engedélyt ad ki, és a rendőrség utóbbi szellemében intézkedik.

Magyarország, 2016.

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Ligetvédők újratöltve

2016.08.04. 13:48 oglu

Ma délelőtt kellett megjelennem idézésre gyanúsítottként garázdaság vétségének gyanúja miatt a június 28-i, Közlekedési Múzeumnál történt események okán. Mint kiderült, csoportosan elkövetett kordonrongálással elkövetett garázdasággal gyanúsítanak, plusz az okozott kár 15 darab megrongált kerítéselem 190.305 forint értékben. "Rabosítottak", azaz ujj- és tenyérlenyomatot vettek, lefényképeztek több oldalról, mint a filmekben. Természetesen panaszt tettem a gyanúsítás ellen. Itt tartunk most.

2016. június 26-áról 27-ére virradóra őrző-védők egy csoportja elkordonozta a Közlekedési Múzeum melletti Ferencsik János út nagy részét építési területnek nyilvánítva a közterületet. A kiérkezett Ligetvédők, de a közterület-felügyelet, illetve a rendőrség számára sem tudtak hitelt érdemlő papírt mutatni tettük jogosságáról.

Június 28-án délelőtt a kordon bedőlt. A Ligetvédők és érdeklődők a kordonon belül sétálgatva, üldögélve spontán demonstráció keretében, "polgári engedetlenkedtek". A kiérkezett rendőrség "mások jogainak sérelmére" hivatkozva feloszlatta a demonstrációt, egy cég magán jogának vélt sérelmére hivatkozva.

Elfogadhatatlannak tartom, hogy a mai Magyarországon állampolgárok alkotmányos alapjogának gyakorlását (a gyülekezés és véleménynyilvánítás joga) a rendőrség alacsonyabb rendűnek nyilvánítva megakadályozza, és e jogokat gyakorlók ellen intézkedik.

A demonstráció közterületen zajlott. Hogy mi minősül építési-munkaterületnek egy Kormányrendelet (191/2009) egyértelműen meghatározza. Fenti helyszín az előírt követelményeknek egyértelműen nem felelt meg.

 

Moldován László

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Fáklyás felvonulás a Városligetért!

2016.07.22. 19:26 oglu

2016. július 20-án Közlekedési Múzeumnál mondtam el ezt a beszédet:

27 éve, 1989-ben hasonló módon tiltakoztunk Kádár puha diktatúrájának jogtalanságai, törvénysértései, a jogállam sárba tiprása ellen. Az ember bármikor fiatalodna 27 évet, de ezt most szívesen kihagytam volna.

A NEMZETI ERŐSZAK RENDSZERÉRŐL szeretnék beszélni

Megvalósulni látszik egy hagymázas rémálom, melyről azt gondolhatjuk, hogy olyan emberek találhatták ki, akik emléket szándékoznak állítani maguknak az utókor számára: elkezdődött a Liget projekt megvalósítása. A Városligetben a park rehabilitációja helyett monstrumokat akarnak építeni. 300 ezer tonna betont egy közparkba!

Egy közparkba, ahol maximálisan 3% a beépíthetőség, és az épületek magassága is maximált. A projektet egy törvénnyel kiemelt beruházásnak nyilvánították, és így kivették a szabályozások, így a városfejlesztési, építési szabályok hatálya alól. A érintett szakmák képviselőinek véleményére csak akkor voltak kíváncsiak, ha az alátámasztotta a tervet. A városlakókat, a környéken élőket senki nem kérdezte meg, pedig két, ligettel határos kerület, a VI. és VII. egy betondzsungel, ahol az egy főre jutó zöldfelület aránya messze a legkisebb Budapesten.

Felmérések szerint a budapestiek több mint 80%-a elutasítja monstrumok építését a Városliget nevű közparkba.

Mindezekkel a hatalom tisztában van, ezért megakadályozták a projektről szóló népszavazás kiírását, ma a Liget-törvény újratárgyalását, és több száz millió forintot, becslések szerint már több mint 400 milliót költöttek-költenek hazug propagandára.

Látszólag a beruházás elleni tiltakozók jogi és politikai eszközei kimerültek. Baán és Orbán kényelmesen hátradőlhetett. A jogsértések, szabálytalanságok, törvénysértések, az élővilág tönkretétele, életek veszélyeztetése nekik úgy sem számítanak. Sínen van a projekt. A csókosok felkészülnek.

De egy valamivel nem számoltak: civilek megszervezték az ellenállást, és energiájukat, idejüket, pénzüket nem kímélve, erőszakmentesen, a polgári engedetlenséget választva álltak-állnak ellen, gyakorolnak kontrollt a beruházás felett, ha kell testükkel akadályozva a projektet.

A mai Magyarországon ilyesmit a Nemzeti Erőszak Rendszere nem tűrhet el, ezért az államigazgatást is bevetette a Ligetvédők ellen!

Az volt a kezdet, hogy az egészséges fák kivágását is lehetővé tevő fakivágási határozat meghozatalának másnapján elkezdték kivágni a fákat a volt Kertem területén, a 15 napos fellebbezési határidőt semmibe véve. Ezt a Ligetvédők néhány fa kivágása kivételével megakadályozták.

Majd itt, a Közlekedési Múzeumnál, a Ferencsik János úton az egyik éjszaka biztonsági emberek, őrző védők nevük és nyilvántartási számuk feltüntetése nélkül, kordonozták el a közterület egy részét, építési területté nyilvánítva azt. Ezek az emberek azóta két héten belül már a harmadik cég alkalmazásában állnak.

Csak a legfontosabbról feledkeztek meg, az építési területekre vonatkozó jogszabályi előírásokról: az elektronikus építési naplót nem nyitották meg (ha jól tudom, azóta sem), nem tüntették fel az építtető és a kivitelező nevét és nyilvántartási számát, a műszaki vezető nevét, az építkezés kezdetét és várható időtartamát, az építési engedély számát, a tervező nevét stb.

De ilyesmi a közterület-felügyeletet és a rendőrséget nem zavarja.
A rendőrség hangsúlyozza, hogy nem tiszte eldönteni a jogvitát, melynek lényege, hogy egy alkotmányos alapjog, a gyülekezés és véleménynyilvánítás jogát felülírhatja-e egy cég magán jogának vélt sérelme. Ennek ellenére a Városliget Zrt. mellett avatkozik be, egyre brutálisabban. Mégis, hogy van ez?

Nem intézkedik, amikor őrző-védők bántalmaznak Ligetvédőket.

Ligetvédőket emel ki, állít elő és sújt 50-150000 forintos pénzbírsággal, ahelyett, hogy a demonstrációt biztosítaná.

Kérdésünkre megjegyzik: ha nem tetszik, forduljunk bírósághoz. Hát persze! Fél év, egy év, három év múlva lesz egy papírunk, de a projekt addig nyugodtan dübörög tovább. HÁT NEM!

És mindig akad olyan jegyző, aki a laikus számára is jól láthatóan jogsértő birtokvédelmi határozatot ad ki. Olyan birtokvédelmi határozatot, melyben nincs megnevezve a másik fél, a kötelezett, aki ellen a birtokvédelmet kérik. Olyan birtokvédelmi határozatot, melyet senkinek nem adtak át, csak a kerítésre függesztették ki, mivel nem volt meghatározott másik fél. Olyan birtokvédelmi határozatot, melyet azonnal végrehajthattak, mert senki nem tudott nyilatkozatot tenni. És persze fellebbezésnek helye nincs!

A mai Magyarországon megtörténhet az, hogy egy Ligetvédőt a szólásszabadság gyakorlásában megakadályoznak, és bűncselekmény megalapozott gyanújával folyik ellene eljárás.

A mai Magyarországon megtörténhet az, hogy egy Ligetvédőt a pszichiátriára szállítanak (állítólag napszúrás gyanújával, bár utána napokig strázsál egy biztonsági ember ugyanott a tetőn, és nála valamiért nem merült fel ez a gyanú).

A mai Magyarországon megtörténhet az, hogy egy újságírót előállítanak és pénzbírsággal sújtanak, pedig a munkáját végzi.

A mai Magyarországon megtörténhet az, hogy nemcsak brutális bírságokkal sújtanak Ligetvédőket, de némelyiküket még garázdasággal is vádolják.

És a mai Magyarországon megtörténhet az, hogy egy Ligetvédő arcába üvölti az építésvezető: "Nincs jogod! Nincs jogod!", majd oldalról egy társa sunyin gyomorszájon vágja.

Üzenem mindenkinek: Van jogunk! Van jogunk, mert a Városliget a miénk!

És rögzítsük, hogy mindenki számára világos legyen: a mai Magyarországon a Ligetvédők tevékenysége védi a jogállamiságot!

LIGETVÉDŐK! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK, ÉS ÖRÜLÖK, HOGY KÖZÉTEK TARTOZOM!

https://www.facebook.com/events/1562026334092961/

 

Moldován László

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Közösségi kert Erzsébetvárosban!

2016.06.26. 22:07 oglu

 

Évek óta szorgalmazom megvalósulását kerületünkben. Sokáig reménytelennek tűnt, de tavaly már a kerület költségvetése is számolt a kialakításával. Úgy néz ki, valóban lesz belőle valami még idén nyáron-ősszel, a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szakmai irányításával a Kis Diófa utca 4.-ben.

Miért jó egy közösségi kert?

A résztvevők környezettudatosságot tanulhatnak, közösséget építhetnek, a betondzsungel közepén is kertészkedhetnek, gyümölcsöt-zöldséget termelhetnek saját fogyasztásra, vegyszermentesen, sok élményt, örömet, terményeket kapva fáradozásukért cserébe.

A június 23-i, utolsó bejáráson kiderült, hogy óriási az érdeklődés, háromszoros a túljelentkezés, pedig csak kerületiek jelentkezését fogadják el.

És most, a hétvégén a szerencsések elkezdték a hely birtokba vételét, a közösségi kert kialakítását annak reményében, hogy néhány hónap múlva már saját termést fogyaszthatnak.

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Mélygarázst a Klauzál tér alatt? Ne!

2016.02.26. 11:02 oglu

A február 16-i erzsébetvárosi képviselő-testületi ülésen derült ki, hogy a fideszes kerületvezetés milyen pályázatokon tervezi az indulást. Ezek között legnagyobb megdöbbenésemre ez is szerepelt:

B) 2016. évben benyújtásra kerülő pályázatok

1) Fenntartható közlekedésfejlesztés Budapesten VEKOP-5.3.1-16

Projekt rövid leírása: Mélygarázs kialakítása és felette park létesítése a Klauzál téren. A mélygarázshoz kapcsolódó infrastrukturális és informatikai korszerűsítés, fejlesztés. Kiegészítő jelleggel forgalomcsillapítási és közlekedésbiztonsági intézkedések elvégzése, valamint a gyalogos közlekedés feltételeinek javítása.
Projekt tervezett összköltsége: 4.000.000 ezer Ft
Tervezett önerő: 600.000 ezer Ft

Már attól is "dobtam egy hátast", hogy a fenntartható közlekedésfejlesztés számukra mélygarázs építését jelenti. Számomra inkább a gépjármű-forgalom jelentős csillapítását (az átmenő forgalom korlátozását), a gyalogos- és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítását, sétáló utcákat stb. Mélygarázs építését egyáltalán nem!
A most létező parkot is el kell bontani -- gondolom --, hogy aztán egy újat létesítsenek (csakhogy a több évtizedes fák zöldfelülete nyilván nem egyezik meg az újonnan telepítettekkel).

Kérdésemre kiderült, hogy se a környéken élő lakókat nem kérdezték meg a tervezett projektről(!!!), sem semmilyen hatástanulmány nem készült, hogy valós-e az igény, de a környező házak esetleges állagromlásáról sem. 600 milliós önrésszel.

A válasz az volt, hogy ez még csak a pályázat szakasza, az általam említettek a pályázat megnyerése esetén lesznek aktuálisak.

Szerintem meg a pályázat megnyerése esetén gyakorlatilag visszafordíthatatlan lesz a folyamat, hiszen ha már ennyi pénzt nyert a kerület, akkor meg kell csinálni a beruházást -- lesz a fő érv, szerintem.

 

Moldován László önkormányzati képviselő,

LMP

24 komment
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Tüntetés a Városliget beépítése ellen

2015.10.18. 12:44 oglu

E hasábokon is már leírtam az LMP álláspontját: elutasítjuk a tervezett múzeumi negyed Városligetbe költöztetését (júniusban az erzsébetvárosi képviselő-testület elé terjesztettem az erről szóló állásfoglalás-tervezetemet, de sajnos leszavazták)! A liget Budapest második legnagyobb zöld területe, közpark, és ebből következő rekreációs funkcióit kellene erősíteni, feltételeit javítani, hogy az itt élők – köztük az erzsébetvárosiak – életminősége javuljon. Erre a tervezett értelmetlen beruházás előrelátható költségvetésének töredéke elég lenne, viszont tovább már nem halogatható!

A múzeumi negyed Városligetben való megvalósulása ellen eddig is többen tiltakoztak, civilek, építészek, politikai pártok, urbanisták, városvédők.

Szeptember 26-án egy erzsébetvárosi és egy zuglói civil szervezet szervezett tüntetést „Nem kellenek monstrumok a ligetbe!” jelszóval. Az LMP segített a tervezett beruházás elleni aláírásgyűjtésben, saját kiadvány megjelentetésével hívta fel a figyelmet a tüntetésre, és aktivistáink szép számmal vettek részt magán a rendezvényen is.

Nem adjuk fel!

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Ligetvédők

2015.09.18. 16:52 Lastres

A Városliget beépítése ellen többször is felemeltük már a szavunkat. Most egy újságban is összefoglaltuk, mit akarnak építeni, az miért nem jó, s mit kellene helyette tenni. A képre kattintva olvashatjátok :)

 Jövő szombaton tüntetés, 16 órakor, a Királydombtól indulva, gyertek!

lmp_ligetvedok001.jpg

 

 

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Ez lenne a kerület érdeke?

2015.07.13. 11:51 oglu

Mivel májusban előttem ismeretlen okok miatt nem volt testületi ülés, a június 24-i képviselő-testületi ülésen nagyon sok, 38 napirendi pontot tárgyaltunk. Ezek közül 4 az én előterjesztésem volt. Mivel 9 ellenzéki képviselő van a testületben (bár nagyon sok jelölő szervezetből) 8 fideszes mellett, és természetesem meg vagyok róla győződve (ahogy eddig is), hogy javaslataim elfogadása Erzsébetváros hasznára lenne, úgy gondoltam, komoly esély van legalább 2-3 megszavazására.

A testületi ülés elején jött a hideg zuhany: egy DK-s és a jobbikos képviselőtársam nem tudott részt venni az ülésen, így az arány 7:8-ra módosult. Ekkor már rosszat sejtettem, és sajnos, igazam lett.

Első előterjesztésem a lakóközösségeknek és az önkormányzati intézményeknek nyújtandó növényesítési támogatásról szóló rendelet módosítása volt. Ebben az önkormányzati támogatás mértékét szándékoztam felemelni 70%-ról 80%-ra, hogy a kisebb önrész több jelentkezőt eredményezhessen, mert a költségvetésben erre elkülönített 4 millió forintos keret az első pályázati körben nem merült ki (tavaly sem). A pályázható összeg határát pedig 250000 forintról 350000 forintra terveztem felemelni, hogy azok a pályázók, akik megtehetik, a nagyobb összegből komolyabb növényesítést tudjanak végeztetni a házukban.

Bár szóban mindig egyetért a fideszes kerületvezetés is azzal, hogy a kerületben jelentős zöldfelület-növelésre van szükség, csak a 6 ellenzéki képviselőtársam támogatta rendeletmódosításomat, a fideszesek nem, így nem lett elfogadva.

Második előterjesztésem az üresen álló nem lakás célú helyiségek hasznosítását célozta Külső-Erzsébetvárosban. Bárki végigsétál vagy átutazik a kerület e részén, elborzadva látja a Thököly úton és a kisebb utcákban is az üres üzletek sorát. Ez a látvány nemcsak utcaképi szempontból lehangoló, hanem komoly anyagi terhet jelent az önkormányzat számára, mert nemcsak, hogy nincs bevétel ezekből az ingatlanokból, de a közös költséget is az önkormányzatnak kell fizetnie.

Javaslatom szerint az állami, önkormányzati egészségügyi tevékenység, az önálló kulturális tevékenység, kiállítás, illetve a karitatív, civil, közérdekű, közhasznú egyesület és alapítvány 80%-os kedvezményt kapna a bérleti díjból, csak a rezsit és minimális bérleti díjat kellene fizetniük Külső-Erzsébetvárosban.

A vitában a fideszesek a koncepciót hiányolták (és mintha félreértették volna a javaslatot), mire azt válaszoltam, hogy az én koncepcióm annyi, hogy megtöltsük élettel ezt a kerületrészt is, és lehet, hogy a fideszes kerületvezetésnek van koncepciója, de ebből a gyakorlatban semmi nem látszik.  

A szavazásnál velem együtt 4-en voksoltunk igennel, a fideszesek plusz 3 ellenzéki képviselőtársam (a két szocialista és Molnár István független (aki a baloldal listáján indult)) nem támogatott (hogy ők miért, nem tudom, a vitához nem szóltak hozzá).

Harmadik előterjesztésem az ingatlanok elidegenítésével kapcsolatos proaktív adatszolgáltatásról szóló javaslatom volt. Másodszor futottam neki, egyszer már leszavazta a képviselő-testület (bár a Fővárosi Közgyűlésben Vattamány polgármester megszavazta) arra hivatkozva, hogy teljesítése nagyon megterhelné a hivatali apparátust, és személyiségi jogi aggályokat is felvet a javaslat.

Az előterjesztés elfogadása azt tenné lehetővé, hogy az önkormányzat, illetve az önkormányzat tulajdonában levő cégek tulajdonában (résztulajdonában) található ingatlanvagyon elidegenítésével kapcsolatos szerződések időpontját, megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, az ingatlan természetbeni elhelyezkedését, helyrajzi számát, az ingatlan értékbecslését a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül a Polgármesteri Hivatal internetes portálján közzé kelljen tenni a jövőben, illetve 2002-ig visszamenőleg.

Mivel kiderült, hogy a kerületben maximum havi 10-15 ingatlaneladás van, a személyiségi jogi aggályokra pedig mellékeltem dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos állásfoglalását, mely nem természetes személyek esetén semmilyen korlátozást nem támogat, természetes személyek (magánemberek) esetén pedig az érintett beazonosíthatóságán kívül minden adat közzétételét pártolja, bizakodtam.

Sajnos csalódnom kellett, velem együtt 6 igen szavazat érkezett, a fideszeseken kívül Molnár István nem támogatott, így ez a javaslatom sem lett elfogadva.

Negyedik előterjesztésem a Városligetbe telepítendő Múzeumi Negyeddel kapcsolatos állásfoglalás volt, mely kimondta volna, hogy Erzsébetváros képviselő-testülete elutasítja múzeumok ligetbe való telepítését, a Liget-projekt megvalósítását.

Itt már előzetesen is voltak kétségeim az állásfoglalás elfogadásával kapcsolatban, hiszen az országos politikában egyértelmű a projekt támogatása a Fideszen belül. Bár azt is elmondtam a vitában, hogy a VI. kerület fideszes kerületvezetése határozatot hozott arról, hogy ők alternatív helyszínt ajánlanának fel, ha nem a Városligetben valósulna meg a terv, a VIII. kerület pedig arról, hogy Kocsis Máté polgármester kezdjen tárgyalásokat a Józsefvárosi pályaudvar esetleges bevonásáról.

Egy kerületi lakó is felszólalt az unokája jövőjét emlegetve, a szocialisták módosító javaslata fentieken kívül még a Rákosrendezőt is felvetette mint alternatív helyszínt, de hiába: megint csak velem együtt 6 igen szavazat gyűlt össze, a fideszesek és Molnár István megint leszavazták az előterjesztést.

 

Összefoglalva: Szerintem mind a négy javaslatom a kerület érdekét szolgálta. A Városligettel kapcsolatban még el tudom fogadni, hogy a fideszes kerületvezetés nem mert „beleállni”, de a többit valószínűleg csak azért nem fogadták el, mert én, Moldován László, LMP-s képviselő terjesztettem elő.

És ez elfogadhatatlan!

 

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Életminőség-javítást, ne piaci alapú funkciókat!

2015.06.10. 15:00 oglu

 

 

 

A Képviselő-testület 145-147/2015. (III.25.) számú határozataiban döntött arról, hogy a Budapest VII. kerület, Százház utca 1-27. szám alatti ingatlan hasznosítása tárgyában szükséges feladatok végrehajtásával az EVIKVÁR Kft.-t bízza meg. A hasznosítási koncepció, valamint az előzetes költségbecslés elkészítésének a cég eleget tett, az elkészült hasznosítási koncepciót a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság 2015.06.09-én tárgyalta.

Mint köztudott, az e területen levő sportcsarnokot még 2010 előtt lebontották, és bár komoly előkészületek történtek egy új felépítésére, de pénzügyi okokra hivatkozva végül el sem kezdődött az építkezés.

A terület hasznosításával kapcsolatosan eddig csak közösségi célokról (közpark, közösségi kert, sportolási lehetőségek, játszótér, kutyafuttató) lehetett hallani. A környező épületekben lakókat is megkérdezték (dicséretes módon), és ők is ezeket az igényeket említették, piaci 
alapú hasznosítás fel sem merült.

Ezért keltett nagy meglepetést számomra, hogy az elénk került hasznosítási koncepció piaci alapú funkciókkal (lakások bérbeadása, kereskedelem) is számol. Ezzel több baj van.

Az egyik, hogy ez egy többemeletes lakóház építését jelentené. Erzsébetváros Budapest legsűrűbben lakott kerülete, körülbelül 2 négyzetkilométeren él több mint 60000 ember. Inkább a meglevő lepusztult, leromlott bérlakásállomány javítására, megújítására költeném az erzsébetvárosiak pénzét, mint új lakások építésére.

Kereskedelmi célú hasznosítás. Ez egy kisebb bevásárlóközpont(?) építését jelentheti, vagy más üzletekét. Minek? Közel van a Garay téri piac, a Keleti pályaudvar környékén rengeteg bolt van, egy óriási bevásárlóközpont is.

A koncepció előirányzata 4,4 milliárd forint. Ebből a közösségi funkcióké 1,1 milliárd, a piacié 3,3 ! Jelenleg az önkormányzatnak nincs forrása a projekt megvalósítására. De a terv szerint elköltenénk egy csomó pénzt (szerintem teljesen feleslegesen!) azért, hogy aztán valamiféle bevételben lehessen reménykedni (a vitában ez hangzott el érvként a piaci funkciók mellett).

Az egyik határozati javaslatban az szerepelt, „hogy az előterjesztésben kerüljön rögzítésre, hogy a terület legalább 60%-át úgy kell beépíteni, hogy az elsősorban közösségi célokat szolgáljon”. Ez magyarul még a 60%-os közösségi célú hasznosítást sem garantálja.

Fentiek miatt módosító indítványomban 100%-os közösségi funkciójú hasznosítást kértem.

Sem fideszes, sem DK-s, sem szocialista képviselőtársaim nem támogattak.

Én olyan Százház utcai hasznosítást szeretnék, mely közparkot, tanuszodát, nyári-téli sportlehetőségeket, közösségi kertet, esetleg játszóteret, kutyafuttatót jelent. Meggyőződésem szerint ez javítaná az erzsébetvárosiak életminőségét!

 

 

Moldován László

LMP

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Józsefvárosi közügyek

2015.05.22. 16:28 jt

Ezen a blogon régóta nem jelent meg írás Józsefvárosról, az ottani történések átköltöztek a képviselői blogra. A választás óta eltelt időszak fontosabb kerületi eseményeiről a következő cikkek születtek:

  • Fénymásolt rezsiszámlákkal számolt el a Fradi
    • Egy feljelentés története, amelyben az önkormányzat által évi 20 millióval támogatott sportcég gyakorlatilag mindennel elszámolhatott volna, mégis sikerült ezt törvénytelenül megtenni.
  • Nemzeti Közszolgálati Kisgömböc
    • A kormányzatban erős hátszéllel rendelkező NKE most a Wallenberg iskola és a Bárka színház épületét kebelezi be.
  • Múzeumi Negyedet Józsefvárosba
    • A Városliget zöldjének beépítése helyett legyen az elhagyott, romos Józsefvárosi pályaudvar területén. Óriási impulzust jelentene a kerület szomszédos, lepusztult részeinek fejlődéséhez az állami beruházás idehozatala.
  • A társadalmi ellenállás ellenére is összevonják az óvodákat
    • Csepel és Újbuda után Józsefvárosban is óriási ellenállást váltott ki a terv a szülők és az óvópedagógusok részéről. Itt azonban a petíció ezer aláírójának, ebből 700 szülő akaratát semmibe vége tolták át az összevonást. A szülők véleményét az LMP képviselője vitte be a testület elé az anyaghoz nem mellékelt, de korábban kikért hivatalos vélemények felolvasásával.

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Címkék: politika 8ker 2015

Újragondolás

2015.05.06. 16:37 Lastres

Terézváros képviselő-testülete, jelentősen módosítva az LMP-s előterjesztést, az alábbi szövegű határozatot fogadta el tegnap a Liget Budapest projekt kapcsán:
"Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testülete felkéri Hassay Zsófia polgármestert, hogy amennyiben az új múzeumi épületek nem az eredeti helyszínen valósulnak meg, folytasson tárgyalásokat a Nyugati-pályaudvar mögötti barna mezős terület projektbe való bevonásáról, s egyben a helykijelölő pályázat újragondolásáról."

Puha megfogalmazás, kétségtelen. Mégis kifejezi azt, hogy még Terézváros - egyébként fideszes többségű - képviselő-testülete sem tartja jó ötletnek a jelenlegi elhelyezést, az óriási épületek zöldbe telepítését. (Amúgy a határozat második fele kicsit önfarkába harapó kígyó: hiszen a helykijelölő pályázatot nem akkor kell újragondolni, amikor kiderül, hogy nem az eredeti helyszínen "valósulnak meg" az épületek; akkor nem ott fognak "megvalósulni", ha előbb van egy új helykijelölő pályázat, ahol máshova is lehet tervezni...)

liget_muzeumok_e.jpg


Az is jelzésértékű, hogy egy fideszes önkormányzat nyíltan felveti, a hatályban lévő Városliget törvény és a kormány hivatalos támogatása ellenére: lehet, hogy még sem ott valósul meg a projekt, ahova tervezték. Ezek szerint a projekt támogatása az általunk láthatatlan szférákban valóban megingott, annyira, hogy egy kerület bejelentkezhet alternatív helyszínekkel. (Ez egyébként Józsefvárosban is felmerült már, a józsefvárosi pályaudvarral kapcsolatban, ott határozat még nem született). Sőt tovább megy, már felvázolja a jelenlegi tervek bukása után teendő lépéseket. Kár persze, hogy nem tudjuk, mi folyik a háttérben - ez az egyik dolog, hogy miért elszabott az egész projekt: a nyilvánosság hiánya. Állítólag kormányülésen fog szerepelni a kérdés, de nem tudjuk hogy melyiken, és nem tudjuk, hogy milyen előterjesztéssel. Állítólag gondolkoznak alternatív helyszíneken egyesek, például L. Simon László, aki aztán össze-vissza nyilatkozik, egyik nap ezt, másik nap azt. Állítólag 30 milliárd forint lesz rá a jövő évi költségvetésben, de a tervezetet még nem ismerjük.

Mindezzel együtt a terézvárosi határozat határozottan gyengébb, mint a minapi zuglói, ahol - a fideszes képviselők kivételével - megszavazták, hogy egyértelműen ellenzik a múzeumi negyedet. A terézvárosi képviselőknek is ezt kellett volna tenniük, hiszen a lakosok, akiket elvileg képviselnek, és akikre felesküdtek, túlnyomórészt ellenzik a ligetbeépítést. Viszont, ami fontos, és amit a döntéshozóknak most minimum követniük kell a következő döntésüknél, az az utolsó szó: újragondolás.

Heltai László

önkormányzati képviselő, Terézváros 

 

 

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

LMP-s siker: Terézváros is parkot szeretne a Ligetben, nem új épületeket!

2015.05.05. 15:03 Lastres

A Városliget megvédése ügyében jelentős lépést tettünk ma! A képviselő-testületben Juhász Timi javaslatára előterjesztést tettünk, hogy Terézváros is nyilvánítsa ki: nem kér a Ligetbe építendő új múzeumi épületekből, a park jelleget szeretné megőrizni. Valamint hogy szólítsa fel az Országgyűlést a Városliget törvény visszavonására. 

csoportkep_logoval_fent.jpg

Úgy látszik, jól érveltünk, mert ma délelőtt a fideszes többségű testület, felpuhítva ugyan, de elfogadta a javaslatot! Azt ugyan nem mondta ki, hogy ellenzi a múzeumi negyedet (ahogy javasoltuk), de felkérte a polgármestert, hogy kezdjen tárgyalásokat az elhelyezési pályázat újranyitásáról. Ami nyilván azt jelenti, hogy a mostani elhelyezés nem jó...

Persze ez a határozat, akárcsak a múlt heti zuglói, jogi erővel nem bír a projekt végrehajtói felé. De jelzi: a helyben lakók, és az őket képviselő önkormányzatok ellenzik új épületek telepítését a Ligetbe, s parkot szeretnének. 

Felkészül a VII. kerület, Erzsébetváros, ahol Moldován Laci hasonló javaslattal élt a testület felé. Reméljük, ott még kevesebb akadályt kell leküzdeni :) (Budapest legkevesebb zöldterülettel rendelkező kerületéről van szó,ugye.)

(A határozat pontos szövege még nincs meg, mert helyszíni módosítások után született, amint meglesz, frissítek.)

Heltai László

képviselő, Budapest VI. kerület

 

3 komment
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Maradjon a Liget park! - szombati fórumunkról

2015.04.27. 11:32 Lastres

Szombaton a városligeti Kertemben tartottunk nyitott beszélgetést a Liget Budapest projektről „kellenek-e új múzeumok a Városligetbe?” címmel.

A meghívott beszélgetőtársak Pásztor Erika, az Építészfórum főszerkesztője, Pető Ernő történész-muzeológus és Szél Bernadett, az LMP társelnöke voltak.

A beszélgetés felvezetéseként idéztem abból a levélből, amit a Középiskolai Tanáregylet budapesti köre intézett a Székesfőváros Tanácsához a Városliget liget jellegének visszaállítása iránt, 1897-ben. Ezt az idézetet nagyon szeretem, mert egy mondatban tartalmazza szinte összes problémát:

"Majdnem úgy tűnik fel, hogy valahányszor valamely középület számára ingyen telekre van szükség, ezt mindenkor a Városliget fogja megbánni." (1897. május 5.)

liget_0425_kep.jpg

A beszélgetés a kezdetektől az aktuális helyzetig sok témára kiterjedt. A közönség kérdései és véleménye alapján az is kiderült: a múzeumi negyed Városligetbe helyezésének terve minimális támogatottságnak „örvend” mind a helyiek, mind a szakma körében. Főképp azért, mert a hivatalos tervek már az első, alapvető kédésre sem tudnak válaszolni: MIÉRT PONT IDE??

A meghívottak közül Pásztor Erika elmondta:az egész projekt lehet, hogy egy félreértésből indult, amikor Finta Sándor, Budapest főépítésze azt mondta Baán Lászlónak, hogy a Ligetet rendbe kell hozni. Utóbbi félreértette, és a múzeumi negyed iránti támogatásnak vélte...

Ami egyébként korábban nem így nézett ki, eredet tervek szerint – már amikor eljutottak a Városliget környéke, mint helyszín felhasználásához –a korábbi Felvonulási tér betoncsíkján sorakozó múzeumokról volt szó. Aztán hirtelen az egész liget, a zöldterületekkel együtt bekerült a tervekbe...

Pedig, egyetértve sokakkal, pl. Erick van Egeraat holland építesszel, úgy véli: Budapest maga a múzeum. S hogy ami területet egyszer már elvettünk a természetből, azt kellene tovább hasznosítani, nem újabb zöldterületeket kiszakítani a kevésből.

Pásztor Erika megmutatta azt is, hogy hova s mi épülne. Például a beszélgetés helyszíne, a Kertem kávézó helyén a Magyar Zene Háza terülne el. De a legdurvább beavatkozás a Nemzeti Galéria épülettömbje lenne. 40 méter magas(!), óriási építmény. A jelenlegi látványtervek torzítanak, kisebbnek mutatják, mintha alig nyúlna a fák fölé. De ez csalás, mint ahogy a múlt pénteki konferencián Zoboki Gábor is említette, hisz ha méretarányosan nézzük, a látványterveken 30-40 méter magas fák (amik a valóságban maximum 20-25 méteresek) és 3 méter magas emberek vannak!  A MűPa, a maga igen nagy tömbjével, mindössze 26 méter magas. Ez az épület több, mint másfélszer nagyobb lenne.

Végszóként azt mondta: fontos kérdés, hogy mit is akarunk? Ne csak mindig arról beszéljünk hogy mit nem. Az ilyen beszélgetések arra is szolgálnak, hogy az emberek bekapcsolódhassanak normálisan a közügyekbe, és kialakíthassuk, mit is szeretnénk. 

Szél Bernadett, az LMP társelnökeazzal kezdte, hogy visszaemlékezett a Városliget törvény 2013 decemberi elfogadására, amikor ő képviselte az LMP álláspontját a Parlamentben. A törvény szinte egy kaptafára készült a szintén akkoriban tárgyalt Normafa törvénnyel: kivette minden helyi szabályozás és terv hatálya alól a területet, és lényegében egy biankó felhatalmazást adott a kezelőknek bármire.

A törvényt egy vasárnap délután nyújtották be – Papcsák Ferenc, akkori zuglói polgármester egyéni képviselői indítványa volt. Hétfőn már a bizottság tárgyalta, kedden a plenárison le is zavarták a „vitát”...

Detti emlékei szerint Papcsák Ferenc „álmokra” hivatkozott,  és hogy a nagyívű fejlesztések mennyi jót hoznak.  Miközben már akkor kiderült, hogy nincsenek hatástanulmányok, a szakmával nem egyeztettek (sőt ellenérzéseiket hangoztatták), a helyieket teljesen kihagyták az egészből.

Kisebb vita alakult ki akkor, amikor valaki megemlítette, hogy idén „csak” 15 milliárd forint van a projekre, és ez egy ilyen beruházásnál nem sok pénz. Detti szerint ez egy megalomán elképzelés: csak a múzeumi negyed részét 150 milliárdra becsülik. Amikor a Kormány azzal utasítja el az isztambuli egyezmény végrehajtását, a családon belüli erőszak elleni hatásos fellépést, hogy nincs rá pénz – 8 milliárd forintot kértünk volna a költségvetésből -, akkor ez igenis sok pénz. Amikor a frakció hiába kérte, hogy minden gyerek egy évben eltölthessen egy hétvégét vagy hetet egy erdei iskolában, hogy közvetlenül tapasztalhassa meg a természetet, annak működését, itt élő állatokkal közvetlenül érintkezhet – amikor erre nincs pénz, akkor az a 15 milliárd nagyon sok pénz. Nem beszélve a Biodómról, ahol a hírek szerint vízi szafari is lesz.

Pető Ernő egy hasonlattal kezdte:ezek a múzeumok tulajdonképpen lovasszobrok. Lehetne egy olyan törvényt hozni, hogy bizonyos pozíció felett lovasszobor járna a vezetőknek, így nem kényszerülnének rá, hogy ilyen kerülő úton, sokkal nagyobb kárt okozva állítsanak maguknak emlékművet.

Komolyabban véve, a múzeumi negyed, mint koncepció sok sebből vérzik. Kettőnél több múzeumot az ember nem tud megnézni, ha rendesen koncentrál. Sokkal hasznosabb, ha lehet közben kicsit sétálni, lazítani. És a „remélt” 1-1,5 milliós látogatószám-növekedés sem biztosított. A legnagyobb látogatottságú múzeumaink, a Szépművészeti és az egri Dobó vármúzeum, 500-600 ezres látogatottságúak. A Szépművészeti ennél magasabbat is tud, ám az az egyedi kiállításoknak köszönhető.

Vannak példák múzeumi negyedre, akár új építésűekre is a világban. Például Valenciában, ahol ráadásul jelentősen növekedett a látogatószám is. Csakhogy ez éppen egybe esett a világturizmus növekedésével, a fapadosok elterjedésével, az egy hétvégés turistautak megugrásával! Azaz nem állítható, hogy a múzeumok miatt történént a növekedés. És az sem mellékes, hogy Valenciában sok plázát is építettek, úgy néz ki a terület, hogy múzeum-pláza-múzeum-pláza, ezt talán itt mégse kéne...

Vannak persze évtizedes hiányok, a fotómúzeum, az építészeti múzeum, vagy a Magyar Zene Háza olyan dolgok, amiket már régóta szeretnének megvalósítani. Ám nem így kellene. 

Muzeológiai szempontból a legkritikusabb kérdés a műtárgyak mozgatása. A Nemzeti Galériában 150 000 műtárgy van. Ezeket kellene lehozni a várból. Ezeknek a műtárgyaknak a mozgatása olyan követelményeket támaszt, ami már önmagában óriási költség. Zárt, klimatizált tárolókban, rázkódás nélkül, sérülésveszély nélkül kellene lehozni őket. Ekkora műtárgy számnál az, hogy számos alkotás megsemmisüljön, egyszerűen elkerülhetetlen.

Végszóként elmondtam: biztos vagyok abban, hogy ez a megalomán terv nem fog megvalósulni, ám ahhoz nekünk még sok mindent meg kell tenni. Sorban meg kell cáfolni minden hangoztatott indokot, a gazdaságitól az építészetin át a zöld területeket illetőkig, és ezt tudatosítani mindenkiben.

Heltai László 

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

LMP helyi hírlevél - április

2015.04.17. 19:08 Lastres

Múzeumi negyed a Városligetben – Na nemá!

2013-ban a Kormány gondolt egyet és úgy döntött, hogy kisajátítja a Városligetet (2013. évi CCXLII. törvény), amely addig Zugló és a Főváros tulajdonában és kezelésében állott. Mindezt tette azért, hogy kiemelt beruházás keretében sok-sok baromi ronda modern beton és üveg épületet, mélygarázsokat építhessen a tervezett büdzsé alapján 150 milliárd forintból. 

liget_rita.jpgBár a Liget közigazgatásilag nem Terézvároshoz tartozik,  azonban az elvitathatatlan tény, hogy a kerület lakosainak mindennapi és közvetlen köze van a ligethez, életünket jelentős mértékben határozza meg.

A Corvinus Egyetem a Múzeumi negyedről készített kutatásában, mely egy 30.000-es mintán alapult, megállapította, hogy a ligetbe látogatók 62,8%-a a park természetszerű jellegét, 48,2% -a a növényzet, idős fák, 29,1%-a a csend, nyugalom meglétét említette a park legfőbb vonzerejének. A múzeumokat ugyanakkor csak 15%, a rendezvényeket 6% preferálta. Egyértelműen látszik a számokból, hogy a belső kerületek lakosainak, köztük a terézvárosiaknak az egyetlen közeli helyük, ahol rekreációs céllal tölthetnek időt, ahol a természetélményt megélhetik és erre van főleg igényük. Az sem csoda, hogy a múzeumok ligetbe vonzó ereje ilyen alacsony lett – elvégre, ha Cézanne van a Szépművészetiben, amire kíváncsi vagyok, az sem zavarna, ha a Szépművészeti Mátyásföldön lenne…

A terézvárosi Városgazdálkodási és Környezetvédelmi Bizottságban kezdeményeztük a párbeszédet a témáról, és szeretnénk elérni, hogy első körben a Bizottság, majd Terézváros Önkormányzata is helyezkedjen az itt élők oldalára és közleményben ellenezze a projektet.

Erről lesz szó jövő szombaton, 14 órakor a Kertemben nyitott beszélgetésünkön. Gyere el :)
https://www.facebook.com/events/936469339717658/

Juhász Tímea

 

TTIP - a jövő kiárusítása?

Ma még kevesen tudják, mit jelent a TTIP. Transatlantic Trade and Investment Partnership: lényegében egy szabadkereskedelmi egyezmény az EU és az USA között. Magyarországon keveset foglalkoznak vele, pedig életünket alapvetően változtathatja meg. Európa szerte erősödnek a tiltakozások, és most már - köszönhetően az LMP-nek - itthon is kezdenek odafigyelni rá, volt parlamenti vitanap, civil szervezetek is demonstráltak egy nagy Trójai Falóval.

ttip_detti.jpg

ttip_piac.jpg

 



 

 

 

 

 

Miért ellenezzük ezt az egyezményt? Mert minden olyan "korlátot" lebontana, ami a kereskedelem útjában áll: pedig ezek a korlátok többnyire az egészségünket, a környezetünket, a helyi gazdaságot védik. Azaz feláldoznák ezeket a fontos dolgokat a profitért. 

Ezt úgy érik el, hogy amit szabad az egyik országban, azt nem lehet tiltani a másikban sem. Néhány példáa, milyen veszélyeket rejt ez: 

- Klóros csirke: Az USÁ-ban megengedett, hogy a levágott csirkéket klóros vízbe áztatva "készítsék fel" a bolti eladásra, ezzel "szedve le" róla a kórokozókat és egyéb dolgokat.
- az USA-ban engedélyezett a GMO termékek gyártása, nálunk az alkotmány tiltja - most még. 
- csökkenhetnek a munkavállalói jogok (mintha a Fidesz új munka törvénykönyve ne lenne elég...), mert az USA kevesebb jogot ismer el (pl. sztrájkjog). 
- a magyar kormányt multi cégek nemzetközi bíróság elé rángathatják, ha állampolgárai védelmében olyan környezetvédelmi, egészségügyi szabályokat merészelne hozni, amik sértik a cég profitját! (ez Mexikóval már megtörtént). Súlyos összegeket fizethetnénk nekik. 
- a nagy, "egységes" piac megint csak az óriásvállalatoknak lenne jó, a kis vállalkozások - akik egy egsézséges gazdaság gerincét alkotják - veszélybe kerülnének. 

Ez az egyezmény tehát egy nagy gazdasági térséget hozna létre. Még támogatói szerint is a haszna mindössze a GDP 0,3-0,4%-os (!) többlet-növekedése lenne - kára viszont rengeteg. Ezért tiltakozunk ellene. 

Bővebben: 
http://lehetmas.hu/stoptti

A holnapi demonstráció eseményoldala: https://www.facebook.com/events/1584590181758658/

 

Enyém, tiéd, övé - Közös problémánk a Társasházban!

A kerületünkben lévő házak nagy része az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején épült.

Bár erős anyagból, nagy tudású építész tervezők és tapasztalattal rendelkező építőmunkás szakemberek által készültek (sokkal jobb minőségben, mint az új építésű házak), az idők folyamán sokat romlott az állapotuk, egyrészt elhasználódtak, a háborús küzdelmek során megrongálódtak, másrészt a minden hozzáértést nélkülöző beavatkozások miatt mentek tönkre, veszették el eredeti értékeiket.

Sokat változott az idők során a tulajdonosi szerkezet is. A legtöbb ház eredetileg magánkézben volt és bérházként működött, az egypártrendszeri időkben államosították ezeket és a házkezelőségek tartották fenn úgy-ahogy az épületek állagát, majd az 1990-ben bekövetkezett rendszerváltás után a lakásokat a tulajdonosaik megvásárolhatták, és a házak társasházakká alakultak.

Egykoron a házakban volt házmester, aki ott élt, ismerte a lakókat, az új beköltözőkkel felvette a kapcsolatot, ismertette a házirendet. Volt olyan ház, ahol az emberek ismerték és tisztelték egymást, odafigyeltek a többiekre, nem volt ritka, hogy a szomszédok között baráti viszony alakult ki. Milyen jó lenne manapság is ilyen házban élni!

A mai társasházak ügyeit a társasházi törvény alapján a közös képviselők (akiket mostanában inkább önképviselőknek lehetne mondani) intézik, és a társasházkezelő cégek, akiknek a haszonszerzés a céljuk, nem a lakók érdekeinek képviselete. Természetesen vannak kivételek, olyan közös képviseletek, amelyek valóban a lakók érdekében járnak el. Egyes házakban pedig maguk a lakók jelölnek ki maguk közül közös képviselőt.

lakogyules_587x392px.jpg

Mi, - az LMP tagjai -, az emberekkel folytatott beszélgetések alkalmával azt tapasztaljuk, hogy sajnos a kivételek csak erősítik a szabályt, egyre több ember kiszolgáltatott helyzetbe kerül a jelenlegi közös képviselői rendszer által, és ez a jelenség fokozatosan erősödik.

A társasházi törvény kimondja, hogy ha egy közös képviselő nem jól végzi munkáját, csak a társasház közössége jogosult a leváltására. De sajnos tudjuk, hogy az emberek legtöbb esetben közömbösek e téren. A tulajdonosok és lakók elszigetelődtek egymástól, egymás mellett élnek, de nem közösségben.

Ezen szeretnénk mi, LMP-sek változtatni!

Néha ámulva nézzük, hogy a mellettünk levő társasházban rendszeresen fejlesztéseket végeznek, szépítik a házakat és nem tudjuk az okát, hogy miért pont a miénkkel nem történik semmi.

Egyszerű a válasz! Mi magunk nem veszünk aktívan részt a közgyűléseken, nem nézünk utána a társasházunk könyvelésének, nem kérjük a szükséges dokumentációt ahhoz, hogy képben legyünk a házunkkal, otthonunkkal kapcsolatban.

Ha információhiánnyal rendelkezünk, ha nem olvasunk erről a témáról, ha végképp tudatlanok maradunk és nem ellenőrizzük a közös képviselő munkáját, akkor ő saját meglátása és igényei szerint játszik a pénzünkkel. Nem pályázik semmilyen beruházásra és egyszerűen a közgyűlésen kijelenti nekünk, hogy a ház tartozása miatt ez nem lehetséges. És sajnos még az is lehet, hogy igaza van: egyre többen nem fizetik a közös költséget, nagy akadályt gördítve így az elé, hogy egy beruházás elinduljon egy társasházban. A társasházi törvény kimondja, hogy háromszori felszólítás után a közös képviselőnek el kell indítani a nem fizetővel szemben a végrehajtást. Sajnos ehelyett gyakran a közös költség felemelése jelenti a megoldást. Ismerünk olyan házakat, ahol 5 éve a rendesen fizető tulajdonosok fizetik a potyázók tartozását. Soha nincs vége, mert a nem fizető tulajdonosok úgy gondolják, hogy ez így rendben van, a közös képviselő pedig semmit sem tesz e probléma rendezésért.

Tényleg el kell ezt fogadni? El kell fogadni, hogy sok-sok éveken keresztül azok helyett is mi fizetünk, akik nem is hajlandóak tartozásukat még részletekben sem kiegyenlíteni?

Mi tudjuk, hogy vannak, akik igen nehéz körülmények között élnek, mégis igyekeznek a rájuk eső költséget kifizetni, de mások abszolút nem mutatnak hajlandóságot erre. Az ő viselkedésük hátráltatja a házak fejlődését, ezért a közös képviselőt rá kell bírnunk, hogy hatékonyan avatkozzon közbe, ha ilyen problémákkal szembesül.

Mert itt vagyunk mi, állampolgárok és tulajdonosok, aki kezünkbe vehetjük a döntést, amennyiben részt veszünk minden társadalmi folyamatban, így a társasházi közgyűléseken is,és rendszeresen megbeszéljük egymással a minket érintő gondokat. Természetesen a beszélgetések ne csak panaszáradatot jelentsenek, találjunk közösen egy jó megoldást! Ne legyünk kiszolgáltatva másoknak!

A döntés a kezünkben van!

Az LMP 6. kerületi csoportja elkötelezett abban, hogy segítse a lakókat ebben a folyamatban. Áprilisban elindítunk egy közösségi beszélgetési programot a társasházakban, ahová invitáljuk a lakókat, hogy közösen tárjuk fel, milyen problémákkal küzdenek a lakóközösségükben. Szeretnénk, ha minél többen részt vennének a találkozókon, mert csak így lehetséges a megoldásokra összpontosítani, összehangolni elképzeléseinket.

Szilágyiné Lucy, Soós Andrea, Hajdú Krisztina

 

 

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Hétköznapi izgalmak – márciusi képviselő-testületi ülés a VI. kerületben

2015.03.31. 16:12 Lastres

Terézvárosban ismét egy „izgalmas” ülésen vagyunk túl. Újabb igen fontos javaslatunkat fogadták el! – majdnem. 

Kezdődött azzal, hogy a napirendet meg sem szavaztam. A Fidesz ugyanis nem volt hajlandó napirendre venni azt az mszp-s javaslatot, hogy a Polgármester rendszeresen számoljon be, hogyan is áll a választási csalásos nyomozás, mit tudnak… (a gyanú szerint ugye a Fidesz az önkormányzati választásokon a Schmuck Andor-féle „szocdemeknek” adott át több száz nevet, azok meg aláírásokat hamisítottak rá.)  Érthető, hogy kényelmetlen nekik erről beszélni, de attól még elfogadhatatlan a cenzúra.

A következő izgalmas pont az önkormányzat családbarát munkahely kialakítását célzó pályázata volt. (Egy konditerem építéséről van szó a dolgozóknak). Itt üvöltözésbe fajuló, személyeskedő „vita” alakult ki a „kritizáló” mszp-s Hatvani Csaba és a fideszes Czuppon Zsolt között. Hatvani belekötött abba is, hogy a Czupponék a kisgyereküket is "behordják" a hivatalba, sőt bizottsági és testületi ülésekre is! Erre azért mondtam neki, hogy szerintem ez igencsak gáz egy állítólagos „baloldali” képviselőtől, hogy az fáj neki, hogy az asszony nem marad otthon a tűzhely és a kölykök mellett. Felhoztam az olasz EP képviselőnő, Licia Ronzulli példáját is, aki az ülésterembe is magával vitte csemetéjét. (Oké, valami kis igazság volt abban, hogy ha ők megtehetik, akkor a hivatal többi dolgozója is megtehesse, de alapvetően gusztustalan volt pont ebbe belekötni).

Aztán az előterjesztést szinte mindenki megszavazta – Hatvani is. Ez annyira jellemző, a nagyhangú melldöngetés az megy, aztán amikor szavazni kell, akkorra valahogy becsirkül, s nem vállalja a véleményét. (Pedig a konditermet csak az önkormányzat dolgozói használhatják, „mezei” terézvárosi nem.)

A nap csúcspontja az volt, amikor arról a – többedszer beterjesztett – lmp-s javaslatról szavaztunk, hogy a helyi népszavazás alsó határát vigyék le a törvényi minimumra, 10%-ra (most 20%). Ismét elmondtam az érveimet, a válasz süket csönd, majd – 8 igennel megszavazzuk! (14 tagú a testület). Már éppen kezdtem volna örülni, amikor az egyik fideszes szólt, hogy izé, félreértették, nem tudták miről… Úgyhogy újraszavaztunk, ekkor már papírforma. Bár nem értem, ez miért fáj nekik, miért ellenzik, van olyan fideszes kerület, ahol 10% ez az érték. Mindegy, beterjesztjük még néhányszor, hátha egyszer el is olvassák az indoklást.

Hát így, Húsvét előtt. 

Heltai László, önkormányzati képviselő

66252_530640_1000x700.jpg

Forrás: best-posts.com

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

ERZSÉBETVÁROSI ÖNKORMÁNYZATI NAPLÓ IV.

2015.02.27. 09:36 oglu

 

Most akkor ki az ellenzéki Erzsébetvárosban?

 

 A február 17-i testületi ülésre benyújtottam a Fővárosi Közgyűlésben már LMP-s javaslatra elfogadott, az ingatlanok elidegenítésével kapcsolatos proaktív adatszolgáltatásról szóló határozati javaslatot Erzsébetvárosra adaptálva.

A fideszesek közül hatan tartózkodtak (köztük a polgármester, aki a fővárosban vita nélkül megszavazta), egy nemmel szavazott, egy valamiért nem szavazott. A két szocialista képviselő (Devosa Gábor és Kispál Tibor) közül egyikük tartózkodott, a másik kiment a teremből a szavazás alatt, és egy képviselő (Molnár István), aki ugyancsak a baloldali összefogás jelöltje volt az önkormányzati választáson (de most független), nem szavazott. Így a hat igen szavazat (négy baloldali (a Szövetség az Európai Erzsébetvárosért frakció), a jobbikos képviselőé, plusz az enyém) kevésnek bizonyult, előterjesztésemet elutasították.

Határozati javaslatom második része visszamenőleg 2002-ig tette volna transzparenssé az ingatlanszerződéseket (a Hunvald-féle ingatlaneladások kezdetéig). A szavazási arány szinte megismétlődött (illetve az egyik előbb tartózkodó fideszes most nemmel szavazott, az előbb nem szavazó pedig tartózkodott).

A most is tartózkodó, illetve „távol levő” három baloldali képviselő a Hunvald-érában is önkormányzati képviselő volt. Gondolhatnám, hogy csak az ingatlaneladások transzparenciája zavarná őket, de nem. Két interpellációimnál is (melyekben a jegyző, illetve a polgármester magatartását kifogásoltam bizonyos ügyeken) a válaszokat (melyeket én nem fogadtam el) kettejük (Devosa és Molnár) „közreműködésével” fogadta el a testület.

Moldován László, LMP-s erzsébetvárosi önkormányzati képviselő

 

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

ERZSÉBETVÁROSI ÖNKORMÁNYZATI NAPLÓ III.

2015.02.12. 23:16 oglu

Furcsa jegyzői eljárás, és sikerült leszavazni 5 év után egy pofátlan fideszes előterjesztést!

 

 Naplóm előző részében leírtam a december 17-i testületi ülésen elfogadott SZMSZ-módosításokat, most két olyan, e testületi ülésen történt dologról írnék, melyek mellett nem mehetek el szó nélkül.

 1. Az ülésre beterjesztettem a Zuglóban novemberben már elfogadott, a közérdekű adatok közzétételéről és a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről szóló rendeletet. Természetesen Erzsébetvárosra adaptáltam, és k-monitoros észrevételekkel egészítettem ki. Bár Zuglóban egyhangúlag fogadták el (tehát a fideszes képviselők is), nem voltam benne biztos, hogy Erzsébetvárosban is hasonlóan simán mennek majd a dolgok. Ezért

a napirendi pontok közzététele előtt két nappal elküldtem a hivatalnak az előterjesztést, a címzettek közé betettem az aljegyzőt és a jegyzőt is, és kértem, szóljanak, ha bármi jogi problémájuk lenne. Visszajelzés nem érkezett, az előterjesztést annak rendje és módja szerint a testületi ülés napirendjei pontjai közé felvették (6. napirendi pont).  Az előterjesztésben ez  olvasható: Törvényességi szempontból kifogást nem emelek: dr. Gotthard Gábor jegyző.

 A testületi ülésen, amikor a napirendi ponthoz értünk, a jegyző szót kért, és elmondta, hogy szakmai álláspontja szerint ez így törvénysértő, erről nem lehet rendeletet alkotni, és különben is, van olyan, a rendelettervezetben említett közérdekű adat, amelyik már szerepel a kerület honlapján (furcsa módon a képviselői vagyonnyilatkozatokat említette példaként, melyek Erzsébetváros honlapján való közzétételét fél órával korábban fogadtuk el pont az én SZMSZ-módosításom nyomán!). Én meglehetősen csodálkoztam, és visszavontam az előterjesztést (hiszen nem érzem magam kompetensnek a jegyzővel való szakmai vitához), de megjegyeztem, hogy furcsának találom, hogy ami Zuglóban nem törvénysértő, az Erzsébetvárosban az, és nehezményeztem azt az eljárást, hogy kérésem ellenére sem jelezték, hogy bármi jogi probléma lenne az előterjesztéssel, de itt, az ülésen törvénysértőnek minősítik (a nagy nyilvánosság előtt). A jegyző ragaszkodott szakmai álláspontjához.

 

2. A MAHIR Cityposter Kft. Budapest VII. kerület, Madách Imre tér 1. szám előtti közterület 2015. szeptember 1-jétől 2024. június 30-ig terjedő időszakban történő használatára, azaz ott egy darab 1 m2nagyságú hirdetőoszlop elhelyezésére irányuló kérelmet nyújtott be.

 Az előző ciklusban a fideszes többség talán az utolsó bizottsági ülésen már 2014. szeptember 1-jétől 2015. augusztus 31-ig hozzájárult a kérelemhez. Ezt hosszabbították volna meg 9 évvel!!! Hogy miért pont kilenccel, rejtély.

Az előzményekről annyit, hogy az előző ciklus utolsó testületi ülésén, 2014. augusztus 25-én a kényelmes fideszes többség (11:6) könnyedén szavazta meg a kerület 4 pontján ugyancsak 9 évre!!! a MAHIR hirdetőoszlopainak elhelyezését. Hogy a Madách téri akkor miért maradt ki, nem tudom.

De most, a mostani ciklusban már mások az arányok, 8 fideszes képviselővel szemben 9 ellenzéki van. És amire 5 éve hiába várok, végre bekövetkezett: sikerült leszavazni egy pofátlan fideszes előterjesztést: csak a 8 fideszes képviselő támogatta!

Nem nagy győzelem, de mégis valami sikerélmény!!!

 

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

ERZSÉBETVÁROSI ÖNKORMÁNYZATI NAPLÓ II.

2015.02.06. 15:17 oglu

A december 17-i testületi ülés egyik legfontosabb napirendi pontja rendeletalkotás volt Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő­-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 48/2012. (XII.17.) önkormányzati rendelet módosításáról

 Az SZMSZ módosítására már az október 27-i alakuló ülésen is sor került. Az előzetes megbeszéléseknek megfelelően a képviselő-testület működésének demokratizálása, átláthatóbbá tétele volt a fő cél.

A főbb változások:

a, A képviselőcsoport (frakció) létszámát legalább 2 főben határoztuk meg (az eddigi 3 helyett), így három frakcióval rendelkezik jelenleg a testület.

b, A testületi ülésekre ezentúl az országgyűlési képviselőt is meg kell hívni.

c, A bizottságok ülésére szóló meghívót a napirendek anyagaival együtt úgy kell megküldeni, hogy azt a bizottság tagjai rendes és rendkívüli ülés esetén az ülés előtt legalább 3 nappal, megkapják. A bizottsági ülés helyét, idejét és napirendjét tartalmazó meghívót a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján rendes és rendkívüli ülés esetén az ülés előtt 3 nappal ki kell függeszteni, és a kerület honlapjára fel kell tenni.

d, 3 új tanácsnoki posztokat hozott létre a testület: vállalkozásfejlesztési tanácsnokkal, egyházügyi és civil szervezetek tanácsnokkal és fenntartható fejlődés tanácsnokkal gazdagodtunk.

 

 A december 17-i testületi ülésre több SZMSZ-módosítási javaslatom is volt, melyeket elfogadott a testület:

 a,  Eddig egy napirendi pont vitájában az előterjesztésre  az önkormányzati képviselők 2-2 percben reagálhattak. Az előterjesztő 2 percben válaszolt (vagy nem), majd szavazásra került sor. Javaslatom szerint viszontválaszra is lett lehetőség, és összesen 3 percet beszélhet egy képviselő.

b, Emlékezetes módon a testületi ülések közvetítését a helyi tévében évekkel ezelőtt megszüntette a fideszes kerületvezetés. Javaslatom alapján az ülésekről képfelvétel készül, mely (mivel a helyi tévé megszünt) az ülést követő 3 napon belül letölthető formában felkerül Erzsébetváros honlapjára.

c, 2015. január 1-től a képviselői vagyonnyilatkozatokat az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni (eddig ez nem volt így).

 

 Fontosabb további változások az SZMSZ-ben:

 a, A testületi ülések  előtt a polgármester úgynevezett frakcióvezetői értekezlet keretében ad tájékoztatást az ülés főbb napirendi pontjairól. Ezen a frakcióvezetők és a független képviselők vesznek részt (természetesen a polgármesterrel és az egyik alpolgármesterrel együtt).

b, A képviselő-testületi rendes ülések ezentúl minden hónap harmadik szerdáján lesznek.

c, A testületi postázást követően az ülésre szóló meghívó haladéktalanul, a nyílt ülés napirendi pontjainak anyagai  másnap 12 óráig felkerülnek az önkormányzat honlapjára.

d, A rendkívüli ülésre szóló meghívót a napirendek anyagaival együtt legalább az ülés előtt 3 nappal 16 óráig – elektronikus úton – az érintettek részére meg kell küldeni.

e, Ha három hónapig nem kerül sor rendes ülés összehívására, rendkívüli ülés keretében is benyújtható interpelláció, mellyel ezentúl nemcsak a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez és a jegyzőhöz lehet fordulni, hanem a bizottságok elnökeihez és a tanácsnokokhoz is.

f, Az önkormányzati rendeleteket és normatív határozatokat a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni.  A rendelet és a normatív határozat elfogadásáról a lakosságot az önkormányzat hivatalos internetes honlapján azok megjelentetésével, az Erzsébetváros újságban az elfogadott döntések számát és címét tartalmazó közleménnyel tájékoztatni kell.A rendeletet és a normatív határozatot a kihirdetéssel egy időben meg kell jelentetni.

g, A testületi ülés jegyzőkönyvét az Mötv. 52. §-a szerint kell elkészíteni, azzal az eltéréssel, hogy a hozzászólók hozzászólásait szó szerint kell rögzíteni. A jegyzőkönyvet – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – a lakosság számára a Polgármesteri Hivatalban hozzáférhetővé kell tenni. A kivonatolt jegyzőkönyvet a testületi üléstől számított 4 munkanapon belül, a jegyzőkönyvet annak elkészültét követő 24 órán belül a kerület honlapjára fel kell tenni.

 Moldován László

LMP-s önkományzati képviselő

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Kedves Mikluás!

2014.12.05. 10:23 jt

SRB levelet írt a Mikulásnak a Parlamentből. Vajon kinek kért EU-s zászlót, varázspálcát, virgácsot vagy egy új családi villát?

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Magyarország minden településének új irányra van szüksége

2014.10.09. 12:04 jt

Merjen változtatni, szavazzon az LMP jelöltjeire!

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Józsefváros - Nézőpont - 41 - Az önkormányzati választás tétje

2014.10.09. 06:54 jt

2014.10.06

Munka és megbecsülés a hétvégi választásunk tétje. Amiből egyre kevesebbet csöpögtet a politikai elit a népnek, nekünk. Mind a vörös, mind a narancs.

Azért kell az LMP-re szavazni, hogy ne legyen többet offshore cégekkel üzletelés, ne kapjon lakást képviselő, ne legyen több százmillióval túlköltve a Teleki téri piac, ne legyen Jófiúk botrány, vagy hogy ne számolhassa el az FTC a 20 millió forintos támogatását fénymásolt rezsiszámlákkal.

Az új narancsos urak, Szíjjártó „luxusvilla” Péter, Lázár „lézerblokkoló” János, Rogán „lakópark” Antal, Kerényi „kaméleon” Imre az utóbbi években méltó módon lesüllyedtek Hagyóhoz és Zuschlaghoz. Azt gondoljuk, hogy ők mindannyian kifosztják hazánkat, eltapsolják, vagy ami még rosszabb, zsebre teszik a pénzt, amelyből a nép tisztes megélhetését kellene és lehetne biztosítani.

Azt szeretnénk, hogy a saját országunkban mi mondhassuk meg mit lehet megtenni velünk. Ez a tét! Ne szavazzon olyanokra, akik szavazatával már számtalanszor visszaéltek!

Mit tehet egy LMP-s polgármester a Józsefvárosért? Beruházunk energiahatékonyságba, a szakmunkákat főként kerületi emberekkel végeztetjük el, piaci béren adunk munkát. Rendezzük, élhetővé tesszük közös munkával a lakott és üresen álló bérlakásokat. Addig érvelünk, lobbizunk, amíg a kerületbe nem kerül a Múzeumnegyed és vele kb 150 milliárdnyi fejlesztés (a Magdolna Negyed Program most futó üteménél NEGYVESZER több). Segítünk a rászoruló anyákon, pénzt áldozunk az oktatásra, teret adunk a civil szférának és átlátható önkormányzatot, tiszta közéletet teremtünk.

Programunkról bővebben olvashatnak a Tiszta Lap újságunkban és a lmp678.blog.hu-n.  

Minden egyes LMP jelöltre adott szavazat hasznot hoz önnek.

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Moldován László erzsébetvárosi polgármester-jelölt választási videója

2014.10.07. 20:48 oglu

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!

Erzsébetvárosi Tiszta Lap, 2014-es önkormányzati választások

2014.10.07. 20:39 oglu

Örmény zsidó vagyok, "cigány", magyar ember, Moldován László – interjú Moldován Lászlóval, az LMP erzsébetvárosi polgármesterjelöltjével


– Meglehetősen mellbevágó az interjú címe. Mi a szándéka?
– Szeretném egyértelművé tenni, hogy számomra elfogadhatatlan mindenféle származás szerinti megkülönböztetés. Tudjuk, hogy a jobboldal hajlamos a származás szerinti differenciálásra, de most kiderült, hogy az úgynevezett baloldal is szavazatmaximálási szempontok miatt hajlandó ezt a kártyát kijátszani. Gondoljon Pásztor Albertre, vagy az egyik baloldali kerületi polgármesterjelölt csapatába tartozó rasszista rapperre. Számomra az a legmegdöbbentőbb, hogy felmérések bizonyítják, a baloldali szavazók hasonlóan cigányellenesek, mint a jobboldaliak. Kötelességemnek érzem, hogy egyértelművé tegyem: engem (és az LMP-t) soha nem az emberek származása, hanem a közösségért, a kerületért, a hazáért nyújtott 
teljesítmény érdekel.


– Miért gondolja, hogy alkalmas polgármester lenne?
– Négy éve vagyok önkormányzati képviselő. A négy év alatt megismertem az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal felépítését, működését. Én vagyok a legtöbb bizottsági ülésen részt vett képviselő (nem csak a saját bizottságom üléseit látogattam), azt hiszem, szakmai kérdésekhez is én szóltam hozzá a legtöbbet a testületi üléseken is az előterjesztőn kívül. Minden ülésre felkészültem, kialakítottam az álláspontomat (ezt egyébként elég sok képviselőtársam nem mondhatja el, pedig ezért kapja a fizetését). 


– Négy évi ellenzéki önkormányzati képviselőség után hogyan értékelné a fideszes kerületvezetés munkáját?

– A hozzá nem értés, a szakmaiatlanság, az erzsébetvárosi lakosok véleménye meghallgatásának teljes hiánya, a döntések előkészítésébe és a döntéshozatalba való bevonásuk még csak gondolat szintjén való megfogalmazódásának hiánya, az önkormányzat antidemokratikus működése, Erzsébetváros fideszes kifizető hellyé változtatása, valós tevékenységek helyett jól kommunikált látszattevékenységek, és most, az önkormányzati választások előtt részben az erzsébetvárosiak pénzén történő fideszes önfényező kampány; ezek jellemezték a működésüket. És még három fontos dolog: a Janikovszky iskola megbocsáthatatlan bezárása, a zöldfelületek radikális növelése szó szerint életbevágó szükségességének meg nem értése, a lakók pihenéshez való jogának semmibevétele a romkocsma negyedben.


– Ne haragudjon, de nem valószínű, hogy győzni fog a választáson. Ha ilyen rossz a helyzet, miért nem fognak össze a baloldallal?
– A kerületi helyzet tökéletesen leképezi a "nagypolitikát". Orbánt le kell váltani, ez nem kérdés. De úgy, hogy az a baloldal jöjjön vissza, mely Orbán hatalomátvételét előidézte? Egy Gyurcsány--Bajnai--szocialista párt és neoliberális gazdaságpolitika fémjelezte baloldal, mely láthatóan semmit nem tanult? Melynek egyetlen hiteles pozitív üzenete nincs, hogy miért őket kellene választani?

Az LMP a 25 éve regnáló politikai elit leváltását tűzte ki célul. Beállva az egyik oldal mögé ez lehetetlen. 

Erzsébetvárosban Vattamányt le kell váltani, ez nem kérdés! De az a baloldal jöjjön vissza, amelyik hasonlóan hozzá nem értő módon kormányzott, elkótyavetyélte a kerület ingatlanvagyonának egy részét, elég csak a Hunvald-féle ingatlanpanamára gondolni, vagy a kerületi parkoltatás 2009-es 10 évre!!! való magánkézbe adására (a hasonló adottságú Terézváros évi 300-500 millió forint bevételre tesz szert az önkormányzati kézben lévő parkoltatással), vagy az Almássy téri Szabadidő Központ több száz milliós felújítására, majd néhány év múlva történő értékesítésére, vagy a Garay téri piac minősíthetetlen felújítására, mely "csak" a környék lakói és a piaci árusok számára használhatatlan, bár valaki(k) biztosan jól járt(ak). Hogy a sportkomplexum és uszoda megépítése sem valósult meg, hogy egy elbukott csendrendeleten kívül gyakorlatilag semmit nem tettek a romkocsma negyed (igazából a lakók pihenéshez való jogának biztosításáért) problémáinak megoldásáért, hogy a légszennyezés okozta problémák kezelése fel sem merült bennük?

Az a baloldal, melynek jelöltjei között az elmúlt években is tevőleges szerepet vállaló jelöltek vannak, Hunvald Györggyel a háttérben?

Na ne! Az LMP ebben nem lehet partner! Meg akarjuk mutatni, hogy van választható harmadik alternatíva, hogy akiknek fentiek miatt (is) elegük van a két látszólag ellenséges oldal (de gazdasági-politikai elitjük összefonódása napi tapasztalat) a hatalomért, pénzért, pozíciókért való ádáz küzdelméből, miközben lassan 4 millió szegény ember van Magyarországon, 0.5 millió munkanélküli, miközben pártközeli oligarchák közpénz lenyúlása nem ismer határokat, az válassza Magyarország zöld pártja, az LMP kerületi jelöltjeit!

Tudta, hogy...

1. ...hogy az erzsébetvárosiak normális életkörülményekhez, pihenéshez való jogát sem a szocialista, sem a fideszes kerületvezetés nem tudta biztosítani a "bulinegyedben"? Hogy Erzsébetváros önkormányzata 2014 első felében mindössze kicsit több, mint 8 millió Ft felügyeleti díjat szedett be az éjjel is nyitva tartó, szeszes italt is árusító szórakozóhelyektől? 

Válasz: A szocialisták csak egy elvetélt csendrendeletre voltak képesek, a fideszesek csak egy látszategyeztetésre a lakók és a vendéglátóhelyek képviselője között. A parlament elfogadott ugyan egy, az éjfél után is nyitva tartó szórakozóhelyeket megadóztató törvényt, mely az új adóból származó bevételből remélt enyhiteni a problémán, de a bevétel jelentősen elmaradt a várttól (8 millió Ft 2014 első felében). Ekkora bevételből lehetetlen jelentősen mérsékelni a bulizók által okozott problémákat. Az LMP arra törekedne, hogy a problémák mérséklését lehetővé tevő bevétel folyjon be a szórakozóhelyektől, és az önkormányzat saját forrásaiból is áldozna a probléma megoldására, ahogy a negyed műemlékvédelmére is sokkal több pénzt biztosítana. Továbbá az LMP növelné az érintett utcákban a hatósági jelenlétet, megismerné és alkalmazná a külföldi jó gyakorlatokat, alkalmaztatná a most is rendelkezésre álló szabálysértési bírságolást, vécéket helyezne el a területen, kártalanítaná az elköltözni szándékozókat. Az érintettekkel havonta egyeztetne a megoldási módozatokról.

2. ... hogy a parkolásból származó önkormányzati bevételek Erzsébetvárosban jelentősen elmaradnak a hasonló adottságú Terézváros parkolási bevételeitől (évi 300-500 millió forint nyereség évente?

Válasz: Ennek oka még a szocialista vezetés által kötött kedvezőtlen szerződés, mely 2019-ig egy magáncégnek adta a parkoltatás jogát. Az LMP törekedne a szerződés felülvizsgálatára. 

3... hogy a képviselő testület antidemokratikusan működött az elmúlt négy évben? Hogy ellenzéki önkormányzati képviselők véleménye majdnem négy éve nem jelenhet meg a fideszes kerületvezetés által kézivezérelt kerületi médiában?

Válasz: : A "nagy politikához" hasonlóan a fideszes kerületvezetés semmibe vette, és korlátozta az ellenzék lehetőségeit, kontroll szerepét. A testületi üléseken az önkormányzati képviselők egy előterjesztéssel kapcsolatosan mindössze 2 percig beszélhetnek, és nincs lehetőségük az előterjesztő válaszára reagálniuk (például Terézvárosba 10 percig, és reagálási lehetőség is van). Mivel szinte kizárólag rendkívüli ülést hívnak össze, nincs lehetőség a kerületvezetést interpellálni, kérdéseket tenni föl nekik, napirend után kérdezni. Az ülések időpontját és az előterjesztéseket csak 3 nappal az ülés előtt teszik megismerhetővé (bizottsági ülések előtt 1 nappal!), így korlátozva az ellenzék számára szükséges felkészülési időt, és a lakosság beleszólását a helyi ügyekbe. Az ülések helyi tévében való közvetítését is megszüntették, nehogy a lakosság értesüljön az ellenzék véleményéről. Ellenzéki 
előterjesztést az első két évben egyáltalán nem fogadtak el, később is csak egyet-kettőt. Ellenzéki előterjesztések napirendre vételét csak kormányhivatali határozattal lehetett kikényszeríteni. Az ellenzéki képviselők mindössze egy bizottsági helyet kaptak (Molnár István kivételével, aki tanácsnok is), a valódi ellenőrző funkciót lehetővé tevő, önkormányzati cégben való felügyelőbizottsági és igazgatótanácsi helyeket nem. 

A kerületi médiában arra hivatkoznak, hogy a pártpolitikát nem engedik be a kerületi tévébe és újságba. Hülyének nézik az erzsébetvárosiakat, hiszen Rónaszékiné és Vattamány cikkekkel és képekkel van tele (a fideszes belső harc eldőltével csak Vattamánvéval) a kerületi újság és tévé, és más fideszes önkormányzati képviselők is szerepelhettek. Az egyetlen kivétel Molnár István képviselő (akit egyébként tanácsnoknak is megtettek), ő egyszer szerepelt az újságban. Ő most baloldali jelölt. Az LMP demokratikusan, átláthatóan vezetné a kerületet. Rendes ülések lennének (7 nappal előtte meghirdetve, hogy a lakosság is időben megismerhesse az előterjesztéseket), ahol az ellenzékiek is megfelelő időt kapnának a reagálásra. A helyi tévé egyenes adásban közvetítené az üléseket, és a 
helyi újság is írna az ott történtekről. Az ellenzéki előterjesztéseket is elfogadná a kerületvezetés, ha Erzsébetváros javát szolgálnák. A ellenzéki képviselők számára lehetővé tennénk, hogy valódi kontrollt gyakorolhassanak a kerület működése felett.

4....hogy a fideszes kerületvezetés évi 5-6 millióval támogatta a Helyi Téma és a Heti Válasz Fidesz-közeli tulajdonos oligarcháit az erzsébetvárosiak pénzéből, és csak jobboldali napilapokat rendeltek meg az önkormányzat számára? Hogy ügyvédi díjakra évi nagyjából 40 millió körül folyt el? Hogy a fideszes kerületvezetés valószínűleg még a közbeszerzéseken keresztül talicskázza ki az erzsébetvárosiak pénzét?

Válasz: Ilyesfajta magán üzleti vállalkozások támogatása (pártkötődéstől függetlenül) az LMP szerint nem megengedhető. Meggyőződésünk szerint az ügyvédi tevékenységet a hivatali apparátuson belül olcsóbban lehetne végezni. A kerületi közbeszerzéseken nyílt eljárás helyett rendszeresen hirdetmény nélküli tárgyalásos 
eljárást alkalmaznak, és 3 résztvevőt hívnak meg akkor is, ha a közbeszerzés tárgya sok jelentkezőt feltételezne. Ugyanazt a 6--8 céget hívják meg váltogatva, amelyek feltételezhetően előre elosztják, melyikük melyik közbeszerzést nyeri meg. Pont a közbeszerzés célja, az elérhető legalacsonyabb ár kialakítása nem valósul meg, így károsítva meg az erzsébetvárosiakat. Hogy ezt miért így csinálják, mindenki fantáziájára bízzuk!
Az LMP természetesen véget vetne ennek a gyakorlatnak. Átlátható, nyílt, valódi versenyt lehetővé tevő közbeszerzéseket bonyolítanánk le, jelentős összegeket takarítva meg az erzsébetvárosiaknak.

5. ...hogy Budapesten Erzsébetvárosban a legkisebb az egy lakosra jutó zöldfelület aránya: 0,5 m2 ajánlott érték legalább 9 m2 gyermek/játszótér)?

Válasz: 
Sajnos így van. A kerület gyakorlatilag betondzsungel. Ez és a jelentős átmenő forgalom miatti légszennyezés, szállópor-koncentráció okozza, hogy az erzsébetvárosiak legalább 2-3 évvel élnek kevesebbet, mint a máshol élők. Ezzel a helyzettel a szocialista kerületvezetés szinte semmit sem kezdett, a fideszes sem nagyon. 
Az LMP radikálisan növelné a kerületi zöldfelületeket. Füvesítenénk, fásítanánk, parkosítanánk, játszótereket építenénk, a tűzfalakat is zöldítenénk, a betonudvarokat is feltörnénk és növényesítenénk, zöldtetők létesítésének lehetőségét vizsgálnánk. 
Az Erzsébetvároson áthaladó gépkocsiforgalmat jelentősen korlátoznánk. A Hungária körúttól bevezetett behajtási díjban gondolkodunk, és a kerület belső utcáiba csak az itt élők vagy vállalkozók gépjárműveinek behajtását engednénk. Jelentősen növelnénk a forgalomcsillapított és sétálóutcák számát. Az egész kerület összesen 2 négyzetkilométer. A gyalogos és a kerékpáros közlekedést támogatnánk a közösségi közlekedés színvonalának növelése mellett.)? Hogy egy játszótérre több mint 1000 gyermek jut (a fővárosi átlag 154 

6. ...hogy az LMP-s önkormányzati képviselő már 2011-ben azt javasolta a fideszes 
kerületvezetésnek, amit most, több éves késéssel országosan meghirdetett a Fidesz? 

Válasz: Sőt, ennél többet is! 2011-ben azt javasolta, hogy az erzsébetvárosiak számára adjon támogatást a kerületvezetés, mely lehetővé teszi a lakások fűtéskorszerűsítését, a nyílászárók cseréjét, szigetelést, az energiafaló háztartási gépek cseréjét. Azt válaszolta a polgármester, hogy erre nincs pénz! De néhány hónappal az önkormányzati választás előtt úgy látszik lett, mert néhány hónapja a kerület nyílászárócsere pályázatot hirdetett, melyen a lakástulajdonos társasházi magánszemélyek indulhattak. A pályázati kiírás a zajcsökkentéssel indokol, de igazi jelentősége a rezsicsökkentésben lehet (arról nem beszélve, hogy nyáron, nyitott ablaknál természetesen nincs hatása a zajra). 
Az LMP a 2011-es javaslatának megfelelően járna el, minden kerületi lakást és intézményt bevonva a támogatásba.

7. ...hogy Rónaszékiné Keresztes Monika a kerületi lakosok számára nagyon fontos szociális területért felelős alpolgármester asszony minimális munkát végzett a kerületben havi bruttó 546000 forint közpénzért?

Válasz: 

Rónaszékiné Keresztes Monika a 2010-es országgyűlési választáson Budapest 9. OEVK-t megnyerve a Fidesz színeiben szerzett mandátumot. A parlamentben a szokványos, egész embert kívánó parlamenti munkán túl az Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási albizottság tagja 2010.05.14-től, a Népesedéspolitikai albizottság elnöke 2010.06.28-tól, a Lakhatási albizottság tagja 2010.06.28-tól 2013.04.08-ig, az Emberi jogi, kisebbségi, civil-és vallásügyi bizottság tagja 
2013.02.18-tól, A nők esélyegyenlőségével foglalkozó albizottság tagja 2013.02.18-tól. E pozíciókat 2014 tavaszáig töltötte be. Egyértelműen megállapítható, hogy volt dolga bőven, teljes embert kívánó feladatai ellátására (itt most pártkatonai, szavazógépi teljesítményére nem térünk ki). Csakhogy 2010 ősze óta Budapest VII. kerület, Erzsébetváros szociális területért felelős alpolgármestere is. Hogy e tevékenységére mikor jutott ideje, rejtély, illetve eddigi teljesítménye alapján egyértelmű: szinte soha. Bár a helyi média, az Erzsébetváros újság megpróbálta 
azt a látszatot kelteni, hogy alpolgármester asszony komoly munkát végez a kerületben (minden számban több fényképen is látható volt, részt vett, átadott, amíg nem maradt alul a Vattamány polgármesterrel folytatott belső harcban), ez felháborító és nevetséges próbálkozás.

Nézzük, mit mutatnak a számok:
A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések száma 2010 óta:
Juhász Gábor alpolgármester: 124; 
Szikszai Zsolt alpolgármester: 191;
Vattamány Zsolt polgármester: 568
Rónaszékiné Keresztes Monika alpolgármester: 17 (2013-ban 3!, 2014-ben 0!!!)

A képviselő-testületi üléseken való részvétel (közmeghallgatásokkal és ünnepségekkel együtt, melyek 10 alkalmat jelentenek, és amelyeken alpolgármester asszony mindig megjelent):
Juhász Gábor: 60
Szikszai Zsolt: 60
Vattamány Zsolt: 63
Rónaszékiné Keresztes Monika: 27
Mindezt havi bruttó 546000 Ft közpénzért!

8. hogy a Garay téri piacon az árusitóhelyek legalább 50%-a üresen áll a piac szintjén (a -1, szinten)? Hogy a bevásárlóközpont előtt álló lefedett építmény egy szökőkút, melyet átadása után nem sokkal befedtek, és azóta sem működik? Hogy hideg, zimankós időben a piacra vezető műkő út olyan csúszós, hogy életveszélyes?

Válasz: Meggyőződésünk, hogy ez az elhibázott szocialista kerületvezetési beruházás következménye (de a fideszes kerületvezetés sem tett szinte semmit a probléma megoldása érdekében)!
A piac felújításakor a befektető bevásárlóközpontot épített a piac fölé, rá pedig lakásokat. A befektető biztosan jól járt, a környékbeli vásárolni szándékozók és a piac árusai biztosan nem, a piac haldoklik. Mi úgy gondoljuk, hogy a friss, helyi termékeket áruló, közösségépitő, sok ember megélhetését biztosító piacok a legalkalmasabb helyek élelmiszer vásárlásra, igy azokat támogatni kell, és nem a -1. szintre száműzni. Ezért támogatnánk a Garay téri piac átalakítását, illetve a szimplakerti, vagy a Rózsák terei piacokhoz hasonló termelői piacok létrejöttét.

9. ...hogy a kerületben rengeteg az üres lakás, és a kiadatlan üzlethelyiség, melyek túlnyomó többsége önkormányzati tulajdon és az önkormányzat számára komoly anyagi tehertétel, és borzasztóan elcsúfítja az utcaképet?
Az LMP szociális bérlakásprogramot hirdetne, melynek keretében felújítási kötelezettséggel juthatnának olcsó bérű lakáshoz a rászorulók, az erre alkalmas hajléktalanok, fiatal családok. Az üres üzlethelyiségeket civil és nonprofit szervezeteknek, művészi alkotó közösségeknek adnánk, ki úgy, hogy bérleti díjat nem, csak a rezsiköltséget kellene fizetniük.

Szólj hozzá!
Ha tetszett a cikk, egyetértesz velünk, vagy kíváncsi vagy a véleményünkre, nyomj egy lájkot!