Józsefváros önkormányzata vehemensen nekikezdett a kerületi segélyezési rendszer átalakításának. Az átmeneti segélyezés eljárásrendjének átdolgozását célzó koncepció (elemzésünket és kritikánkat lásd itt), amely a segélyezési párhuzamosságok, visszaélések megszüntetését tűzi ki célul, lényegében az érdemes és érdemtelen szegények kifinomult különválogatásának módszertanát tartalmazza. A koncepciót a képviselő-testület 14 igen szavazattal 4 nem ellenében elfogadta, és a döntés értelmében a július 21-i rendkívüli testületi ülésen a testület tárgyalta a koncepciót kodifikáló rendeletmódosítást is.
Banksy: Keep Britain Tidy (Forrás)
A kerület honlapjára nemrégiben került fel a koncepció testületi vitájának jegyzőkönyve (39-44. oldal), a vitában a szocialisták és az LMP fogalmazott meg komoly aggályokat, ellenvéleményt. A szocialista Révész Márta kifogásolta az átmeneti (méltányossági) segélyek elosztásának polgármesteri hatáskörbe emelését, mivel szerinte a Humán Bizottság számára korábban lényeges tájékozódási lehetőséget kínált a segélyezettekről való eseti döntés, a tagok így részleteiben megismerhették az egyéni problémákat, és erre alapozva tettek javaslatot a kerületi szociális szolgáltatások átszervezésére. Komoly kétségeket fogalmazott meg a rendelet indoklásával szemben, ami a célok közt kiemelten említi a segélyre megélhetési forrásként tekintők elleni küzdelmet: „…az előterjesztésben van egy olyan mondat, amit én azt gondolom, hogy csak félreértésből kerülhetett be. Nem lehet a kérelmező rendszeres megélhetési forrása az átmeneti segély. Hát egy évben háromszor kap átmeneti segélyt 42.500.- alatt és általában 5000.- forintot, ezt azért ne tekintsük olyannak, amelyik a rendszeres megélhetés forrása, mert hát azért ez annak nem nevezhető.” Végül javasolta, hogy a képviselőtestület kérje fel a Humán Bizottságot, hogy a kerületi szociális ellátórendszer vezetőinek bevonásával készítsen javaslatot vagy koncepciót az önkormányzati rendelet módosítására. A javaslatot a testület 3 igen, 1 tartózkodás és 14 nem szavazattal elvetette.
Jakabfy Tamás az LMP részéről elmondta, hogy a rendezett környezet ellenőrzésére fordított önkormányzati többletmunka becslésünk szerint legalább 1-2 fő munkaidejét teszi majd ki, hogyha havonta 25-30 új belépő van a rendszerben, és a két fő bér és járulék terhei megközelítik a 25-30 fő részére átlagosan utalt 5-10 ezer ft átmeneti segély összegét. „Én ez esetben inkább ennek a pénznek a segélyezésre történő fordítását javasolnám, igazából a segély helyett munkát elviekben én egyet értek, de sajnos jelen előterjesztés nem alkalmas munkaalkalmak teremtésére, kivéve az új idézőjeles ellenőr munkatársak vonatkozásában.” Javaslatot tett az előterjesztés elnapolására (ezt később a testület 4 igen, 14 nem ellenében a javaslatot elvetette), valamint arra, hogy az átmeneti segélyezés szempontrendszerébe épüljön be a gyermekszegénység megelőzésének, visszaszorításának célja.
Molnár György (MSZP) a lakókörnyezet rendezésére vonatkozó passzust „a szociális szakma minden alapszabályára és alapismeretét lábbal tiprónak” nevezte. Kocsis Máté válaszában megerősítette, hogy a Jobbikos képviselő javaslatára beemelt szövegrésszel a Fidesz-frakció is egyetért. Sántha Péterné alpolgármester megfogalmazása szerint a szabályozás a régi szólás logikájában fogant: „mindenki annyit enged meg magának, amennyit megengednek neki. Én már régen felülbíráltam volna és most voltaképpen a szociális koncepcióval ez zajlik, hogy az embereknek ne csak az legyen az alapértelmezés, hogy a segély egyik, másik, harmadik vállfaja nekem jár, hanem nem baj, hogyha ezért valamit tesznek is.”
A július 21-i testületi ülésen megszavazták az átmeneti segélyezésre vonatkozó rendelet módosítását. A koncepcióval kapcsolatos átfogó kritikáinkat egy korábbi posztban hosszan soroltuk. Az elfogadott módosítás értelmében a szociális irodán ezentúl 4 fő feladata a környezettanulmányok elkészítése lesz - számításaink szerint nekik 2012. január 1. és április 30. között kb. 1000 főnél (családnál) kellene ellenőrzést végezniük. A környezetvizsgálat célja az előterjesztés szerint az „objektív tényfeltárás”, eszköze „a ház és a lakókörnyezet rendezettségének vizsgálata”. Ugyanakkor a rendelet nem utal semmilyen szakmai szempontra arra nézve, hogy milyen kritériumrendszer mentén dolgozzák ki a környezetvizsgálat módszertanát, hogyan készítik fel a munkatársakat az egységes szemléletű helyszíni tanulmányok végzésére, miképpen monitorozzák az ellenőrzési rendszer hatékonyságát, és milyen garanciákat építenek be az esetleges visszaélések/szubjektív minősítések ellensúlyozására.
A rendelet megvonja a humán bizottság jogát az átmeneti segélyek osztására azzal az indokkal, hogy polgármesteri hatáskörben az ügyek gyorsabb és hatékonyabb intézése válik lehetségessé. A módosítás szerint azonban az „alkalmanként megállapított átmeneti segély iránti kérelmek benyújtása között, ugyanazon kérelmező – személy és család - esetén legalább három hónapnak kell eltelnie.” Kérdés tehát, hogy az indoklásban hangsúlyozott azonnali és gyors segítségnyújtásra ezek után miképp is jelentene garanciát az átmeneti segély osztásának polgármesteri hatáskörbe helyezése?
Az előterjesztéssel kapcsolatos egyes részleteivel kapcsolatban konkrét problémáink a következőek:
„Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi önkormányzat Képviselőtestülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 35. § (2) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján az Alkotmány 42/B, §-ban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.”
Az alkotmánynak nincsen 42/B §-a.
A 15. § (1) szerint a rendszeres szociális segélyben részesülő megszegi együttműködési kötelezettségét, hogyha (a) a határozatban megjelölt időn belül nem veszi fel a kapcsolatot a Központtal, hogy nyilvántartásba vegyék, (b) az előírt időpontban legalább két alkalommal nem jelenik meg, (c) az együttműködési megállapodást nem írja alá, (d) vagy a beilleszkedési programban előírt kötelezettségeit két hónapig nem teljesíti. A megjelenési kötelezettség elmulasztását kizárólag orvosi igazolással lehet igazolni.
Az LMP álláspontja szerint a szabályozás indokolatlanul szűk, hiszen a megjelenési kötelezettség elmulasztásának számos más oka is lehet, pl. ügyintézés a hivatalban (személyi igazolvány, lakcímkártya érvényesítés) vagy az iskolában, a rendőrségen, stb.
A rendelet 15/A§-a szerint „A bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételeket köteles teljesíteni.” Köteles a lakás „állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása érdekében” a jogszerű lakáshasználat igazolására, a lakás berendezésére a mindennapi életviteléhez szükséges bútorokkal, tárgyakkal, valamint a közszolgáltatások szabályos vételezésére. Emellett a kérelmező köteles együttműködni a lakás rágcsáló- vagy kártevő-mentesítésében, feladata a padlózat és falak tisztán tartása, a mosásra, rendszeres tisztálkodásra szolgáló vizes helyiség(ek) és „a mindennapi használatra alkalmas módon kiépített és meglévő személyes használatú illemhely takarítása”, stb.
Az Szociális törvény 35.§ (2) bekezdése az önkormányzatok számára valóban lehetőséget ad a bérpótló juttatásra való jogosultság feltételeinek előírására a lakókörnyezet rendezettsége, higiénikus állapotának biztosítása tekintetében. Ez a szabályozás széles mozgásteret biztosít, Józsefváros önkormányzata azonban jócskán túllépi hatáskörét, amikor a lakás jogszerű használatának igazolását kéri. Életszerű lehetőség ugyanis, hogy egy lakásban bérpótlóra jogosult felnőttel gyerek is együtt lakik vagy hogy a közös lakásban élő elvált pár mindkét tagja bérpótlóra jogosult. Az önkormányzat túlterjeszkedik a hatáskörén, amikor azt firtatja, hogy a bérpótlóson ki milyen jogcímen tartózkodik a lakásban. És vajon hogyan fogják ellenőrizni az illemhelyek rendeltetésszerű használatát, és milyen felhatalmazás alapján, miféle műszaki ismeretekkel felvértezve ellenőrzik a közszolgáltatások (elektromos áram, víz, gáz, távhő stb.) szabályos vételezését, hiszen szabálytalanság esetén csak a szolgáltató indíthat eljárást.
A rendelet nem tér ki arra, hogy fellebbezhetik meg az érintettek az I. fokú döntést, hiszen az új szabályozásba nem építettek be semmiféle méltányolandó körülményt. Hiányzik a differenciálás feltételrendszerének kidolgozása is, vagy bármiféle iránymutatás arra nézve, hogy a polgármester hogyan dönti el, hogy ki és milyen kritériumok mentén kaphat nagyobb összegű segélyt.
Józsefváros képviselő-testülete az átmeneti segélyhez való hozzájutás feltételrendszerének szigorításáról, a jogosultak körének szűkítéséről rendelkezett. A fentiekben rámutattunk, hogy az önkormányzat számos ponton túllép jogszabály biztosította hatáskörén. A rendeletmódosítás több pontja nem életszerű, nem hagy teret a méltányossági szempontok mérlegelésének, várhatóan ok nélkül rekeszt ki rászorulókat. A humán bizottsági jogkörének megvonásával a teljes segélyezési rendszer külső kontroll nélkül marad. Hamis és álszent a visszaélések korlátozásáról szóló érvelés, hiszen olyan alacsony, alkalmilag kiutalt segélyösszegről van szó, amely távolról sem elegendő a megélhetéshez.
A Jobbik javaslatára beemelt passzus a lakókörnyezet rendezéséről egy olyan paternalista szemléletű városvezetés képét rajzolja ki, amelyik a józsefvárosiak nevében eljárva, szubjektív, számonkérhetetlen szempontok alapján, átláthatatlan folyamatban fog ítélkezni arról, hogy kik érdemesek a közösség átmeneti segítségére. A szociális törvény a kerületi jogalkalmazásban már csak névleg szolgálja a szociálisan rászorulókat, a helyi önkormányzat rendelete rosszhiszeműségen alapszik, és hátat fordít a szociális törvény céljának. A hamis moralizálás érvrendszerét duruzsoló önkormányzati vezetés célja lényegében a szociális kiadások visszavágása.
